Törvényellenesnek tartják a Quaestor-károsultak a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (a továbbiakban: Quaestor Alap) tegnapi közleményét, miszerint egy folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt egyelőre csak 20 ezer euróig kártalanítanak.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához (a továbbiakban: Quaestor Alap) június 5-ig lehetett beadni a kártalanításra vonatkozó kérelmeket, információink szerint a fenti határidőig több mint 31 ezer kérelem be is érkezett. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Quaestor-kötvénnyel rendelkezők közül azoknak, akik adószámot is feltüntettek a kérelmükön, újabb nyilatkozatot kell beadniuk, ha nem akarnak lecsúszni a kártalanítási összegről.
Eddig csak sejtettük, most már biztos: nehéz év elé néznek a Beva-tagok. Az alap 2014. évre vonatkozó jelentése és saját becsléseink alapján 120 milliárd forintos kártalanításra kell felkészülniük a bankokból, alapkezelőkből és brókercégekből álló tagoknak. A Hungáriára is megvannak már az első becslések és azt is tudni lehet, hogyan teremti majd elő a Beva a kártalanításhoz szükséges pénzt. Az éves tagdíj várhatóan 6,5-szeresére emelkedik, és a tavalyi eredményeket látva könnyen előfordulhat, hogy egy-két szolgáltató bezárja kapuit vagy külföldre viszi a központját. Mutatjuk a legfrissebb számokat.
A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. honlapján közzétett közlemény szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda részben feloldotta a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél elrendelt vagyonzárat, így hamarosan elkezdődhet a konkrétan beazonosítható ügyfélvagyon kiadása.
Folyamatosan érkeznek a Quaestor-kötvényesek kárigényei a kárrendezési alaphoz. A legfrissebb információk alapján még zajlanak az összesítések, de a Beva június 4-ére vonatkozó adata szerint még mindig nem teljes a létszám.
Fontos határidő közeleg a Quaestor-kötvényesek számára: holnap jár le ugyanis az a határidő, ameddig a károsultak jelezhetik kártalanítási igényüket a kárrendezési alapnál. Azt már lehet tudni, hogy eddig hányan nyújtották be a kérelmeket, de arról még csak találgatások folynak, hogy miből és mikor fizetik ki a kártalanítási összeget.
A parlament elé került az a jogszabály-módosító javaslat, melynek célja, hogy az egyértelműen beazonosítható ügyfélvagyonhoz hozzájussanak a tulajdonosok. A módosító javaslat ráadásul a felszámolási eljárásban a pénzhez jutást is gyorsítaná a befektetési szolgáltatók esetében - írja a vs.hu.
A Quaestor károsultak, a postahivatalok mellett, 26 kijelölt kormányablakban is benyújthatják kárigényüket. A kárigényének bejelentésére 2015. május. 6-tól 2015. június 5- ig van lehetőség a kormányablakokban - hívja fel a figyelmet a Miniszterelnökség Lázár János minapi ígéretével összhangban.
A múlt héten benyújtott törvényjavaslat értelmében valamennyi Quaestor-kötvényest kártalanítanának, függetlenül attól, hogy normál vagy fiktív kötvényekről van szó. A kártalanításra jogosultak körét ráadásul olyan mértékben kiszélesítenék, amennyire csak lehet. Félreértés ne legyen, nem a kártalanítással van bajunk, hanem azzal, hogy a politika egy tollvonással képes bizonyos befektetői csoportokat indokolatlan előnybe hozni másokkal szemben. Mit szóljanak mindehhez az egykori E-Star kötvényesei, akik nem kis áldozatok árán végül részvényesek lettek, tőkeköveteléseik viszont máig nem térültek meg? Vagy a Btel és a Hungária Értékpapír kötvényesei? A tőkepiaci kártalanítás Magyarországon épp úgy működik, mint a gazdaság többi területe: lehetetlen tervezni. Nem tudni, hogy ha baj van, ki, mikor és mennyit fog kapni.
A Quaestor-kötvényeseknek ilyen módon való kimentése ugyancsak nem segíti elő a tudatos pénzügyi magatartás kialakulását. Mármint azon magatartásét, ami egy normálisan működő, fejlett tőkepiacon elvárható volna. Egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy a magyar átlagember igenis tudatos, olyan döntéseket hoz, ami az itteni intézményrendszeri keretek között célravezető: átlag feletti hozamokra vadászik, majd ha baj van, üti az asztalt. A végén meg kimentik.
Benyújtotta ma az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a pénteken megjelent, Quaestor-kötvényesek kártalanítását tartalmazó javaslat módosítását. A módosító javaslat értelmében a kártalanítás a Quaestor Értékpapírkereskedelmi Zrt. kapcsolat vállalkozásai által értékesített kötvényekre is kiterjedne. Mindeközben a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását, a Quaestor-ügy gyanúsítottjainak előzetes letartóztatása pedig jogerőre emelkedett
Az MNB álláspontja győzött a Beva igazgatóságának délelőtti szavazásán: ennek értelmében a fiktív kötvények tulajdonosait kártalanítja az alap a törvényben szereplő 20 ezer eurós értékhatárig. A "mégis miből" kérdésre egy ma estig megjelenő törvényjavaslat adhatja meg a választ, amely egyúttal 100 ezer euróra emelheti a kártalanítási összeghatárt. Az Index értesülése szerint a Beva igazgatóságának négy tagja szavazott igennel, ketten nem támogatták a tervezetet, egy tag pedig tartózkodott a szavazáson. Közben a nemzetgazdasági tárca azt közölte: Varga Mihály nem írásos elemzést, hanem szóbeli jelentést tett a nevezetes február 25-i kormányülésen, és elvileg ez alapján rendelte el Orbán Viktor, hogy a brókercégeknél lévő állami pénzeket vegyék ki a tárcák.
Legkésőbb pénteken este 8-9 óráig benyújtja a Fidesz a Quaestor-kötvényesek kártalanításáról szóló törvényjavaslatát Rogán Antal szerint. Amíg a javaslat nem jelenik meg a parlament honlapján, összefoglaljuk dióhéjban, hol is tart most az ügy. Nagyon úgy fest, hogy politikai "megoldás" születik.
100 ezer euróra emelné a Beva által kifizetendő kártalanítás összegét az MNB. Az ehhez kapcsolódó módosítási javaslatokat már meg is küldte a jegybank a kormánynak, amely egyebek mellett az OBA kártalanításához hasonló gyorsaságúra növelné a Beva kártalanítási folyamatát is - derült ki az MNB legfrissebb közleményéből.
A tegnapi összevont vita után ma törvényt módosított kedden a parlament, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, valamint mások mellett vezetői, felügyelőbizottsági tagjai és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
Az Országgyűlés ma 170 igen és 7 nem szavazattal elfogadta az indítványt, hogy a házszabálytól eltérően már ma részletes vitára bocsáthassák a brókerbotránnyal kapcsolatos törvénymódosítást. Ezt követően ez meg is történt: hétfőn megtartották - hivatalos nevén - a brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről szóló módosító javaslat összevont vitáját, amely a brókerbotrányban is érintett társaságok vezetőinek vagyonzárával segítené a károsultakat, így az Országgyűlés kedden el is fogadhatja azt.
Mintegy 68 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani a Buda-Cash-ügyben, így remény van arra, hogy minden károsultat kártalanítani lehet - közölte a fővárosi főügyész pénteken az MTI-vel. A közlés szerint a Buda-Cash- és a Quaestor-ügyben a megfeszített munka eredményeként két hét alatt sikerült eljutni a gyanúsításig.
Megjelent a Beva kártalanítási közleménye a Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolásához kapcsolódóan. Eszerint a kártalanítással érintett ügyfelek március 27-étől nyújthatják be az alapnál az igénybejelentő lapot.
Miközben a Quaestornál észlelt szabálytalanságokat még mindig vizsgálja az MNB, a napokban megkezdődött a DRB bankcsoport ügyfeleinek kártalanítása. A betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítja maximum 100 ezer eurós értékhatárig. Ugyanakkor a tavalyi takarékszövetkezeti és bankcsődök miatt jelentősen megcsappant az OBA kártalanításra fordítható vagyona, az első körben a DRB betéteseinek kifizetendő 103 milliárd forint egy jelentős részét így kénytelen az alap az MNB által nyújtott 3 hónapos hitelből finanszírozni. Na de honnan lesz pénze az OBA-nak a kölcsön visszafizetésére?