A gleccserek visszavonulása, és a krioszféra - a Földön található hó- és jégtakaró, illetve fagyott talaj (permafroszt) felolvadása önmagában, a klíma szempontjából is beláthatatlan következményekkel járhat, azonban a közvetett hatások szintén ijesztőek lehetnek. Erre jó példa a Grönlandon a második világháború után létrehozott katonai bázis esete, amely fél évszázaddal elhagyása után azzal fenyeget, hogy a globális felmelegedés hatására területéről jelentős mennyiségű, eddig a jég alá zárt nukleáris hulladékkal szennyezi el az óceánt. A grönlandi jégpáncél olvadását látva az Egyesült Államok és a dán kormány kármentesítési programot indított, azonban a kivitelezést nehezíti, hogy még mindig nem lehet tudni, pontosan mekkora is a veszély.
Legkevesebb az utóbbi két évtized legrosszabb gabonatermése ígérkezik Olaszországban és Spanyolország bizonyos területein a Dél-Európát pusztító súlyos szárazság és hőség miatt. Az aszály gyakorlatilag minden növénykultúrában, így például az olajfa- és mandulaültetvényekben is jelentős károkat okozott.
Természeti katasztrófák mindig is voltak, a 20. századtól kezdve azonban látványosan megnőttek az általuk okozott anyagi- és emberélet-veszteségek. Közülük akadnak olyanok, legyen szó például a földrengésekről, ahol egyszerűen a növekvő népességszámmal magyarázhatók az egyre súlyosabb következményekkel járó katasztrófák. Vannak azonban olyan természeti csapások is, amelyek klímakutatók szerint az ember által előidézett éghajlatváltozással hozhatók szoros összefüggésbe, vagyis részben a mi hibánk, hogy a természeti katasztrófák száma és az általuk okozott károk mértéke is folyamatosan növekszik. A cikkben összeszedtük a modern történelem nyolc legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófáját.
Az elmúlt félmilliárd év legmelegebb éghajlata van kialakulóban a Földön - állítja egy, a nature.com hasábjain megjelent új tanulmány. A légköri szén-dioxid-koncentráció lassacskán az elmúlt 200 millió év legmagasabb szintjére emelkedik, de a naptevékenység változásának is van szerepe abban, hogy példátlan meleg légköri viszonyok vannak kialakulóban bolygónkon. Közben kutatók egy másik csoportja arra figyelmeztetett, az emberiségnek körülbelül mindössze három éve van arra, hogy megelőzze a változások visszafordíthatatlanná válását.
A kevesebb gyerek születése lenne a leghatásosabb egyéni módszer a klímaváltozás megfékezésére - derül ki egy svéd tanulmányból.
A hamburgi G20-csúcson megállapodtak a résztvevők szombaton egy közös nyilatkozat vázlatában, csak a klímaváltozásra vonatkozó részt illetően nincs egyetértés - közölték európai uniós tisztségviselők, hozzátéve, hogy szerintük ebben a témában is lesz megállapodás ma.
Ha a szén-dioxid-kibocsátást nem sikerül csökkenteni, akkor a globális hőmérséklet minden egyes egy Fahrenheit (0,55 Celsisu-fok) növekedésével az amerikai gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát veszítené el, és minden további egy Fahrenheit növekedés többe kerülne az előzőnél - számolták ki amerikai kutatók.
Rick Perry, az Amerikai Egyesült Államok energiaügyi minisztere szerint a szén-dioxid nem a klímaváltozás egyik fő okozója. A kijelentés illeszkedik az utóbbi időszakban a tengerentúlon a témával kapcsolatban kialakult kormányzati kommunikációs trendbe; nem sokkal korábban az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal vezetője, Scott Pruitt sokkolta hasonló kijelentéssel a tudományos közvéleményt és saját hivatalát.
Az idei volt a második legmelegebb május 1880 óta, amelynél mindössze 2016-ban volt nagyobb a májusi globális átlaghőmérséklet - jelentette a NASA a napokban. Ezzel elmondható, hogy folytatódott az, a legalább 1985 augusztusa óta tartó trend, amelyben a globális átlaghőmérséklet minden egyes hónapban meghaladja a korábbi időszakok átlagát. Kérdés azonban, hogy mely periódust is értjük "korábbi időszakok" alatt, vagyis, hogy mit tekintsünk az összehasonlítás alapjának. 1985 júliusa csak akkor tekinthető az átlagnál hűvösebb hónapnak, ha bázisul az 1951-1980-as időszakot alkalmazzuk.
Úttörő kezdeményezést jelentett be a Bank of England: a világon elsőként tesztelni fogják a bankok klímaváltozással szembeni kitettségét - írja a Financial Times.
A világ változik, ez nem kérdés. A Negyedik Ipari Forradalom már javában zajlik és akár akarjuk, akár nem, hatással lesz ránk. Sokan attól tartanak, hogy a gépek majd elveszik a munkánkat, vagy a Terminátor-filmek mintájára a világ irányítását is. De a valóság az, hogy a gépeknek köszönhetően az emberiség "okosabb", hatékonyabb lesz és olyan globális problémákat is megoldhatunk, mint a klímaváltozás, az éhezés, vagy a betegségek.
Donald Trump úgy döntött, az Egyesült Államok kivonul a Párizsi Klímaegyezményből - értesült az Axios nevű hírportál, az AP és a Fox News fehér házi forrásokra hivatkozva, ami valószínűsíti, hogy a korábban már belengetett lehetőség realizálódhat. Ezzel nem csak a Párizsi Klímaegyezmény, de a globális éghajlatváltozás elleni nemzetközi küzdelem esetleges sikeres kimenetele is megkérdőjeleződik.
Míg egyes országok, például Németország mindent megtesznek a klímaváltozás elleni nemzetközi erőfeszítések és a párizsi klímaegyezmény sikeréért, addig többen - így Magyarország is - különféle kiskapukon igyekeznek kibújni a közös európai klímapolitika hatálya alól - írja az Euractiv.com klímapolitikai szakírója. A cikk megállapításaival részben ellentmond, hogy az elfogyasztott egységnyi áramhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást vizsgálva Magyarország jelenleg jóval klímabarátabb Németországnál.
Nagy többséggel leszavazták a Royal Dutch Shell részvényesei a keddi közgyűlésen, hogy a társaságnál éves szén-dioxid-kibocsátási célokat határozzanak meg és publikáljanak. A Shell szerint saját kezeit kötné meg a kötelező kibocsátáscsökkentési célok kijelölésével, amelyek a termelés és értékesítés visszafogására kényszerítenék a társaságot. A részvényesek nagy része támogatta viszont a társaság új, eddig példátlan juttatási politikáját is, amely a vezetői bónuszok 10 százalékának kifizetését a társasági üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének függvényévé teszi.
Donald Trump elnök kormányzata nem sieti el környezetvédelmi döntéseit - jelentette ki Rex Tillerson, az amerikai diplomácia irányítója Alaszkában, miután az északi-sarki térség országainak külügyminisztereivel környezetvédelmi kérdésekről tanácskozott. A globális felmelegedés folyamata különösen érzékelhető az Északi-sarkvidéken: olvadnak a jéghegyek és kiolvad a permafroszt, vagyis a nagyobb mélységig tartósan fagyott állapotban lévő talaj is. Mindez pedig nemcsak a helyi infrastruktúrát károsítja, hanem egyúttal feltár új olajlelőhelyeket és megnyit új hajózási útvonalakat is, felerősítve az Arktisz természeti erőforrásaiért hosszú évek óta folyó harcot.
Az egyre erőteljesebb globális klímaváltozás hatására világszerte nőhet a politikai instabilitás és az erőszakos konfliktusok kockázata; bár a környezeti változások elsősorban a "legyengült immunrendszerű" államokat veszélyeztetik, ma még stabil országok és régiók is meginoghatnak - figyelmeztet az Adelphi független agytröszt jelentése, amely szerint a megoldást a klímaváltozás jelentette összetett kihívásokra felelős választ kínáló bölcs politika jelentheti.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
