Németország azt tervezi, hogy 500 millió eurót bocsát a vállalkozások rendelkezésére, hogy megakadályozzák a vállalati képzés és a gyakornoki programok koronavírus-járvány miatti összeomlását - írja a Reuters.
Az ország minden részében újraindulnak a közlekedési vizsgák és utánképzések, miután hétfőtől Budapesten is lehetővé válik a közlekedési vizsgák szervezése. Az egyes helyszíneken a jelentkezések függvényében hirdetik ki az első időpontokat - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn az MTI-vel.
A meghirdetése óta eltelt kevesebb mint egy nap alatt mintegy 15 ezren jelentkeztek a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódó újratervezés programban elindult ingyenes, 8 hetes informatikai online oktatásra - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedd este az M1 aktuális csatornán.
György László gazdaságstratégiai államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában több dolgot is elárult arról, mi vár a vállalkozásokra és a munkavállalókra a jövő heti bejelentések után.
"Rendszeresen belefutottunk abba, hogy azzal az elvárással jelentkezik valaki, hogy ő csak befizeti az egymillió forint plusz áfás tandíjat, és három hónappal később a kezébe nyomunk egy bruttó egymilliós munkaszerződést. Nem így működik a piac" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Langmár Péter, a Green Fox Academy társalapítója.
Világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, hogy megbirkózzon a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával, 65 százalékuk pedig jelentős erőfeszítéseket fordít készségei fejlesztésére - derült ki a Boston Consulting Group (BCG) és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérésének adataiból.
Abszolút kereslet-orientálttá vált a korábban kínálat-alapú foglalkoztatás Magyarországon. A piaci trendek szerint a munkaadók keresik a munkavállalót, és nem fordítva. A régi módszerek már nem működnek. „Az, hogy adunk valakinek egy jó bért, és jók a munkakörülmények, az alap. Teljesen komplex változásra van szükség a cégek részéről, ha meg akarják tartani a jó munkavállalókat” – mondta a Portfolio-nak Nyisztor József, a Training360 Kft. ügyvezetője és a munkaerőfejlesztés szakértője, aki többek között arról is beszélt, hogy ma már jó, ha egy cégnél 3-5 évre terveznek a munkavállalókkal, a 10 éves időtáv már beláthatatlan.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kedden elfogadott új jogszabály jelenlegi formájában alkalmatlan arra, hogy a szakképzésben kívánatos reform alapjául szolgáljon.
Teljesen átalakul a szakképzés jövőre: változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza, az oktatók jogállása, a diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig "dobbantóprogram" segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni. A pedagógusok korábban több alkalommal is tiltakoztak a törvény ellen.
A megfelelő, hatékony munkaerő megtalálása óriási erőfeszítéseket követel a cégvezetők részéről. Pedig lenne megoldás a problémára, csak épp a vállalkozások nem élnek a lehetőséggel. Az időhiány és az oktatási lehetőségekről való tudáshiány az oka, hogy kevesen lépnek, jóllehet a meglévő dolgozók nagyobb tudású szakemberekké fejlesztésével horizontális karrierutat kínálhatnának számukra – állítja egy kutatásra alapozva a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szakértője.
Míg a korai iskolaelhagyók aránya az EU átlagában csökkent az elmúlt 10 évben, addig Magyarországon nőtt, és még mindig jócskán elmarad az uniós átlagtól a diplomával rendelkező magyar 30-34 év közötti korosztály aránya – derül ki az Európai Bizottság ma közzétett Oktatási és Képzési Figyelőjéből.
A szakgimnáziumban vagy szakközépiskolában végzettek több mint tíz százaléka volt munkanélküli fél évvel a szakképzés megszerzése után, azonban a felmérésben résztvevők túlnyomó többsége hamar állást talált – derült ki az MKIK GVI kutatásából.
A megszűnő Országos Képzési Jegyzék helyébe lépő új szakstruktúra kialakítása még javában tart, de egyes területeken már elkészültek a konkrét átalakítási javaslatok - tudta meg a Magyar Nemzet. Az elektronikai ágazatban például a mostani negyvenféle képesítés helyett csak hét alapszakma marad 2020-tól, a gépjárműiparban pedig egy új technikusi képzés indul el, ami négy meglévő szakma tananyagát fogja majd át.
A korábbi hírekkel ellentétben mégsem úgy alakítják át a szakképzést, hogy radikálisan csökkentik a választható szakmák számát, ehelyett az egész Országos Képzési Jegyzéket megszüntetik, és egy teljesen új, korszerűbb rendszert állítanak fel - értesült a Magyar Nemzet.
Az eddigi 30-ról 31,15 milliárd forintra megemelték az "Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése" című, GINOP-6.1.1-15 kódszámú uniós pályázat keretösszegét és ezzel párhuzamosan 2200 fővel több embert vonnak be a képzési programokba - derül ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből.
Aláírta ma a bajor Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) elnöke és a budapesti CEU elnök-rektora a két intézmény közötti együttműködési megállapodást, amelynek értelmében a CEU angol és német nyelvű diplomákat is kiadhat majd - feltéve, hogy az ezt lehetővé tevő jogi garanciákat megadja a magyar kormány a CEU-nak.
Programot indítanak kőfaragók, ácsok és burkolók képzésére a hétfőn leégett párizsi Notre-Dame székesegyház újjáépítéséhez - jelentette be Muriel Pénicaux francia munkaügyi, Jean-Michel Blanquer közoktatási és Franck Riester kulturális miniszter hat szakmai szervezet tanácskozásán.
A szakképzés megújítása érdekében 2020 szeptemberében a mostani szakgimnáziumok ötéves technikummá, a szakközépiskolák pedig hároméves szakképző iskolákká alakulnak - jelentette be Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára szerdai budapesti sajtóbeszélgetésén, a Szakképzés 4.0 stratégiát ismertetve.
A kormány már rábólintott a szakképzési rendszer átalakításra. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak azt mondta:A szakképző intézményekben a szaktanárok hiánya a legnagyobb probléma.
Oktatási együttműködést kötött a Budapest Institute of Banking (BIB) és a London Stock Exchange Group Akadémia - derül ki a BIB friss közleményéből.
Azeri gáz jönne Ukrajnán át az orosz helyett.
Hatalmas összegről van szó.
Az egyes szektorok válságállóságát vizsgálta a KRTK.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
