Száznál több környezetvédelmi tiltakozót vett őrizetbe a londoni rendőrség a brit fővárosban második napja tartó demonstrációk helyszínein. A Scotland Yard keddi összesítése szerint eddig 113 tüntetőt állítottak elő, elsősorban rendbontás és szándékos károkozás gyanújával.
Az Európai Bizottság több mint 10 milliárd euró (mintegy 3200 milliárd forint) értékű, több ágazatot érintő beruházási programot hirdetett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák kidolgozására, fejlesztésére és megvalósítására Európa globális versenyképességének növelése érdekében - közölte az uniós bizottság kedden.
Világszerte romlott az országok teljesítménye az éghajlatváltozás elleni harcban, derül ki a legfrissebb Éghajlatváltozási Teljesítési Mutatóból (CCPI 2019), amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Katowicében az ENSZ 24. klímacsúcsán. Magyarország a 42. helyezést érte el az 56 ország klímaharcban mutatott teljesítményét sorba állító listán.
A klímapolitikai célkitűzéseket atomenergia nélkül nem lehet végrehajtani, az atomerőművek folyamatosan képesek előállítani az ipar és a lakosság számára szükséges áramot - mondta Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Budapesten, a Budapest Energy Summit nemzetközi konferencián.
A világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani - hangsúlyozta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a lengyelországi Katowicében, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) hivatalos megnyitóján.
David Attenborough az elmúlt évezredek legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást és azonnali cselekvésre szólította fel a világ vezetőit az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye 24. éves ülésén (COP24) hétfőn elmondott beszédében a lengyelországi Katowicében.
Donald Trump újságíróknak nyilatkozva hétfőn ismételten elutasította a pénteken nyilvánosságra hozott kormányzati jelentés megállapításait a klímaváltozás veszélyeiről, úgy fogalmazva: "nem hiszi", hogy a globális klímaváltozás káros hatással lenne az amerikai és a világgazdaságra.
Nem elsősorban a klímavédelmi megfontolásokra, hanem az erősen szénfüggő németországi régiók gazdasági átstrukturálására, például a foglalkoztatottsági kérdésekre fog összpontosítani Németország kormányzati szénbizottsága akkor, amikor a fosszilis energiahordozó német energiamixből való kivezetésének forgatókönyvét kidolgozza. Az új bizottságot várhatóan június 6-án, szerdán jelölik majd ki, azt követően, hogy korábban három alkalommal már elhalasztotta a lépést. A német energiaátmenet eddigi tapasztalatairól első kézből tájékozódhatnak a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői Christian Redltől, az Agora Energiewende szakértőjétől.
A dokumentum érinti a fenntartható közlekedésfejlesztés és a hatékonyabb energiafelhasználás, valamint a gyalogos, a kerékpáros valamint a közösségi közlekedés területén kialakítható együttműködési lehetőségeket.
A globális felmelegedés szigorú korlátozása élénkítené a világgazdaságot azáltal, hogy elejét venné annak, hogy a hőhullámok, szárazságok és áradások több tízmilliárd dollárnyi kárt okozzanak ebben a században - mutatták ki amerikai kutatók, felbecsülve a 2015. évi párizsi klímaegyezmény gazdasági hatásait.
Michael Bloomberg amerikai milliárdos, New York volt polgármestere vasárnap felajánlotta, hogy kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását.
Szokatlan konfliktus bontakozott ki a német kormányon belül arról, hogy melyik minisztérium - a gazdasági és energiaügyi minisztérium (BMWi) vagy a környezevédelmi tárca (BMU) - vezesse azt a nagy stratégiai fontosságú, a közeljövőben felállítandó bizottságot, amelynek feladata a szén kivezetése lesz az ország energiarendszeréből.
Egy sokak által régóta várt lépésre készül az EU; az Európai Parlament a jövő héten várhatóan megszavazza, hogy 2021-től az EU területén ne lehessen pálmaolajat használni az üzemanyagokban. A Délkelet-ázsiai országok "megtorlást" helyezett kilátásba.
Továbbra is magas fordulatszámon pörög a francia kormányzati energiapolitika; a kabinet két folyami gát lebontásáról hozott meg egy évek óta húzódó döntést az előző héten, és egy jelentős, 10-12 milliárd eurós épületenergetikai tervet is bejelentett, amelyet a következő öt évben valósítana meg. Mindemellett a háttérben továbbra is intenzíven dolgoznak az EDF és nukleáris ágazata konszolidációján, értesülések szerint az egyik megoldási lehetőséget az üzletág egy "német típusú" leválasztása jelentheti.
Mintegy harmadával csökkentenék Európában az új személygépkocsik és könnyű haszongépjárművek átlagos széndioxid-kibocsátását 2030-ra a 2021-es szinthez képest az Európai Bizottság (EB) szerdán bemutatott javaslatcsomagja értelmében. A csomag az elektromos autózás terjedését támogatja, igaz a Bizottság is tisztában van vele, hogy egy ilyen autó sokkal kevesebb alkatrészből állítható elő, így a csomagnak lényeges hatása lesz az autóipari foglalkoztatásra is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 350 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból 2019 nyaráig létrehozza az üvegházhatású gázok nyilvántartására alkalmas Nemzeti Üvegházgáz Adatbázist. A fejlesztéssel a tárca szerint Magyarország hatékonyabban felelhet meg a nemzetközi kötelezettségeknek.
Tovább emelkedik majd a világ energiafogyasztása a következő két évtizedben, ezzel együtt pedig a globális üvegházgáz-kibocsátás is - derül ki a BP napokban nyilvánosságra hozott új, 2035-ös kitekintéséből. Ez azt jelenti, hogy a föld országainak a világ egyik legnagyobb olajtársasága szerint is további jelentős lépéseket kell tenniük a Párizsi Klímaegyezmény céljainak teljesüléséhez, vagyis a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzése érdekében. A globális energiagazdaságban az alapeseti forgatókönyv esetén is óriási átalakulás valósul majd meg, a legmerészebb szcenárió azonban egyenesen földrengésszerű változásokkal számol, amelyekre még a legbiztatóbb trendeket figyelembe véve is kevés az esély.
Emanuel Macron, újonnan megválasztott francia elnök egy Facebook-ra feltöltött videóban kritizálja Donald Trump klímavédelmi elképzeléseit, ezzel együtt pedig nyílt felszólítást intéz az amerikai (és európai) kutatókhoz, hogy ha egy innovatív közegben szeretnének a bolygó jövőjéért tevékenykedni, akkor jöjjenek Franciaországba. Bár a felvétel már majdnem három hónapos, aktualitása miatt az utóbbi napokban szabadult el igazán az interneten.
Donald Trump amerikai elnök kedden aláírta az előző elnök, Barack Obama által hozott környezetvédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletet.
Több területen is szolgáltathat izgalmakat a vállalat gyorsjelentése.
Mindkét párt lemondásra szólította fel a titkosszolgálat igazgatóját.
Elkaszálták az ukrán vezérkari főnököt az Azov nyomására, de ez nem volt elég.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
