Uniós forrásból, összesen 845 millió forintból fejlesztik a kaposvári onkológiai centrum sugárterápiás és patológiai eszközparkját - tájékoztatta a konzorciumi formában megvalósuló beruházásról a Kaposvári Egyetem és a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház az MTI-t.
A Széchenyi 2020 program keretében 9,5 milliárd Ft európai uniós támogatás segítségével indított útjára tegnap a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet egy olyan projektet, amely az eddigi gyakorlattal szemben az egészségügyi szolgáltatások teljes rendszerének megújítására irányul. A projekt elsősorban a közösségi szintű egészségszervezés kialakítását helyezi előtérbe, szem előtt tartva az egészségcélú szolgáltatások szervezeti és működési hatékonyságának a fejlesztését.
Január végén 400 millió forinttal 98,6 milliárd forintra emelkedett a költségvetési szervek tartozása az államkincstár friss adatai szerint. Az év első hónapjában több érdekességet is találhatunk az "adóssághalmozók" listáján.
Márciusban a kormány elé kerül a kórházi struktúra átalakításáról szóló javaslat - mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán újságíróknak egy budapesti rendezvény után.
Két alapvető, de már közhelyszerű állítás igaz a magyar egészségügyre: keveset költ az állam erre a célra, és azt is rosszul teszi. A kormány legújabb, egészségügyet érintő átalakítási tervei kapcsán nagyon úgy tűnik, hogy a második szempont kerekedett felül, vagyis a "feneketlen kút" megközelítés. Addig nem öntenek ide több pénzt az állami kasszából, amíg rendbe nem teszik a finanszírozást. Ez a fajta megközelítés azonban számos mellékhatást von maga után. Mindezek fényében rendkívül érdekes lesz, hogy a következő másfél hónapban a kormányzat hogyan készül fel a negatív kockázatok kezelésére.
Nincs akkora tartalék a kórházi rendszerben, amivel a tervezett tabula rasát követően meg lehetne akadályozni az intézmények újbóli eladósodását - írta a Világgazdaság csütörtökön a Magyar Kórházszövetség elnökére hivatkozva.
Csütörtökre kell a közép-magyarországi régió kórházainak megegyezniük az átalakításról - tudta meg az InfoRádió. A megállapodás azért is fontos, hogy a szervezési munkákkal március végéig végezzenek.
Üdvözölte az új budapesti kórház építéséről szóló hírt az InfoRádiónak a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint az új intézménynek autóval és tömegközlekedéssel is jól megközelíthető helyen kell lennie. Hozzátette a rádiónak: fontos szempont, hogy a kórház komplex betegellátó központként működjön.
Még a legbennfentesebbek, a szaktárcánál dolgozók is a hírekből értesültek a Fidesz-KDNP kórházépítési terveiről - írja a Népszabadság az egyik budapesti intézményvezetőre hivatkozva.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetésével megkezdődött az egészségügyi ellátórendszer (első körben a kórházak) újjászervezése. Érdemes barátkozni az új fogalmakkal, a várható új helyzettel, mert tavasztól már életbe is lépnének a módosítások. A kritikusok azonban számos negatív következményre figyelmeztetnek és egyesek szerint ez a "reform" nem oldja meg az alapvető problémákat.
Még találgatni is nehéz, hogy hol épülhet fel a tegnap bejelentett új budapesti kórház, de összegyűjtöttünk néhány - komoly és kevésbé komoly - lehetséges helyszínt, illetve azok előnyeit és hátrányait, így a Portfolio olvasói szavazhatnak arról, hol kellene felépülnie a magyar egészségügy új csúcslétesítményének.
Folyamatosan növekszik az igény a magánegészségügyi szolgáltatások iránt. De mi ennek az oka? Hogyan reagálnak erre a piaci szereplők? Kik ezek a betegek és hogyan lehet őket ellátni? Ezekre a kérdésekre is válaszolt a Portfolio-nak adott interjújában Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója. A kórház igazgatóságának tagja úgy véli, hogy elmúlt 20-25 évben felnőtt egy olyan generáció, amelyik hozzászokott a piaci viszonyokhoz az élete minden területén, ezért számlára fizetnek szívesebben. Ezek a páciensek nem akarnak beállni az állami egészségügyi rendszer soraiba. Lantos Gabriella kifejti a véleményét arról a kormányzati tervről is, miszerint a magán egészségügyi szolgáltatások finanszírozásából ki akar vonulni az állam.
A novemberi hónap után tavaly decemberben ismét csökkent a költségvetési szervek tartozásállománya. Ez nem váratlan fejlemény, hiszen a kormány az év végén - a szokásoknak megfelelően - plusz pénzt juttatott az intézményeknek. Az egyszeri év végi forrás azonban továbbra sem oldja meg a problémát, a teljes adósság 100 milliárd forint körül jár.
Újabb figyelmeztetést adott ki a Magyar Orvostechnológiai Beszállítók Szövetsége. A szövetség szerint a kórházak adósságállománya hatalmasra duzzadt, az egészségügyi intézmények a kifizetetlen számlákkal sakkoznak és a nehéz helyzetet nem oldotta meg a tavaly év végi plusz forrás sem. Azt hangsúlyozzák, hogy új alapokra kell helyezni az ellátórendszer finanszírozását, hogy megálljon az adósságállomány növekedése. A kórházi számlák kifizetésének csúszása leginkább a magyar kkv-kat érinti, többségük a fennmaradásért küzd.
A héten megalakulnak és megkezdik a munkájukat a Megyei Egészségügyi Egyeztető Bizottságok (MEEB) - közölte csütörtökön az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkársága. A bizottságok feladata a megyei struktúra és kapacitás áttekintése. Mintha a kormány a kapacitások átalakítására, netán struktúraváltásra készülne.
Néhány év alatt komoly magánegészségügyi portfóliót épített fel Lantos Csaba. A korábbi bankár 2007-ben váltott, egy komparatív elemzés alapján döntötte el, hogy beszáll az egészségügybe. A kockázati tőkebefektető a Portfolio-nak adott interjújában beszélt a kezdeti évek működéséről, az egész vállalatcsoportról, legújabb befektetéseiről és az államnál megmaradó milliárdokról.
Kritikusan sok a kórházak adósságállománya. Az intézményvezetők és szakemberek szerint az állami konszolidációval nem tudják majd lenullázni a tartozásokat. Ilyen mértékű adósság mellett nagyon nehéz a mindennapos működés is - tudósít az InfoRádió.
Az egészségügyi kormányzat háttérintézményeinél átalakítások várhatók. Ennek következtében elbocsátások lehetnek és mintegy 500 millió forintos megtakarítás jöhet így össze a kormány várakozásai szerint - írja a Népszabadság.
Az olló egyre jobban nyílik a között, amit az orvostudomány ismeretanyaga alapján tenni lehetne és a között, amire megvan a fedezet. Az egészségügy alulfinanszírozottsága olyan objektivitás, amiről senki nem tehet - véli Szél Ágoston. A Semmelweis Egyetem rektora a Portfolio-nak adott interjújában megjegyezte, hogy jó lenne, ha az egészségügy tortaszelete nagyobb lenne az állami költségvetésben. A SOTE vezetését bő két éve ellátó kutató-szakember kifejtette véleményét a forráshiányról, a kórházak adósságáról, az orvosok elvándorlásáról, a várólistákról, a hálapénzről, a magyar egészségügyi rendszerben rejlő ördögi csapdákról, de részletesen bemutatta, hogy miből és hogyan gazdálkodik egy ilyen csúcsintézmény. Szerinte nincs utólag adott hálapénz, az egyszeri kórházi adósságkonszolidáció önmagában nem jelent tartós megoldást és ünneprontóként azt is kénytelen volt elárulni, hogy az elvándorlás lassuló üteme a gyakorlatban nem érződik. A rektor azt is elárulta, hogy mit vár az egyetemhez kinevezett Szász Károly kancellártól.