A dengue-láz terjedése és az éghajlatváltozás közötti összefüggést vizsgálta egy új tanulmány, amely szerint a betegség előfordulásának közel ötöde a globális felmelegedésnek tulajdonítható. A kutatók figyelmeztetnek: ha nem teszünk lépéseket a klímaváltozás mérséklésére, ez az arány 2050-re akár 60%-ra is emelkedhet - számolt be a Live Science.
Az észak-karolinai Outer Banks tengerparti területein egyre súlyosabb problémát jelent az erózió, amely az elmúlt hónapokban több ház összeomlásához vezetett. A jelenség aggasztó jele annak, hogy a klímaváltozás és a tengerszint-emelkedés komoly kihívások elé állítja a part menti közösségeket - jelentette a Npr.org.
Megjelent az Európai Unió rendszeres adatközlése az üvegházhatású gázkibocsátásról, amiből az látszik, hogy a tagállamok többségében tovább tudták csökkenteni a kibocsátásukat. Magyarországon a negyedik legnagyobb mértékű volt az idei második negyedévben éves alapon az ÜHG-kibocsátás csökkenése.
A jelenleg is zajló ENSZ éghajlatváltozási konferenciája (COP29) egyik jelmondatának a szén-dioxid kibocsátás csökkentést választotta. Ezen célok elérésében segít a Schneider Electric fenntarthatósági programja (SSI), amivel a cég már több mint 600 millió tonna CO2-kibocsátás elkerülésében segítette ügyfeleit. A munka jutalmaként nemrégiben a világ legfenntarthatóbb vállalataként ismerték el a céget.
A Csendes-óceán délnyugati részén felfedezték a világ legnagyobb korallját, amely 32 méter hosszú és körülbelül 300 éves, közel egymilliárd apró polipból áll. A megtalált korall háromszor nagyobb, mint az eddigi rekordtartó, és mérete miatt az űrből is látható - írja a CNN.
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) legfrissebb jelentése szerint a melegvízi korallfajok 44%-át a kihalás veszélye fenyegeti az éghajlatváltozás miatt. A szervezet frissített kockázatértékelése rávilágít a korallzátonyok kritikus helyzetére és sürgős cselekvésre szólít fel a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében - írta a ScienceAlert.
Az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a hulladék-keretirányelv és a hulladéklerakókról szóló irányelv nem megfelelő átültetése miatt, valamint Brüsszel felszólította a kormányt a hiányosságok kijavítására, és amennyiben nem érkezik kielégítő válasz, további jogi lépések következhetnek. A Magyarországot érintő eljárások mellett, a Bizottság megújulóenergia-irányelv teljes körű átültetése kapcsán is kiegészítő indokolással ellátott véleményt küldött több tagállami kormánynak, köztük a magyar kabinetnek is – közölte az EU-s végrehajtó testület.
Magyarország és a Bahreini közötti gazdasági együttműködési megállapodás tervezetét tette közzé a kormány társadalmi egyeztetésen. Az indoklás szerint ennek célja a beruházások ösztönzése és kölcsönös védelme. A törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz a beruházók jogainak védelméről, a pénzügyi tranzakciók szabad áramlásáról és a fenntartható, felelős üzleti magatartás előmozdításáról, de az nem derül ki, hogy milyen konkrét projekt miatt válhatott szükségessé.
Kihagyja az azerbajdzsáni Bakuban megrendezett COP29 nevű klímacsúcsot Franciaország. Az indoklás szerint a házigazda kemény kritikával illette az európai hatalmat, ezért inkább nem vesznek részt a tárgyalásokon – írja a Politico.
Tavaly az Európai Unióban fogalomba hozott termékek 11,8 százaléka származott újrafeldolgozott alapanyagokból, az arány 2022-höz képest 0,3 százalékponttal nőtt, ezzel az eddigi legmagasabb szintet érte el - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.
A Biden-adminisztráció október 28-i levelében, tehát még a november 5-i amerikai elnökválasztás előtt, azt kérte az Európai Unió vezetésétől, hogy igazítsák hozzá az európai metánkibocsátás korlátozási szabályozást az amerikai sztenderdekhez, hogy az amerikai LNG-szállítók zavartalanul tudják Európába küldeni a gázszállítmányokat - tudta meg a Reuters az általa látott hivatalos levélből. Mindez azért is érdekes, mert Donald Trump megválasztott elnök korábban már vázolta, hogy lazítani fog a Biden-adminisztráció által elfogadott környezetvédelmi és egyéb szabályozásokon az amerikai fosszilis kitermelés és szállítás segítése érdekében, miközben 2030-tól az EU konkrét metánkibocsátási limiteket akarna hatályba léptetni. Így viszont a friss amerikai kérés és az ellátásbiztonság szempontjai miatt lehet, hogy az EU-nak lazítani kell majd a metánkibocsátási szabályrendszeren, hogy biztosan kellő mennyiségű gázhoz jusson, főleg akkor, ha az új ígéret szerint még több amerikai LNG-t akarna venni az orosz LNG-import kiváltása érdekében.
A globális szén-dioxid-kibocsátás, beleértve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátást is, idén rekordmagasságot fog elérni, ami még tovább nehezíti a pusztító éghajlati szélsőségek elhárítását az ENSZ azerbajdzsáni COP29 klímacsúcsán szerdán közzétett globális karbonháztartási (Global Carbon Budget) jelentés szerint.
Az ember okozta globális felmelegedés közelebb lehet a kritikus éghajlati küszöbértékhez, mint azt a jelenlegi becslések sugallják. Az antarktiszi jégmagokat vizsgáló tanulmány szerint 2023-ban az ember okozta felmelegedés elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,49 °C-ot – olvasható a Nature folyóiratban.
Hétfőn elkezdődött az idei klímacsúcs, a COP29, amelynek helyszíne ezúttal Azerbajdzsán. Az eseményt nagy várakozások és aggodalmak övezik, különösen közelmúlt szélsőséges időjárási eseményei, például a Boris ciklon és a spanyol áradások fényében. Ürge-Vorsatz Diána szerint a tavalyi dubaji klímacsúcson a fosszilis tüzelőanyagok elhagyásának kimondása történelmi jelentőségű volt, de azóta nem történt jelentős előrelépés. Az idei csúcs fő témái között megtalálható a fejlődő országok támogatása, a magánszektor erősebb bevonása a klímaváltozás elleni harcba, és a kibocsátás-csökkentési célok ambiciózusabbá tétele is. Emellett egyre több kormány fontolgat alternatív módszereket, például a geomérnökséget, hogy mérsékelje a klímaváltozás hatásait – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Az ENSZ főtitkára sürgős cselekvésre szólított fel a klímaváltozás ellen a COP29 csúcstalálkozón, miközben a világ vezetőinek többsége távol maradt az eseménytől. A találkozó célja, hogy több százmilliárd dollárt gyűjtsön össze a tiszta energiaforrásokra való átállás és a klímakárok mérséklésének finanszírozására, ám a résztvevők között feszültségek alakultak ki a prioritások meghatározása körül - írja a Reuters.
A holland bíróság elutasította a Shell ellen hozott korábbi klímavédelmi ítéletet, amely arra kötelezte volna az olajipari óriásvállalatot, hogy jelentősen csökkentse globális szén-dioxid-kibocsátását. Az ügy legújabb fordulata egybeesik az azerbajdzsáni COP29 klímacsúcs kezdetével, és fontos mérföldkőnek számít a vállalatok klímafelelősségével kapcsolatos jogi küzdelmekben - jelentette a CNBC.
Kiderülhetett, ki lesz Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, illetve az, hogy kit szán a leendő elnök a hányattatott sorsú Környezetvédelmi Ügynökség élére - tudósított a New York Times.
Kína útnak indította hétfőn Licsien-1-Y5 nevű hordozórakétáját tizenöt műholddal a fedélzetén, köztük a Hszikuang-1-04 nevűvel, amely az ország első nagyfelbontású, metánkibocsátást figyelő műholdja - jelentette az állami média.
A mai nap elkezdődött az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozója, rövidebb nevén a COP29. Idén Bakuban ülnek össze az országok képviselői, hogy többek között a finanszírozási kérdésekről tárgyaljanak, ami a szakértők szerint az egyik legfontosabb téma lesz a találkozón. A résztvevők célja megállapodni arról, hogy évente mekkora összeget fordítsanak a fejlődő országok klímaváltozással összefüggő költségeinek fedezésére. A tárgyalások várhatóan nehéznek ígérkeznek, amit bonyolít az is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió és Brazília vezetője sem vesz részt a csúcstalálkozón.