Át kell gondolni, és erre a járványügyi válság is felhívta a figyelmet, az egészségügyi ellátórendszer finanszírozását - jelezte a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely. Azt is hozzátette: felesleges egy olyan kórházi kapacitást fenntartani, amit a betegek száma nem indokol. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavai komoly fordulatról adnak tanúbizonyságot, mert úgy tűnik, hogy a kormány felvállalja a kórházi ágyak átalakításának kényes, de hosszú évek óta húzódó ügyét. Mindez azért is érdekes, mert újfajta megvilágításba helyezi az elmúlt hetek gyors ütemű, fokozatmentes ágyfelszabadításait is és nagyon úgy tűnik, hogy a járvány miatti ágyfelszabadítás valójában egy tartós ágyszámcsökkentési terv lett.
Központi integrált gazdálkodási rendszer bevezetésére készül a kormány az állami kórházakban - derül ki a Magyar Közlöny szerdai számában megjelent rendeletből. A projekt teljes költségét 8 milliárd forintra tervezi a kormány és az elképzelések szerint nagy részét uniós forrásból finanszírozná.
Különös közleményt adott ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyben levezeti, hogy a kórházi kapacitások felszabadítása nem is volt nagy feladat, mert azok eddig is üresen álltak. Ez azonban több kérdést is felvet.
Közleményben magyarázta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma, miért van szükség jelentős kórházi kapacitások felszabadítására a koronavírus-járvány miatt.
Miközben Magyarországon van hivatalosan az egyik legalacsonyabb koronavírus-esetszám Európában, és a halottak száma sem kimagasló, addig hatalmas készültség van a magyar kórházakban és a kormány a járvány miatt rendkívül rövid idő alatt, a fokozatosság elvét nagyrészt figyelmen kívül hagyva alapjaiban alakítja át az egészségügyi ellátórendszert. A két dolog látszólag nem fér meg egymás mellett, cikkünkben bemutatjuk, hogy mi lehet a magyarázata annak, hogy a kormány a „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezésére készül a kórházakban, felvállalva annak beláthatatlan következményeit. Egyúttal arra is rámutatunk, hogy ez a mostani taktika miért nem előnyös a jövőben várható korlátozó intézkedések feloldásakor.
Vasárnap délelőtt Orbán Viktor az ajkai Magyar Imre Kórházban tartott előzetes bejelentés nélküli ellenőrzést. A látogatásról készült videóban a miniszterelnök elmondja, hogy a szakértők mikorra várják a magyar járvány tetőzését.
Néhány állam Amerikában már megkezdte a lépéseket a gazdaság újraindítására, miután a Fehér Ház útmutatót adott ki az államoknak segítségül ahhoz, miképpen tudnák újraindítani a vállalatokat és az embereket visszaengedni dolgozni. Szakértők szerit viszont sok a fekete lyuk a tervben, ha pedig túl gyorsan lazítanak, az csak tovább súlyosbíthatja a gazdasági helyzetet – írja a Reuters.
Úgy tűnik, nem csillapodik a feszültség az egészségügyi ágazatban Cserháti Péter egy héttel ezelőtti elbocsátása óta sem, sőt. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár gyakorlatilag ellenségnek tekinti azt, aki kiáll a kirúgott kórházigazgató mellett, közben a Magyar Kórházszövetség újabb állásfoglalást adott ki szombaton. Ebben hangsúlyozzák: nem kívánnak a politika történéseiben részt venni.
Az Országos Rehabilitációs Intézet dolgozói, a Magyar Kórházszövetség és a Semmelweis Egyetem Cserháti Péter mellett történt kiállása után az Egészségügyi Menedzserképző Központja is tájékoztatást adott ki az elbocsátott intézményvezető ügyében.
A koronavírus-járvány növekedési ütemét jelző görbe tovább emelkedett Belgiumban, ahol a szerdán bejelentett 2454-et követően csütörtökön újabb 1236 fertőzésről adtak hírt. A kórházban ápoltak aránya azonban több egymást követő napja csökken. Hollandiában és Luxemburgban a járvány terjedésnek lassulásáról számoltak be csütörtökön.
A kormány készül arra, hogy a járvány a tömeges megbetegedések szakaszába lép. Megyénkénti bontásban közöl adatot a kormány arról, hol mennyi ágyat készítenek fel a koronavírusos betegek számára – írja a koronívirus.gov.hu kormányzati oldal.
Online fotóaukciót hirdetett a RANDOM - kortárs fotográfusok csoportja: az aukción befolyó összeggel a Szent István Kórházat segítik. A Portfolio fotóriporterének különleges képére is licitálhatunk.
Brit akadémikusok gyűjtése szerint a koronavírusos halálesetek mintegy fele idősek otthonában következik be sok európai országban, ebből kiindulva pedig a britek szerintük nagyon alábecsülik az ilyen otthonokban történő halálozási számokat – számol be a hírről a The Guardian.
Balog Zoltán korábbbi EMMI-miniszter a Facebookra posztolt egy sokatmondó képet, amelyen Cserháti Péterrel közösen szerepel. Az Index ezt követően érte el a volt tárcavezetőt, aki jelenleg Orbán Viktor társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztosa.
Tovább emelkedett, meghaladta a négyezret a koronavírus-járvánnyal összefüggésben elhunytak száma Belgiumban, az újonnan regisztráltaké azonban jelentős csökkenést mutat. Luxemburg már hét egymást követő napja a járvány lassulásáról adott hírt. Hollandiában valamelyest szintén lassult a járvány terjedése.
Új szakaszába lépett a készültség az állami egészségügyi ellátórendszerben a koronavírus-járvány miatt. Azonnali következményei már most érezhetőek (kirúgott igazgatók, igazgatóért kiálló dolgozók, elküldött betegek), a hosszú távú következményeit (a betegek gondozásának megszakadása) még belátni sem lehet.
Hetek óta azt halljuk az operatív törzs tájékoztatóin, hogy a jelenlegi információk alapján kik vannak a legnehezebb helyzetben az új koronavírus-járvány miatt. Gyűjtésünk alapján magyarok milliói lehetnek veszélyben az új koronavírus miatt, ugyanis nem csupán az idősek számítanak veszélyeztetettnek, hanem a tartós betegségben szenvedők is. Alapforgatókönyvünk szerint potenciálisan 4,5 millió magyar kerülhet súlyos vagy nagyon súlyos állapotba, ha megfertőződik a koronavírussal. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a legrosszabb kimenetellel kell számolniuk, hanem azt, hogy súlyossá válhat a betegség, és könnyen kórházi, illetve intenzív osztályos kezelésre szorulhatnak. A szám azért ilyen magas, mert bár sokszor halljuk, hogy leginkább az idősekre és a betegekre veszélyes a vírus: Magyarországon sok az idős és még több a beteg ember. Amennyiben rosszabb az egészségi állapot az általunk feltételezettnél, akkor akár 5 millió honfitársunk is veszélyben lehet, a jobb egészségi állapot pedig kb. 500 ezerrel csökkenti a potenciálisan kórházi vagy intenzív osztályi kezelésre szorulók számát az alapforgatókönyvhöz képest. A járványt tehát azért is érdemes lassítani (lapos járványgörbe), mert az idősek mellett a nem idős, de beteg emberek száma is jelentős. Természetesen a szigorú szabályokat, óvintézkedéseket nemcsak az időseknek és a betegeknek, hanem mindenkinek be kell tartania, hogy elkerülje a betegséget, és így ne is adja át senkinek. Azt is hangsúlyozzuk, hogy nem vagyunk orvosok, csupán a rendelkezésre álló adatok alapján próbálunk becslést adni arra vonatkozóan, amiről nap mint nap szó van.
