A cseh parlament alsóháza pénteken jóváhagyta a kormány nyugdíjreform-tervezetét, amely fokozatosan 67 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. A reform célja, hogy enyhítse az öregedő társadalom által okozott növekvő pénzügyi terheket az államháztartáson – írja a Reuters.
A Bank of England vezető közgazdásza szerint a jegybanknak óvatosan kell kezelnie a költségvetés inflációs hatásait, miközben a hosszú távú árnyomásra is figyelnie kell. A központi bank előrejelzése alapján a költségvetés mérsékelt inflációnövelő hatással bír, ami várhatóan nem befolyásolja jelentősen a monetáris politika irányát.
Az Egyesült Államok politikai változásai komoly kihívások elé állíthatják az ír gazdaságot. Az ország alacsony adózású üzleti modellje, amely jelentős mértékben támaszkodik az amerikai multinacionális vállalatokra, veszélybe kerülhet Trump gazdaságpolitikai ígéretei miatt. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat Írország államháztartására nézve.
Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója arra számít, hogy Németország véget vet a költségvetési költekezést gátló adósságfék szabálynak annak érdekében, hogy a hadikiadásokat növelni tudják.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott, jövő évi költségvetést megalapozó javaslatában a nyugellátások szabályozásában több változtatást is bevezetne: a nyugdíjkorrekció időpontja is változna, valamint a nem öregségi ellátások megállapításánál és a külföldön élők kifizetésének szabályozásában is átalakítás jön.
A kormány átfogó módosításokat tervez az állami tulajdonú cégek, a nyugdíjrendszer, az életkezdési támogatások és a területfejlesztés szabályozásában a szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztése szerint. A javaslatok szerint a rekreációs célú ingatlanok eladásából származó bevételek egy részét közszolgáltatásokra fordítanák, szigorítanák a nyugdíjra való jogosultság feltételeit, gyorsítanák a Start-számlákhoz való hozzáférést, és külön fejlesztési tanácsot hoznának létre a Tisza-tó térségének kiemelt kezelésére. Az új Területfejlesztési Alap célja pedig a helyi közösségek közötti esélyegyenlőség növelése és a gazdasági különbségek csökkentése.
Csütörtökön tárgyalta a Költségvetési Tanács a kormány által megküldött 2025-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amit - mint a PM mai közleményéből tudható - a kormány hétfőn terjeszt az Országgyűlés elé. A KT három tagja, Horváth Gábor elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Windisch László ÁSZ-elnök a Tanács véleményében hangsúlyozza, hogy a jövő évre tervezett kormányzati célok elérését kockázatok övezik (így például a hiány teljesülését, vagy a GDP-növekedés elérését). A KT véleményéből fény derül a büdzsé több fontos paraméterére is: 3,4%-os GDP-növekedés, 3,7%-os hiánycél, 3,2%-os átlagos infláció, 397,5 forintos euróárfolyam. Külön érdekessége a Tanács véleményének, hogy kiderül: a kormány 2025-re nagyon alacsony költségvetési tartalékot tervezett be, olyannyira, hogy saját szabályrendszerének nem felel meg. A Pénzügyminisztérium tisztában van ezzel, de nem úgy reagál, hogy megfogadja a KT ajánlását és emeli a tartalékot, ezáltal növelve a büdzsé stabilitását, hanem - ígérete szerint - megváltoztatja a szabályrendszert, és megengedi majd saját magának, hogy kisebb tartalék is elegendő legyen jövőre. Vagyis a költségvetésben rejlő feszültségeket nem tompítja a kormány, hanem épp ellenkezőleg.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé - jelentette be a Pénzügyminisztérium csütörtök délután.
Az, hogy Donald Trump győzött az amerikai elnökválasztáson, az egész régió gazdaságaira, és devizáira kockázatokat jelent, amelyek mértéke attól függ, hogy a leendő elnök milyen mértékben valósítja meg például a vámemelésekkel kapcsolatos választási ígéreteit – mutatnak rá friss helyzetértékelésükben az Erste Group elemzői. A „gyenge marad-e a forint?” című szerdai anyagban azt vázolták, hogy igen, gyenge maradhat, mert azt valószínűsítik, hogy rövid távon a 400-410 közötti sávban ingadozhat a forint az euróval szemben, aztán közép távon folytatódhat a lassú forintgyengülés. Arra is rámutatnak, hogy a régiós devizák közül a forint a legsérülékenyebb a külpiaci környezet változásaira.
Az Európai Uniónak fel kell készülnie az önvédelemre, elsősorban Oroszország jelentette fenyegetés miatt – hangsúlyozta Andrius Kubilius, az EU új védelmi és űrügyi biztosjelöltje az Európai Parlament előtti meghallgatásán.
A Bank of England (BoE) másodszor döntött a kamatok csökkentése mellett 2020 óta - írja a Reuters. A BoE jelezte, hogy a jövőbeni csökkentések fokozatosak lesznek.
A német pénzügyminisztérium élén várható változásról számoltak be német sajtóforrások. A hírek szerint Jörg Kukies, a kancellária magas rangú tisztviselője és jelenlegi pénzügyminiszter-helyettes veheti át a pénzügyminiszteri posztot Christian Lindner távozását követően.
Tegnap Donald Trump győzelmének árnyékában Olaf Scholz német kancellár elbocsátotta pénzügyminiszterét, ezzel praktikusan véget vetett a koalíciónak. Jövő év március végén előrehozott választások várhatók, ahol a szavazóknak abban is állást kell foglalniuk, hogy a nagyobb költekezés útjára lépjen-e a német állam. Ez egész Európa számára fontos kérdés.
A német kormánykoalíció válsága és az amerikai elnökválasztás lehetséges kimenetele szoros összefüggésben áll egymással - derül ki a német politikai vezetők nyilatkozataiból. A koalíciós pártok közötti feszültségek és a költségvetési problémák megoldására irányuló tárgyalások kritikus szakaszba léptek, miközben Donald Trump esetleges visszatérése az amerikai elnöki székbe új kihívások elé állíthatja Németországot és az Európai Uniót.
Az Egyesült Államok elnökválasztásának eredménye jelentősen befolyásolhatja a Federal Reserve monetáris politikáját. Donald Trump győzelme után a szakértők és a pénzpiacok átértékelik a korábbi várakozásokat a kamatcsökkentések ütemével és mértékével kapcsolatban. Az új adminisztráció gazdaságpolitikai tervei ugyanis potenciálisan inflációs hatásúak lehetnek, ami a jegybank óvatosabb hozzáállását eredményezheti.
A brit pénzügyminisztérium és a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) között kialakult nézeteltérés kapcsán a pénzügyminisztérium vezető köztisztviselője kijelentette, hogy a tárca nem sértett törvényt a márciusi költségvetés előtti előrejelzések készítésekor. Az ügy hátterében az áll, hogy az OBR szerint a minisztérium nem osztott meg minden információt a kiadásokról
Szerda délután ül össze a három német koalíciós párt vezetése, a találkozón akár az Olaf Scholz vezette koalíció sorsa is eldőlhet – írja a Politico.
Donald Trump győzelme a belső amerikai piac számára deregulációt, adócsökkentéseket, piacvédelmet hozhat, a világgazdaságnak a protekcionizmus növekedését. Az Európai Unió és a magyar gazdaság új kihívásokkal szembesül, de közben lehetőségek is nyílnak. Gyorsértékelés.
Az adórendszer egyszerűsítésére készül a kormány, melynek keretében az adónemek számának csökkentési lehetőségeit vizsgálják, akár kivezetéssel, akár érdemi egyszerűsítést jelentő összevonással - derül ki Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervéből, amit a napokban kapott meg az Európai Bizottság. A dokumentum érdekessége továbbá, hogy részletes becslést ad a kormány elmúlt két évet érintő bevételi intézkedéseinek hatásáról. Ezek szerint messze a legnagyobb adóbevételemelkedést a KATA eltörlése hozta az államkassza számára.
A szankciók és a kereskedelmi megállapodások kapcsán támadt Dombrovskis a külügyminiszterre.
Nem tetszik neki, ami a gazdaságban folyik.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az Európai Unió november 22-ét nevezte ki az Európai Füstérzékelők Napjának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkva igyekszik akadályozni a fegyverszállítmányokat.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
