Kína elismerte, gazdasági válságára nincs gyors gyógyír
Bár már Kína is elismeri, hogy a koronavírus-járvány óta gyengeségekkel küzd az ország gazdasága, a kommunista párt bizottsági ülésén nem érdemes nagy reformokra számítani.
Bár már Kína is elismeri, hogy a koronavírus-járvány óta gyengeségekkel küzd az ország gazdasága, a kommunista párt bizottsági ülésén nem érdemes nagy reformokra számítani.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján több más téma mellett részletesen beszélt az extraprofitadó-szabályozás, illetve a banki tranzakciós illeték változásáról – a megemelt összegeket „védelmi hozzájárulás” néven kell befizetnie a multinacionális cégeknek, illetve a bankoknak és a biztosítóknak. A miniszter kitért az üzemanyag-kereskedők azon javaslatára is, mely szerint havi, és nem heti alapon kellene számolni az üzemanyagárak átlagárát. A kérdés azért fontos, mert Nagy Márton szerint megengedhetetlen, hogy a magyar üzemanyagárak a szomszédos országok árainak átlagára fölött legyenek, a kereskedőknek ez alá kellene levinni az árakat. Nagy Márton támogatását fejezte ki a kereskedők javaslatát illetően.
Megszavazta szerdán az orosz parlament mindkét háza az ország adórendszerének "finomhangolásáról" szóló törvényt, amely a progresszív személyi jövedelemadó-skála újbóli bevezetését is tartalmazza.
Ismét módosítja a 2022-ben kihirdetett extraprofitadó-rendeletet a kormány, a hétfői adóemeléssel kapcsolatos bejelentésekkel összefüggésben. Hasonlóan a többi friss kormánydöntéshez, ez is a Magyar Közlöny hétfő esti számában jelent meg, így megtudhatjuk, hogyan változik a tranzakciós illeték, mi is az a kiegészítő tranzakciós illeték és hogy a bankok hogyan felezhetik a 2024-es extraprofitadó-befizetéseiket. Ezen túlmenően még az energetikai extraprofitadó felülvizsgált szabályai is kiderülnek belőle.
Elcsúszásban van a 2024-es költségvetés, amit a kormány a hétfőn ismertetett adóemelési intézkedéstervével kezel. Önmagában az eddig megismert adóemelések nem adják ki a bejelentett 400 milliárd forintos bevételnövelő hatást. Ami nem véletlen, ugyanis az idei büdzsén információink szerint egy rendkívüli MVM-osztalékbefizetés is segít.
Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, hogy túlzott deficit eljárás elindítása indokolt Magyarország és hat másik tagállam ellen a 2023-as deficitszámuk, és az előrejelzések alapján, és benyújtotta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak az erről szóló hivatalos javaslatot – derült ki a Bizottság keddi közleményéből.
A kormány hétfői döntésével növelte a bankokat terhelő különadókat, de egyúttal azt is bejelentette, hogy igyekszik megakadályozni, hogy a pénzintézetek továbbhárítsák a sarcot az ügyfelekre. A közlöny hétfői számában meg is jelent egy rendelet, amely ennek a részleteit szabályozza.
A hétfő esti közlönyből kiderült: a kormány 369 milliárd forinttal csökkentette az idei költségvetés kiadási oldalát. Főként beruházásokat vág vissza a kormány, és a kiadáslefaragás teljes összegét egy bizonyos tartalékalapba helyezte. Cikkünk eredeti verziójában ezt a kiadáslefaragást úgy értelmeztük, mintha új intézkedés lenne, viszont később kiderült: valójában időben összecsúsztak a kormányzati bejelentések, és ez a mostani kormányrendelet az áprilisban már bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás részleteinek a kibontása.
Ahogyan az a levegőben lógott a költségvetés komoly elcsúszása miatt, a kormány ismét adóemeléssel foltozza be a büdzsét és ezzel közvetve elismerte, hogy az idei megemelt hiánycélt sem tudná tartani. A bejelentés pozitív olvasata, hogy a kormány felismerte a költségvetés felborulásából fakadó kockázatokat és kezeli azokat. Az érem másik oldala, hogy ezúttal sem piackonform lépésekről döntött, ezúttal sem tartós, kiadásoldali intézkedésekről van szó, ami miatt minden ilyen csomag tűzoltásjelleget ölt. Az elszálló költségvetési hiányt toldozgatással és ideiglenesnek ígért adókkal igyekszik menteni a kormány, az ördögi körnek nevezhető kiigazítási spirálból úgy tűnik, nincs kiút, mivel strukturális intézkedéseket nem találunk az akciótervben. Ennek pedig megfizetjük az árát, az ország befektetői megítélésében, a forint árfolyamának változékonyságában, valamint az esetleges későbbi hitelminősítői lépésekben. Időközben frissebb részletek láttak napvilágot, amelyek átírhatják számításainkat.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A műsorban a kormány új kiigazító csomagjával foglalkoztunk. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy rendkívüli kormányinfón jelentette be, hogy a bankoknak, a multinacionális vállalatoknak és az energiacégeknek úgynevezett védelmi hozzájárulást kell fizetniük. Az idei évre 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben mindezek hatására. Gulyás arról is beszélt, hogy a bankadó részleges kivezetése nem minden pénzintézetnél megy majd végbe, megemelik a tranzakciós illetéket, egy teljesen új adót is kivetnek devizaváltási illeték néven, az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót pedig – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik. A csomag makrogazdasági és devizapiaci hatásairól Virovácz Péterrel, az ING Bank vezető közgazdászával beszélgettünk, a költségvetési következményekről pedig Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját és makroelemzőjét kérdeztük.
A forint a mai kormányzati bejelentésekre gyengül, ám tartós gyengülésre emiatt nem kell számítani, a kereskedési sávból most sem lépett ki a jegyzés – nyilatkozta lapunknak Kolba Miklós az ING Banktól, aki szerint a piacot most sokkal jobban érdekli a héten érkező magyar inflációs adat.
A kormány fellép a háborús propaganda miatt, ezért a sajtótól és a pártoktól is beszámolókat kérnek a következő időszakban. Meghosszabbítják a 2019-2020-ban felvett babaváróhiteleknél a gyermekvállalásra vonatkozó határidőt. Háborúellenes akcióterv részeként külön terheket és illetékeket vetnek ki a bankokra, ezek a már meglévő tranzakciós díjra és a devizaváltási tranzakciókra lesznek érvényesek, valamint a meglévő különadókat nem vezetik ki – jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter valamint Vitályos Eszter kormányszóvivő.
Júniusban 107,8 milliárd forintos deficitet termelt csak a költségvetés központi alrendszere. Ilyen alacsony hatodik havi hiányra 2022 óta nem volt példa gyűjtésünk szerint. Az új havi adat kapcsán bemutatjuk, hogy mi várható az idei egész éves deficit teljesülése tekintetében.
Védelmi hozzájárulást fizet a bankszektor, a multik és az energiacégek a kormány terve szerint - jelentette be Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter ma a rendkívüli Kormányinfón. Az idei évre közel 400 milliárd forintos bevételnövekedésre számítanak a költségvetésben. A bankszektorban nem változik a bankadó mértéke, ezt szelektíven kell majd befizetnie a bankoknak, ám emellett megemelik a tranzakciós illetéket és egy teljesen új adót is kivetnek "devizaváltási illeték" néven. "Az energiaszektorra és a multinacionális cégekre kivetett extraprofitadót – ide értve a kiskereskedelmi adót is – nem csökkentik".
Hosszú alkudozások után pénteken megállapodott a német kormánykoalíció három vezetője a 2025-ös szövetségi költségvetés tervezetéről, amelynek értelmében maradni fog jövőre is az adósságféknek nevezett korlát, és ezt a 2028-ig tartó középtávú pénzügyi terv is előirányozza. Emellett elfogadta a kormány vezetése a növekedési turbónak nevezett intézkedéscsomagot is.
A japán állami nyugdíjalap már nem a világ legnagyobb nyugdíjalapja, mivel a jen leértékelődése dollárban kifejezve csökkentette eszközeinek értékét – írja a Bloomberg.
Az Egyesült Királyságban a Munkáspárt kiütéses győzelmet aratott a csütörtöki választásokon, és 14 év után átveheti a konzervatívoktól a hatalmat egy olyan környezetben, ahol az országban még mindig nagy a gazdasági bizonytalanság, elég a magasan alakuló kamatlábakra és a makacs inflációra gondolni. Adódik a kérdés: mit jelenthet a rég nem látott munkáspárti győzelem a részvénypiaci befektetők számára?
A frissen megjelent kormányzati szektor adatok is azt a várakozást támasztják alá, hogy a kormány elvétheti az idei megemelt hiánycélját, ez pedig szintén kedvezőtlen fejlemény a 2025-ös büdzsé szempontjából. Érdekes kérdés lesz azt látni, hogy a kiigazítási igényre hogyan reagál a kormány a közeljövőben.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,2 milliárd dollárt folyósított Ukrajnának egy tavaly elfogadott, csaknem 16 milliárd dolláros hitelcsomag részeként – jelentette be Denisz Smihal ukrán kormányfő szerdán az MTI szerint.
Japán adóbevételei új rekordra futottak fel a márciusban véget ért pénzügyi évben, részben a gyenge jen és az alacsony infláció hatására. A bevételek növekedése ellenére az ország költségvetési helyzete továbbra is feszített.
Egy hétvégi jelentés alapján rossz a pénzintézetek kockázatkezelése.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Egy nap alatt 50 millió dollárt zsebelt be az elnökjelölt.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
