Cseng Ven-csan, Tajvan miniszterelnök-helyettese Japánban vett részt magas rangú találkozókon. Találkozott Tosimicu Motegivel, a japán kormánypárt főtitkárával is Tokióban. A találkozón Kína növekvő befolyása is szóba került és a felek együttműködésekben állapodtak meg. Különleges alkalom volt ez, mert évtizedek óta nem járt ilyen magas rangú tajvani tisztviselő hivatalos találkozókon Japánban - írja a Bloomberg.
A kormány korábban arról döntött, hogy idén egy extra lehetőségként egyszeri 200 ezer forintot fizethetnek a SZÉP-kártyákra a munkáltatók, az így kedvezményes adózási feltételekkel adható jövedelmet pedig - átmeneti jelleggel - akár hideg élelmiszerre is költhetik a munkavállalók. A 24.hu becslése szerint 250 ezer munkavállaló kaphat ezáltal extra juttatást.
Közösen próbálja ellehetetleníteni a Soroksárra tervezett kínai vegyianyag-feldolgozó építését a főváros vezetése függetlenül a politikai színezetüktől. A hivatalosan független, de Fidesz által támogatott Bese Ferenc soroksári polgármester sem engedne veszélyes üzemet a kerületbe, neki ugyanakkor az a baja, hogy Karácsony Gergely kicsavarta a kezéből a döntést az érintett terület fejlesztésével kapcsolatban - írja a hvg.hu.
Tavaly a kormány úgy döntött, hogy eltér a 2020 óta érvényes szabályoktól és nem a 2022 augusztusi fogyasztói árindexszel emeli az idei e-matricák árát. Ugyanakkor a vonatkozó jogszabály még érvényben van, és lapunk úgy értesült, hogy 2024-ben újra ennek megfelelően drágulhat az autópályás közlekedés. Ha ez így lesz, akkor a költségvetési tervek vagy visszafogottak, vagy a kormány azzal számol, hogy mérséklődik a forgalom a fizető utakon, esetleg úgy véli, hogy a jövőre érkező egynapos matrica vághat a bevételi számokon.
Kiszámíthatatlan szezon elé néznek a hazai szállodák, miután a kormány még múlt héten bejelentette, hogy augusztus elsejétől változnak a SZÉP-kártya felhasználásának szabályai - írja az RTL.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása, amelyben a kormány ma bejelentett döntéseit járjuk körbe. Ezek közül a legjelentősebb a bolti árstop kivezetése, a CSOK és a babaváró hitel szabályainak szigorítása, valamint a kötelező akciók kiterjesztése. Elsőként ezen intézkedések makrogazdasági pályára gyakorolt hatását jártuk körbe Csiki Gergellyel, a Portfolio lapigazgatójával. A CSOK és a babaváró módosításáról Sándorfi Balázst, a Bankmonitor alapítóját kérdeztük, a harmadik blokkban pedig a vélhetően legtöbb embert érintő árstop kivezetéséről és a kötelező akciók szabályainak módosításáról beszéltünk Hornyák Józseffel, a Portfolio makroelemzőjével.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a városokban megszűnik a CSOK 2024. január elsején, a falvakban viszont továbbra is igénybe lehet azt venni. Augusztus 1-én megszűnnek a bolti árstopok, helyettük a kormány kiterjeszti a kötelező akciókat, és azok mértékét is növeli. Változtak a lakásfelújítási támogatás keretösszegei is, az 5%-os kedvezményes áfa maradt. A babaváró összegét 10-ről 11 millió forintra növelték, de immár csak akkor veheti igénybe egy házaspár, ha a hölgytag 30 év alatt van. Szó volt még inflációról, magyar euróról, a gazdasági bevándorlókról, nyugdíjreformról is.
Csütörtökön 10:30-kor - a héten már másodszor - Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő - derül ki a lapunknak küldött meghívóból.
Meghosszabbítják az élelmiszerekre bevezetett árstopot, vagyis július 1-től is hatósági áron juthatunk hozzá az érintett alapvető élelmiszerekhez – értesült az Index. Hivatalosan ma tárgyalhat a kormány a kérdésről, de a lap információi szerint már eldőlt az intézkedések sorsa.
A kormány döntése értelmében 2023. augusztus 1. és 2023. december 31. között a munkáltatók a jelenlegi kereten felül a Széchenyi Pihenő Kártyára egyszeri legfeljebb 200 ezer forintos összeget utalhatnak, amely béren kívüli juttatásnak minősül. Ezzel 2023-ban 650 ezer forintra emelkedik a rendkívül kedvező adó- és járulékfizetés mellett adható munkavállalói elismerés keretösszege - hívja fel a figyelmet a GFM.
Ma délutánra hívta össze a Belügyminisztérium a pedagógusok sztrájkbizottságának ülését - számolt be a Népszava. A portál emlékeztet: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviselőivel legutóbb februárban tárgyalt a minisztérium a sztrájkkövetelésekről.
Az elmúlt években a szír polgárháború bár véget nem ért, de a harcok intenzitása csökkent. Az alavita rezsim gyakorlatilag győzelmet könyvelhetett el, megtartotta pozícióját, és bár területeket veszített, a nemzetközi közösségek újra kezdték legitim vezetőnek elismerni. Egy zátonyra futott tárgyalás azonban újra harcokat eredményezhet az országban.
Az olasz kormány úgy döntött, hogy a kínai Sinochem annak 37 százalékos részesedése ellenére sem jelölhet ki vezérigazgatót a Pirelli gumiabroncsgyártó élére - közölte a Reuters hírügynökséggel egy neve elhallgatását kérő forrás.
Korlátozná a külföldiek tartózkodási és munkavállalási lehetőségeit a hamarosan megalakuló finn kormány - derül ki a koalíciót alkotó pártok pénteken bemutatott főbb programpontjaiból.
Több tízezer magyar vállalkozás van veszélyzónában amiatt, hogy tavaly év végén kényszerből rendkívül magas árak mellett kellett új fix áras áramszerződést kötnie, így egész évre beragadt ezekbe a konstrukciókba, ez pedig az ipari termelést láthatóan visszafogja, és akadályozza az infláció leszorítását is, így kormányzati beavatkozásra van szükség – rajzolódik ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetékeseinek mai közös cikkéből. A jelek afelé mutatnak, hogy legalább húszezer cég van a készülő megsegítés célkeresztjében, akik 320 euró/MWh feletti áron kötöttek szerződést, miközben most 100 euró körüliek a piaci árak, illetve az energiaköltségek működési arányához kötnék a kormányzati beavatkozást. Jövő héten kormányzati bejelentés várható, ahogy azt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnap már megüzente, és könnyen lehet, hogy ez a döntés lesz az Orbán Viktor kormányfő által ma belengetett új gazdaságvédelmi akcióterv egyik fontos eleme.
Magyarország úgy döntött, hogy nem csatlakozik az Európai Startup Nemzetek Szövetségéhez (ESNA), amely az Európai Unió (EU) startup-politikájának javítását célzó csoport, mivel a befogadással és a sokszínűséggel kapcsolatos erőfeszítésekkel kapcsolatban nézeteltérések merültek fel. Míg 15 uniós ország már csatlakozott az ESNA-hoz, Magyarország az egyetlen ország, amely még nem írta alá a csatlakozási szándéknyilatkozatot - számolt be a Politico.
Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió "Jó reggelt, Magyarország!" című reggeli műsorában adott interjút, ahol a kormányfő elárulta, jövő héten a Komrányinfón Gulyás Gergely új gazdaságvédelmi akciótervet fog bejelenteni. A miniszterelnök elmondta, a kormány megtakarításokra kivetett új adója ideiglenes, ha a háborúnak vége, ezt ki fogják vezetni.
Líbia az Arab Tavasz után káoszba fulladt, és 2014 után két rivális kormány alakult az országban: a nemzetközi közösség által elismert nyugati kormány Tripoli központtal, míg a többek között az oroszok által támogatott, Halífa Haftar tábornok vezette kormány a keleti Tobrukban. A polgárháború során idővel minden ország bezárta a nagykövetségét, azonban 2015-től kezdve a Wagner csoport részvételével Oroszország lett az egyik legaktívabb szereplő az országban. Az Egyesült Államoknak az elmúlt időszakban számos próbálkozása volt Moszkva és hozzá kötődő magán zsoldoshadsereg visszaszorítására az országban, azonban a mérkőzés még koránt sincs lefutva.