Az államháztartás központi alrendszerének 2013. április havi hiánya 35,0 milliárd forintra teljesült - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium kedd délutáni gyorstájékoztatójában. Ezzel négy hónap alatt az éves hiányelőirányzat 60%-a jött össze. A részletekből kiderül, hogy a kiadások növekedtek látványosan tavaly áprilishoz képest, de a bevételek is csökkentek.
"A napokban elkezdtük az egyeztetéseket a Bankszövetséggel, azt javasoljuk, hogy a hitelezés növeléséért cserébe kedvezményt, visszatérítést kaphatnak a bankadóból" - jelezte a banki hitelezés-gazdasági növekedés témakörében a HVG-nek adott, ma megjelent interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a bankokkal korábban kötött, az előző miniszter által megszegett megállapodás kapcsán úgy fogalmazott: ő a Bankszövetség minapi közgyűlésén azt monda: "történt, ami történt, nyissunk tiszta lapot, amit pozitív jelzésként értékeltek" (a bankok - a szerk.).
Nem nyilvános információ, hogy a Magyar Államkincstár mennyi pénzügyi tranzakciós illetéket fizetett be eddig. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott tájékoztatás szerint ugyanis ezek az adatok adótitoknak minősülnek. Így pedig év közben nem ismerhetjük meg, hogy van-e elcsúszás a 80 milliárd forintos éves tervhez képest és ha igen, mekkora.
Az előzetes adatoknak megfelelően márciusban 154 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás az önkormányzati alrendszer nélkül. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délután közzétett részletes tájékoztatójából fény derül arra, hogy az egyes adónemekből mekkora bevétel érkezett az év első három hónapjában. A kiemelten figyelt pénzügyi tranzakciós illetékből március végéig 27,5 milliárd forintnyi bevétel folyt be a büdzsébe, ami az időarányosan tervezett felét éri el.
Romhányi Balázs a Portfolio.hu írása kapcsán részletesen értekezik az előrejelzések jelentőségéről és annak aspektusairól. Írásában többször megemlíti az önkormányzati hiány váratlan javulását 2012-ben, hozzá kell azonban azt tenni, hogy nem ez az első eset, amikor az önkormányzatok meglepetést okoznak. Az önkormányzatok hiánya a mai napig fekete-dobozt jelent mind a kormányzat, mind pedig államháztartási folyamatok elemzői számára, mivel nem adottak azok az eszközök, amellyel az önkormányzati hiány kontrollálható és ezzel tervezhetővé válna.
A Portfolio.hu oldalán tegnap megjelent írás az Európai Bizottság prognózisairól és általában az előrejelzések szerepéről (Madár István: “Ki hibázta el a költségvetési hiányt?") sok szempontból rendkívül időszerű. A 2012. évi költségvetési folyamatokról megszülettek már az első adatok, statisztikai jelentések és elemzések, de még távol vagyunk attól, hogy világos képünk legyen a folyamatokról - miközben a kormány napokon belül elkészíti az új konvergencia programot. Jó lenne tudni ugyanis, hogy mit tekintsünk váratlannak a programban.
Az első negyedév végéig 56%-a jött össze az államháztartás központi alrendszerében tervezett éves hiánycélnak. Elemzők szerint a nominális hiány eddigi alakulása megnyugtató, és ezek alapján nincs szükség újabb kiigazító lépésekre. Az érem másik oldala azonban, hogy a büdzsét övező veszélyek nem tűntek el: a gazdasági növekedés és a második félévvel kapcsolatos kockázatok azonban okozhatnak kellemetlen meglepetéseket.
Márciusban 154 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás - önkormányzatok nélkül számított - egyenlege, ami a korábbi években tapasztaltnál kisebb lyukról tanúskodik. Ezzel az első negyedévben 494 milliárdos deficit halmozódott fel, ami az egész évre tervezett pénzforgalmi hiányelőirányzat 56%-a. Az első negyedév adatai azért is fontosak, mert a kormány részben ettől tette függővé, hogy végrehajt-e kiigazító csomagot a 2013-as költségvetésben. A kérdés most adott: bevállalja-e a kormány azt a kockázatos stratégiát, hogy nem készít pótlólagos intézkedéscsomagot a konvergencia programban, hanem Brüsszelben bízik.
A pénteken megjelent Magyar Közlönyben kihirdetett határozataival a kormány újra hozzányúlt a 2013-as költségvetés általános tartalékához. Több célra összesen 4 milliárd forintot költött a rendkívüli kormányzati intézkedések terhére.
Az első negyedév végéig a 100 milliárd forintnyi általános tartalékból 19,5 milliárd forintot költött el a kormány. További milliárdokat pedig lekötött későbbi kiadásokra.
Látványos esést szenvedett el a forint az elmúlt hetekben, melynek következtében az euróval szembeni árfolyam lényegesen eltávolodott az idei költségvetésben szereplő feltételezéstől. A gyengébb forint egyértelműen rontja a költségvetés egyenlegét (elsősorban a növekvő kamatkiadások miatt). Az így keletkező több tíz milliárd forintos elcsúszás nem borítja fel alapjaiban a 2013-as büdzsét, azonban egyáltalán nem jön jól a feszültségekkel teli költségvetés számára.
A magyar részpiacok többsége, így a magyar gazdaság egésze a verseny látszatát keltő, de a valóságban azt többnyire nélkülöző logika mentén működik. Ez nem csak oka, hanem egyben következménye is azoknak a gazdasági-politikai-társadalmi természetű degenerációknak, amelyek mértéke jottányit sem csökkent az elmúlt húsz évben - írja Bokor László közgazdász.
Az alábbiakban Bokor László közgazdász provokatív írását közöljük az államadóság kezeléséről.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
