Úgy tűnik, lassacskán nehéz lesz úgy idéznie elnökét az egyesült államokbeli média nem kormánypárti felének, hogy ne kelljen pironkodnia miatta. A CNN-nél érezhetően kivágta a biztosítékot Donald Trump legújabb, klímaváltozás témájában megosztott gondolata, amellyel az elnök közvetve ismét tagadta a globális felmelegedés tudományos körökben evidenciának számító tényét.
Elhalasztotta egy sokak szerint kulcsfontosságú, mások által erősen vitatott gázvezeték finanszírozására vonatkozó döntését az Európai Beruházási Bank. Az EBB vezetésének érvelése szerint még több időre van szüksége a két éve az asztalán lévő Adria-gázvezeték projekt értékeléséhez annak érdekében, hogy az eurómilliárdos értékű hitelről döntést hozhassanak. A hezitálás valahol érthető: míg az ausztriai gázelosztó központ éppen ezen a héten történt balesete élesen rávilágított az európai ellátás sérülékenységére, addig az egyre sürgetőbb klímaszempont a fosszilis energiahordozók banki finanszírozásának visszafogása irányába mutat. Az óriási gázprojekt körüli vita is jól jelzi az emberiség előtt álló egyik legjelentősebb kihívás nagyságát.
2019 után a Világbank nem finanszírozza többé az olaj- és gázkutatást, illetve -kitermelést - jelentette be a bank a klímaváltozás okozta fenyegetésre hivatkozva egy párizsi klímacsúcson. Nem sokkal korábban a Bank of England vezetője azt mondta, új globális kezdeményezést indítanak, amelynek keretében az önkéntesen csatlakozó vállalatok pénzügyi jelentéseikben külön kitérnek majd a globális felmelegedésnek való közvetlen és közvetett kitettségükre.
A jelenleg érvényes prognózisok által előre jelzettnél is nagyobb lehet a forróság a Földön az évszázad végén, amennyiben nem történik meg az energiatermelés radikális karbonmentesítése - állítja egy új tanulmány. Mindez egyben azt is jelenti, hogy a Párizsi Klímaegyezmény keretében közel 200 ország által vállalt kibocsátáscsökkentési lépéseknél is radikálisabb intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy a hőmérsékletemelkedést jóval 2 Celsius-fok alatt lehessen tartani a század végéig az iparosodás előtti szinthez képest.
Négy évtized, egész pontosan 1978 után történt trónfosztás a legnagyobb légköri szennyezők tengerentúli toplistáján 2016-ban: az első hellyel járó kétes dicsőség így már nem az energiatermelő ágazatot, vagyis az erőműveket, hanem a szállítás-közlekedési ágazatot illeti meg.
Befutott az első szénszállítmány az Egyesült Államokból Lengyelországba, miután azt korábban maga Donald Trump, az USA elnöke ígérte meg a varsói kormánynak. A vásárló, a Weglokoks nevű szénkereskedő társaság szándékai szerint nem csak belföldön, hanem exportra is továbbértékesítené az energiahordozót, egyebek mellett Magyarországra is. Az amerikai LNG mellett a szén is egyre nagyobb kihívást jelent a térségben az orosz energiahordozók számára.
Az Európai Parlament az előző héten véglegesítette a kulcsfontosságú energiahatékonysági direktíva szövegét, amelyről november 28-án történhet meg a végső szavazás a parlamentben. A főbb politikai csoportok belüli és közötti politikai csatározások miatt azonban a végkimenetel egyáltalán nem egyértelmű. A két nagy politikai tábor, a szocialisták és a konzervatívok álláspontjai között áthidalhatatlannak tűnik az ellentét.
Egyre több biztosítóvállalat fordít hátat a szénnek, ahogy növekednek a félelmek a széndioxid-kibocsátás klímaváltozásra tett jelentős hatása miatt. Újabban Svájc nagy biztosítója, a Zurich szakította meg a kapcsolatát a szén-intenzív vállalkozásokkal - írja a Telegraph.
Az elmúlt három évben megduplázódott azoknak a természeti világörökségi helyszíneknek a száma, amelyekre nézve a globális felmelegedés súlyos veszélyt jelent, sőt, már a pusztulásuk is elkezdődött - hívta fel a figyelmet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).
Háromévnyi stagnálást követően 2017-ben ismét emelkedésnek indulhatott a globális üvegházgáz-kibocsátás. A fejlemények új megvilágításba helyezik az elmúlt évek kedvező adatait is: a korábbi stagnálás vélhetően sokkal inkább a kínai acél- és cementipar átmeneti gyengélkedésének, mintsem a hivatalos kínai kommunikáció által hangsúlyozott kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseknek volt köszönhető.
Egészen a legutóbbi időkig úgy tűnt, a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerüléséért folytatott harcban vesztésre áll az emberiség. Bár az koránt sem állítható, hogy ennek érdekében minden szükséges intézkedés megtörtént, azonban a technikai újítások széles és egyre szélesedő köre, a megújuló energiaforrások hasznosításától az e-mobilitáson át a laboratóriumi körülmények között létrehozott húsig már némi reményt ad a jövőt illetően. Másképp fogalmazva: főleg ezeknek köszönhető, hogy még nem veszítettük el a harcot, ez pedig már önmagában értékelendő eredménynek számít egy olyan korban, amikor az Egyesült Államok, a világ első számú szuperhatalmának elnöke még magát a klímaváltozás tényét is tagadja. Ezekből a trendekből szemezgettük ki a legígéretesebbeket.
Évente 25 millióan kényszerülnek elmenekülni otthonukból az éghajlat változása miatt, a "klímamenekültek" száma így nagyságrendekkel meghaladja a háborús menekültekét - figyelmeztetett az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) a bonni nemzetközi klímavédelmi konferencián.
A térképkészítőknek egyre inkább figyelembe kell venniük munkájuk során a klímaváltozás hatásait, hogy az újabb térképeken az erdőirtások, a szárazföldi partvonalak és a korábban az örök jég birodalmának vélt területek határvonalainak gyors módosulását is feltüntethessék. A változás egyre gyorsabb, ezért a térképek is egyre gyorsabban avulnak el, ami magát a térképkészítés folyamatát is átalakítja.
Több mint 350 milliárd dollárba kerültek az elmúlt tíz évben az extrém időjárási események, egyebek mellett az áradások, illetve az erdő- és bozóttüzek az Amerikai Egyesült Államok kormányzatának, számolta ki az USA számvevőszéke.
Fontos szavazást tartottak az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságában (ENVI) hétfőn, amely fontos jelzést adott az uniós megújuló energia politika várható alakulásával kapcsolatban. A testület - több ország hathatós lobbitevékenysége mellett - szoros szavazásban gyakorlatilag helyben hagyta az irányelv biomasszára, így az erdőkből kitermelt rönkfára vonatkozó részeit, amelyet már régebb óta heves bírálatok érnek. Miközben sok uniós tagország nagyrészt a biomassza, így a rönkfa égetésével teljesíti megújuló energia célkitűzéseit, a kritikák szerint ezzel tovább fokozzák az üvegházgáz-kibocsátást, jelentősen károsítják az emberi egészséget, valamint veszélyt jelentenek a biodiverzitásra is.
Súlyos következményei lesznek annak, ha nem teszünk valamit gyorsan a klímaváltozás ellen - mondta el tegnap egy panelbeszélgetésen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
