Egyre több a jel, hogy baj van Európa gazdaságával. Még Németország is egyre inkább szenved, a termelési és az üzleti környezetet felmérő konjunktúramutatók pedig szinte mindenhol csökkenésnek indultak. Erre a következtetésre jut az Eurostat friss jelentése is, ami a rövid távú gazdasági kilátásokat értékeli.
Augusztusban az ipari termelés volumene 5,7%-kal kisebb volt, mint az előző hónapban. Az adat megegyezik a múlt héten közölt előzetes számmal, most azonban a részletek ismeretében több fogalmunk lehet arról, mennyire lehet tartós ez a nem várt visszaesés.
Nem csak az ipari termelés, hanem az export is alaposan visszaesett augusztusban - derül ki a ma megjelent KSH-adatokból. A kivitel zsugorodása alaposan visszavetette a külkereskedelmi mérleg többletét is. Szerencsére elég jó esély van rá, hogy ez nem szívleállás, csak ütemkihagyás történt.
Augusztusban 5,7%-kal kisebb volt az ipari termelés volumene, mint egy hónappal korábban. A megelőző hónapok erős teljesítménye után a jelentős esés nagyon meglepő, hiszen augusztusban még egy nagy kapacitásbővítő beruházás is növelhette volna a termelést.
Júliusban 2,5%-kal volt magasabb a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban. A KSH végre visszaállt a normális adatközlésre, így most úgy tűnik, hogy hozzá kell szoknunk az alacsonyabb számokhoz.
Újabb rossz hírek érkeztek az eurózónás gazdasági helyzetről. A kulcsfontosságú konjunktúrafolyamatokat igen jól tükröző beszerzésimenedzser-indexek további lassulást jeleznek az öreg kontinensen.
Júliusban bővülni tudott az építőipari termelés, de a júniusi nagy visszaesést nem tudta korrigálni. A rendelési mutatók is azt sejtetik, hogy a közeljövőben az ágazat már nem tud annyira hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, mint a megelőző negyedévekben.
A feldolgozóipari vállalatok konjunktúra barométere kismértékű javulást mutatott az elmúlt negyedévben, 52 pontról, 55 pontra emelkedett a mutató. A Kopint-Tárki azonban a kedvező szám mellett több bizonytalanságra is felhívja a figyelmet.
A kis nyári eleji megtorpanás után újra felpörgött a magyar kiviteli teljesítmény. A KSH ma megjelent adatai szerint júliusban (euróban számolva) az export 8,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg többlete így tovább hízott.
Magyarország bruttó hazai terméke 2014 II. negyedévében 3,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar, a feldolgozóipar, valamint a mezőgazdaság teljesítménye bővült jelentősen. Utóbbit a KSH jelentősen felfelé mozdította az év során javuló terméskilátások hatására.
Tavaly 453 millió euróval, idén az első fél évben csaknem 300 millió euróval kisebb volt a külkereskedelmi mérleg többlete, mint ahogy azt korábban tudtuk. A KSH hagyományos revíziója kisebb külkereskedelmi bővülésre utal, talán még a GDP-növekedést is visszahúzza 0,1-0,2 százalékponttal, de azért a fő képet nem írja nagyon át. Az orosz és az ukrán piacunk nagyon szenved.
2014 II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások 21,2%-kal nőttek az előző év II. negyedévéhez viszonyítva. A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő az állami fejlesztésekhez kötődő szállítás, raktározás és a feldolgozóipar további bővülése.
Augusztusban a GKI-Erste konjunktúraindex értéke lényegében nem változott az előző hónaphoz képest. Mindez ellentétes folyamatok eredményeként alakult így. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti kilátások enyhén javultak, míg a fogyasztói várakozások romlottak. Utóbbi általánosan megfigyelhető minta a választások után.
Tovább javult a magyarországi KKV szektorban az üzleti bizalom szintje a júliusi adatfelvétel alapján, így a második negyedévben sorozatban már három egymást követő negyedévben mutatott ki növekvő üzleti bizalmat az MKIK GVI. A KKV Körkép Konjunktúramutatója az áprilisi 10 pontról 18 pontra emelkedett, ami a kutatás 2005-ös kezdete óta a legmagasabb érték. A kutatás ezen a linken érhető el teljes terjedelmében.
Júniusban az ipari termelés volumene 1,8%-kal meghaladta az előző havi szintet. A bővülés a májusi kisebb visszaesés után következett be, igazolva, hogy a szektor továbbra is emelkedő pályán halad.
Csőstül jöttek a kedvezőtlen fejlemények, tényezők a napokban, ami csütörtökön oda vezetett, hogy a sokak által régóta várt részvénypiaci esés elindulásának jelei mutatkoztak. A vezető fejlett részvényindexek sok hónapja nem látott esést produkáltak, a dollár régóta várt ereje kezd egyre látványosabb lenni, a globális félelem indexnek is nevezett mutató közel 30%-kal ugrott tegnap. Mindez igencsak betett a feltörekvő piacoknak is és a mélybe vágott magyar alapkamat mellett ez a környezet most egyértelműen megviseli a forintot is, amely most a vezető devizákkal szemben 1, 4, illetve 15 hónapos mélypontra esett. Ma ismét rendkívüli izgalmak várhatók, hiszen nagy kérdés, hogy a tegnap megindult mozgások folytatódnak-e, másrészt szokatlanul sok fontos adatot tartalmaz a makronaptárunk.
A várt 0,5% helyett 0,7%-kal nőtt júniusban a tartós cikkek rendelésállománya az Egyesült Államokban, és a konjunktúra erősségét jelző szűrt mutató is a várt felett alakult - közölte a kereskedelmi tárca.
A várttól lényegesen elmaradt a júliusi német Ifo-index, hiszen a júniusi 109,7-ről 108 pontra esett, noha a piaci konszenzus 109,4 pontot vetített előre. A főindex mindkét alindexe intezív süllyedést mutatott és a kutatóintézet közlése szerint a geopolitikai feszültségek húzták le júliusban a legfontosabb német üzleti barométert.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter vasárnap arra intette a nagy központi bankokat, hogy figyeljenek a pénzügypolitika által okozható ártorzulásokra, és igyekezzenek közreműködni az "eszközbuborékok" megelőzésében. A német takarékbankok szövetségében konkrétabban attól tartanak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) lazító pénzügypolitikája okozhat most "árbuborékokat". Közben a német központi bank fő közgazdásza nagylelkű bérmegállapodásokat javasolt a munkáltatóknak.