Nyilvánosságra hozták hétfőn délután a felvi.hu oldalon a felsőoktatási keresztféléves ponthatárokat. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint több mint hatezer jelentkezőből 5231-en jutottak be egyetemre, főiskolára vagy felsőoktatási szakképzésre.
2020-ban a Felvi.hu adatai szerint a gazdálkodási és menedzsment szak volt a legnépszerűbb az egyetemre készülő felvételizők között, nem meglepő, hogy viszonylag magasak voltak a ponthatárok is. A Budapesti Corvinus Egyetemen 427 pontot kellett elérni ahhoz, hogy valaki bekerüljön az ösztöndíjas nappali képzésre. Aranyossy Mártával, a szak felelősével többek között arról beszélgettünk, milyen ismeretekre tehetnek szert a hallgatók, a végzés után milyen kezdő fizetésre számíthatnak és miért volt szükség az intézményben a szak megújítására.
Becslések szerint több mint tízezer magyar diák folytatja jelenleg is felsőfokú tanulmányait külföldön, számuk pedig évről évre nő. Zoltayné Paprika Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi kapcsolatokért és akkreditációért felelős alelnöke a Portfolio-nak hangsúlyozta, a külföldi továbbtanulás korántsem jelenti azt, hogy a hallgató a magyarországiaknál jobb iskolát választ. A szakemberrel a magyar diákok külföldi képzési lehetőségeiről és munkaerőpiaci kilátásaikról beszélgettünk.
Október 1-jétől lesznek elérhetőek az Újratervezés programra ráépülő informatikai alapképzések; a programot sikeresen teljesítők Java-programozó, Webfejlesztő-frontend, tesztelő vagy üzemeltető-képzés közül választhatnak az ujratervezes.nive.hu oldalon - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A Budapesti Corvinus Egyetemen több szak is megújult és a jövőben is jelentős változásokra számíthatnak a diákok. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a Portfolio-nak többek között arról beszélt, miért volt szükség az újításra, mit is takar ez pontosan és kitért arra is, mire számíthatnak az egyetem jelenlegi és jövendőbeli hallgatói.
Szeptember 1-jével megújul a felnőttképzési rendszer - ennek részleteiről az Innovációs és Technológiai Minisztérium küldött közleményt.
A 2008-as gazdasági válság után azok a vállalatok álltak gyorsabban talpra, amelyek az innovációba, a munkavállalók képzésébe fektettek – mondta Fehér Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Executive programokért és szakirányú továbbképzésekért felelős dékánja. A szakember szerint cégvezetőként és munkavállalóként is fontos hosszabb távon gondolkodni.
A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépéseként a kormány a diákhitelezés kibővítéséről döntött. 2021 áprilisától a felsőoktatási diákhitelekhez hasonló feltételekkel válnak elérhetővé a felnőttképzési és szakképzési hitelek a Diákhitel Központnál – tájékoztatott György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, valamint Magyar Péter, a Diákhitel Központ vezérigazgatója. Az intézkedés célja a megújult szakképzés versenyképesebbé tétele, illetve a felnőttképzésekben résztvevők számának növelése.
Várhatóan rekordokat dönt idén a diákhitel igénylők száma, akár 30 milliárd forintnál is több hitelt folyósíthat a Diákhitel Központ, köszönhetően a minden eddiginél kedvezőbb igénylési feltételeknek és a május 1-től elérhető, teljesen szabad felhasználású és kamatmentes Diákhitel Plusz bevezetésének – derül ki a közleményből.
Németország azt tervezi, hogy 500 millió eurót bocsát a vállalkozások rendelkezésére, hogy megakadályozzák a vállalati képzés és a gyakornoki programok koronavírus-járvány miatti összeomlását - írja a Reuters.
Az ország minden részében újraindulnak a közlekedési vizsgák és utánképzések, miután hétfőtől Budapesten is lehetővé válik a közlekedési vizsgák szervezése. Az egyes helyszíneken a jelentkezések függvényében hirdetik ki az első időpontokat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.
A meghirdetése óta eltelt kevesebb mint egy nap alatt mintegy 15 ezren jelentkeztek a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódó újratervezés programban elindult ingyenes, 8 hetes informatikai online oktatásra - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedd este az M1 aktuális csatornán.
György László gazdaságstratégiai államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában több dolgot is elárult arról, mi vár a vállalkozásokra és a munkavállalókra a jövő heti bejelentések után.
"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója.
Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával, 65 százalékuk pedig jelentős erőfeszítéseket fordít készségei fejlesztésére - derült ki a Boston Consulting Group (BCG) és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérésének adataiból.
Abszolút kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon. A piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. A régi módszerek már nem működnek. „Az, hogy adunk valakinek egy jó bért, és jók a munkakörülmények, az alap. Teljesen komplex változásra van szükség a cégek részéről, ha meg akarják tartani a jó munkavállalókat” – mondta a Portfolio-nak Nyisztor József, a Training360 Kft. ügyvezetője és a munkaerőfejlesztés szakértője, aki többek között arról is beszélt, hogy ma már jó, ha egy cégnél 3-5 évre terveznek a munkavállalókkal, a 10 éves időtáv már beláthatatlan.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kedden elfogadott új jogszabály jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy a szakképzésben kívánatos reform alapjául szolgáljon.
Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni. A pedagógusok korábban több alkalommal is tiltakoztak a törvény ellen.
A megfelelő, hatékony munkaerő megtalálása óriási erőfeszítéseket követel a cégvezetők részéről. Pedig lenne megoldás a problémára, csak épp a vállalkozások nem élnek a lehetőséggel. Az időhiány és az oktatási lehetőségekről való tudáshiány az oka, hogy kevesen lépnek, jóllehet a meglévő dolgozók nagyobb tudású szakemberekké fejlesztésével horizontális karrierutat kínálhatnának számukra – állítja egy kutatásra alapozva a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakértője.
Míg a korai iskolaelhagyók aránya az EU átlagában csökkent az elmúlt 10 évben, addig Magyarországon nőtt, és még mindig jócskán elmarad az uniós átlagtól a diplomával rendelkező magyar 30-34 év közötti korosztály aránya – derül ki az Európai Bizottság ma közzétett Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
A szankciók és a kereskedelmi megállapodások kapcsán támadt Dombrovskis a külügyminiszterre.
Nem tetszik neki, ami a gazdaságban folyik.
411 felett indul a nap az euróhoz képest.
Az Európai Unió november 22-ét nevezte ki az Európai Füstérzékelők Napjának.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
