Megjelentek az új Magyar Állampapír Plusz feltételei, de közben más lakossági állampapíroknál is történtek változások: egyrészt kivezetik az egyéves állampapírt, másrészt levágják a kétéves Kincstári Takarékjegy kamatát.
Korántsem mentes az irracionalitástól a magyar állampapírpiac: jelenleg közel 1900 milliárd forintot tartanak a magyarok olyan állampapírokban, amelyekben nincs sok értelme, ugyanis ez számukra komoly kamatbevétel-kiesést jelent. Az utóbbi időben látványosan megugrott az Egyéves Magyar Állampapír, sőt, még a Kincstári Takarékjegy iránti érdeklődés is, nem beszélve a MÁP Pluszban bent ragadt befektetőkről. A nyáron viszont változni fognak a lakossági állampapírok paraméterei, ami ezt a jelenséget is háttérbe szoríthatja.
Az ÁKK friss tájékoztatói szerint az Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamata is emelkedik.
A közelmúltban tapasztalt kamatcsökkenés ellenére még mindig a lakossági állampapír az egyik legjobb kockázatmentes befektetés Magyarországon, viszont érdemes több dologra is odafigyelnünk, mind befektetéskor, mind pedig ha az értékpapír visszaváltására adjuk a fejünket. Íme pár hasznos tipp azoknak, akik az államot hiteleznék a pénzükkel.
Minden eddigi értékesítési csúcsot megdöntve, januárban 346 milliárd forinttal növekedett a lakossági állampapírok állománya. A Kamatozó és a Féléves Kincstárjegyek (KKJ, FKJ) valamint a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) voltak a legkedveltebb befektetési eszközök. A januári és tavalyi év kiemelkedően magas keresletére reagálva ugyanakkor az adósságkezelő a kincstárjegyek kamatainak csökkentése mellett döntött - írja az ÁKK közleményében.
Bár a bankbetéteknél lényegesebben magasabb hozamot érhetünk el az állampapírokkal, nem minden esetben teljesen kockázatmentes és költségmentes befektetésről van szó. Íme három hasznos tudnivaló, ha lakossági állampapírba fektetnénk a pénzünket.
Az elmúlt öt és fél évben közel 200 milliárd forintjába kerülhetett az államkasszának az, hogy a piaci kincstárjegyek helyett lakossági állampapírban adósodott el - derül ki az Államadósság Kezelő Központtól (ÁKK) kapott statisztikából. A csillapíthatatlan lakossági rohammal 2016-ban még egy mérföldkőhöz érkezhet el az adósságkezelő: először fizethet ki több mint százmilliárd forint kamatot egy év alatt a lakossági kötvények után. Azt eddig is tudtuk, hogy sokkal magasabb kamatot fizet az állam a lakossági kötvények után, most azonban már azt is tudjuk, mennyibe került ez évente. Így pedig könnyebb eldönteni, megéri-e a magasabb lakossági hozam.
Egységesen 25 bázisponttal csökkenti a lakosság számára értékesített fél,- egy és kétéves kincstárjegyek kamatát az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) február 8-tól (tehát hétfőtől). Az egyéves Kamatozó Kincstárjegy és a Kincstári Takarékjegy Plusz éves kamata 2,5 százalékra, a Féléves Kincstárjegy és az egyéves futamidejű Kincstári Takarékjegy 2,25 százalékra, a kétéves Kincstári Takarékjegy kamata pedig 2,75 százalékra csökken -írja az ÁKK legfrissebb közleményében.
Az államkötvények gyakorlatilag minden más fix hozamú, szabad felhasználású befektetést lenyomtak Magyarországon tavaly, úgy is, hogy az egyik legmagasabb hozamú állampapírtípus kamata az infláció hiányában csak a kamatprémiumból állt. Idén azonban változások várhatnak az államkötvényekre, egyrészt az infláció, másrészt a felminősítés miatt, ha minden tervszerűen zajlik.
10 százalékos vám jöhet minden uniós importra.
Sok helyen van áramkimaradás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Gyűrűzik tovább az energiaválság.
Állítólag Mexikóval megállapodásra jutott az elnök.
Hol tart az AI-csata?
Egy biztos: az áthúzódó hatásban Virovácz Péter szerint nem bízhatnak.
Tovább erősödik a hazai fizetőeszköz?
