Nem lassult a magyar gazdaság az első negyedévben,sőt, az optimistább várakozások szerint akár 4% körüli GDP-növekedésről is számot adhat holnap a KSH. A Portfolio felmérésében részt vevő elemzők ugyanakkor megosztottak: az általános kép a gazdaságról rövid távon lassulást ígér, ugyanakkor a havi termelési adatok zavarba ejtően jók lettek.
Márciusban ráerősített az építőipar az utóbbi hónapokban megfigyelt mintára. A termelés jelentősen nőtt, a rendelésállomány esése pedig tovább folytatódott.
Márciusban az ipari termelés volumene 2,6%-kal volt magasabb az egy hónappal korábbi szintet. Az éves növekedés 9%-os volt.
Az előzetes adatok szerint márciusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egy hónappal korábban még 6,4%-on állt az éves index, így adódik a kérdés: a vásárnapi boltbezárás hatásait látjuk-e az adatokban? Szerintünk nem.
Áprilisban 51 pontra esett a feldolgozóipar beszerzési menedzser indexe. Bár a mutató nem mondható magasanak, még így is növekedést jelez.
Februárban 3,2%-kal magasabb volt az építőipari termelés volumene, mint januárban. A rendelési mutatók esése viszont azt sugallja, hogy hiába a biztató évkezdet, hamarosan kicsúszik a padló az ágazat alól.
2015 februárjában az ipari termelés volumene 0,3%-kal elmaradt az előző havi szinttől. Az éves változást kifejező index még így is 5,8%-os bővülést mutat, ráadásul az ismert kapacitásbővítések, illetve az előző havi rendelési adatok arra engednek következtetni, hogy a szektorban a következő 1-2 negyedévben mindenképpen kitart a konjunktúra.
Januárban az ipari termelés volumene 8%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Ez jó évkezdésnek mondható, ám a kilátásokat beárnyékolja, hogy az ágazat rendelésállománya folyamatosan apad.
Jól teljesített az ipar januárban, a teljesítményével ledolgozta a tavaly nyár végi visszaesést. A jövőt illetően biztató, hogy a szektor rendelésállománya gyarapszik, illetve (bár még minidig vannak halódó ágazatok) most már a járműgyártás mellett más alágak is kiveszik a részüket a növekedésből.
Januárban 691 millió eurós többlet halmozódott fel a külkereskedelmi mérlegben, az év első hónapjára még sosem mért ekkora aktívumot a KSH. A szezonálisan igazított adataink szerint export ledolgozta a nyár végi visszaesését és újra történelmi csúcsra emelkedett.
A várakozásoknak megfelelően bővüléssel kezdte az ipar a 2015-ös évet. A hagyományosan gyenge decemberhez képest a termelés volumene 4,3%-kal ugrott, így az egy évvel korábbi teljesítményt januárban 7,7%-kal haladta meg a szektor.
2015. januárban a kiskereskedelmi forgalom volumene (naptárhatástól megtisztítva) 8,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 5,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 11, az üzemanyag-kiskereskedelemben 9,4%-kal emelkedett az értékesítés volumene - jelentette a KSH.
Kitart a feldolgozóipari konjunktúra - februárban is jócskán a növekedést jelző tartományban maradt a beszerzési menedzser index. Sőt, az 54,9 pont 0,6 ponttal még magasabb is, mint a januári bmi.
Tavaly az utolsó negyedévben mindössze 1,9%-kal volt magasabb a beruházások volumene, mint egy évvel korábban. Ez kétéves mélypontot jelent a dinamikában. Átalakulóban van a beruházási szerkezet is.
Tavaly decemberben az építőipari termelés volumene 6,4%-kal elmaradt az előző havi szinttől (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva). Az egy évvel korábbi teljesítményhez képest 2,2%-os a visszaesés. A rendelési mutatók is jelentősen visszaestek.
A szokásosnak mondhat többlettel zárta az évet a külkereskedelmi mérlegünk. Úgy tűnik, az augusztusi sokkot kezdi kiheverni az exportszektorunk, de a jövőt illetően még mindig elég sok a bizonytalanság.
Decemberben az ipari termelés volumene (szezonálisan és munkanap-hatással igazítva) 1,7%-kal elmaradt az előző havi szinttől. Az éves index azonban így is magasan maradt, a kiigazítatlan mutató 7,1%-os, a megtisztított pedig 4,6%-os növekedést mutat.
A 2015. januári adatfelvétel tanúsága szerint a hazai kkv-szektorban az előző negyedévben tapasztalt visszaesés után ismét javult az üzleti bizalom szintje. A konjunktúramutató az októberi 9 pontról 16 pontra emelkedett. A bizonytalansági mutató 35 pontos szinten áll, 1 ponttal alulmúlva az októberi értéket; ez a bizonytalanság stagnálására utal. A bizonytalansági mutató értéke azt is jelzi, hogy az aktuális tendencia nem egységesen érinti a kis és középvállalkozásokat: továbbra is csak a kkv-szektor egy részét érinti, a többiek még nem érzékelik.
Váratlanul gyengélkedni kezdett az ipar 2014 második felében, ami felvetette a kérdést: kifulladt-e a szektor dinamikus bővülése? A friss számok alapján úgy tűnik, a lassulás nem vezethető vissza egy okra, ezért feltehetően tartósan alacsonyabb lehet a növekedés. Temetni azonban semmiképpen sem kell az ipart, van még benne potenciál.
Novemberben az építőipari termelés volumene 1,1 százalékkal elmaradt az előző havi szinttől. Ezzel együtt a júniusi zuhanás óta nem néz ki rosszul az ágazat trendje, de könnyen lehet, hogy ezt csak az önkormányzati választásokra időzített átadások szépítik. Mindenesetre az építőiparnak jót tennének az új megrendelések, ugyanis a rendelésállomány már nagyon látványosan apad.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Helyi viszonylatban kisebb vagyont zsebelhetnek be, ha túlélik az első évüket.
Jól fut mostanában a Baykar szekere.
A legégetőbb válságokra összpontosíthat az elnök.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
