A klímaváltozás elleni küzdelemben a gazdag országok azt ígérik, hogy 29 év múlva felhagynak a fosszilis energiaforrások használatával. Ahogy ez egyre költségesebbé válik, a G7-ek most azt tervezik, hogy ennek árát a világ szegény országaival fizettetik meg. Ennek súlyos következményei lesznek.
Új-Zéland az első olyan ország a világon, amely az egyes vállalatok klímaváltozásra gyakorolt hatásának mérésére szolgáló törvényt hoz létre. Ennek értelmében az országban működő, egymilliárd új-zélandi dollárt meghaladó eszközállománnyal bíró pénzügyi vállalatoknak közzé kell tenniük, hogy tevékenységük milyen hatással van a klímaváltozásra – számol be a hírről a CNBC.
Szinte nincs olyan magyar ember, akit ne foglalkoztatna a bolygó jövője, egy lakos pedig átlagosan 12 környezetkárosító tényezőt tud felsorolni – derült ki az Alteo megbízásából készített országos, reprezentatív kutatásból. Bár a különböző demográfiai csoportok eltérően vélekednek ezek jelentőségéről, egy dologban azonban 80 százalékuk egyetért: a környezetvédelem az egész társadalom közös felelőssége.
Karácsony Gergely a héten aláírta a főváros klímastratégiájáról szóló rendeletet. A főpolgármester szombaton a Facebook-oldalán tudatta azt is, hogy elkészült a Radó Dezső Terv, a főváros zöld infrastruktúra fejlesztési és fenntartási akcióterve.
Nagy dobásra készül a Google, az egyik legnépszerűbb alkalmazása, a Google Maps hamarosan azt az útvonalat fogja felajánlani az autósoknak, amely a legkörnyezetbarátabb.
Budapest is csatlakozott a Föld órája akcióhoz, ezért szombat este egy órára lekapcsolják a város díszkivilágítását - közölte Facebook-oldalán a főpolgármester.
Pár napja hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló új EU-rendelet, amely uniós szinten a zöld pénzügyekkel kapcsolatban az egyik legfontosabb új tőkepiaci fejlemény. Az MNB vezetői körlevelet adott ki, amelynek célja, hogy útmutatást adjon a pénzügyi szervezeteknek az itthon és Európa-szerte kötelezően alkalmazandó jogszabály rendelkezéseinek egységes alkalmazására.
Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban jelentősen felerősödtek a kamatemeléssel kapcsolatos várakozások, amit a 10 éves amerikai állampapír-piaci hozam elmúlt két hónapban látott, mintegy 40 százalékos emelkedése is jól mutat. Ennek ellenére a Fed a héten nem változtatott a kamatokon, és az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény tájékoztatása szerint erre egészen addig nem is kerül sor, amíg az infláció „egy ideig meg nem haladja a 2 százalékot”. Az SPB szakértői azonban úgy látják, hogy a 2021-ben várható jelentős amerikai gazdasági fellendülés, és az azzal párhuzamosan megugró infláció miatt, a Fed kénytelen lesz előbbre hozni a kamatemelési ciklust, és akár már az idei év vége felé elindítani azt. A legkorábban az év végén várható kamatemelkedés pedig jó befektetési lehetőségeket teremt a kötvénypiacokon.
A vállalati és önkormányzati Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény program kapcsán felmerült kérdésekre adott válaszokat összefoglaló dokumentumot tett közzé honlapján az MNB. A jegybank zöld stratégiájának e programja is a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentését, s ehhez kötődően a magyarországi zöld gazdaság finanszírozásának bővítését támogatja.
Az Európai Űrügynökség közlése szerint egyes országokban visszaugrott a légszennyezés a koronavírus-járvány előtti szintre a járványügyi korlátozások enyhítése nyomán, a mindennapos tevékenységek visszatérésének köszönhetően.
Az extrém időjárási körülmények hatalmas károkat okoztak az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban, és különösen Texas államot érintették súlyosan, ahol a nagy fagyok miatt milliók maradtak áram nélkül vagy fizettek elképesztő összegeket a fogyasztásuk után, mivel a nagykereskedelmi áramárak közel 10 ezer százalékkal ugrottak meg. A helyzet annyira súlyossá vált, hogy Joe Biden katasztrófahelyzetet hirdetett egy idő után. A hóviharok azóta már elmúltak, de a problémák sora még korántsem ért véget. Számos szolgáltató ugyanis képtelen kiegyenlíteni az egekbe szökött áramárak miatti tartozásait, így sorra válnak fizetésképtelenné, ami akár dominóhatást is kiválthat. Néhány fogyasztó is pórul járt azonban a rosszul megválasztott szolgáltatási csomagja miatt, de voltak olyanok is, akik jót kerestek az egészen.
Az Erste Csoport 2030-tól nem finanszíroz széntüzeléses üzleteket – közölte az osztrák bankcsoport. A közvetlenül széneszközök finanszírozására vonatkozó hitelezési kapcsolatok fennmaradnak a vonatkozó szerződések lejártáig, az ebben a körben meglévő megújuló szerződések 2023. év végén túl már nem hosszabbíthatóak meg – közölte a bankcsoport.
Egyre jobban érződik Németország időjárásán a globális klímaváltozás hatása, és 2020 - hasonlóan a világ egészéhez - a második legmelegebb év volt a feljegyzések kezdte óta - közölte keddi sajtótájékoztatóján Gerhard Adrian. A Német Időjárási Szolgálat (DWD) elnöke egyúttal azt is mondta, hogy szerinte nem teljesíthető a párizsi klímaegyezményben rögzített legfeljebb 2 fokos globális hőmérsékletemelkedés az ipari korszak előtthöz képest, mert most úgy tűnik, hogy 3-4 fokos emelkedési pályán lehetünk. Ez nem tűnik nagy különbségnek, de más elemzések és előrejelzések már korábban is figyelmeztettek, hogy világszerte katasztrofális következményei, láncreakciói lennének annak, ha akárcsak 3 fokos lenne a melegedés.
Az átlagnál 2,5 Celsius-fokkal melegebb volt az elmúlt tél - állapította meg az Országos Meteorológiai Szolgálat. A szolgálat az MTI-hez eljuttatott elemzésében azt írta, az évszak középhőmérséklete országosan plusz 2,4 fok volt, míg az 1981-2010-es átlag mínusz 0,1 fok. A december 3,3 fokkal, a január 2,3 fokkal, a február 1,9 fokkal haladta meg az átlagot. A meteorológiai szolgálat mérései alapján a 2020/2021-es tél az 1901 óta megfigyelt legenyhébb telek rangsorában a nyolcadik helyre került.
A koronavírus-világjárvány megfékezésére hozott korlátozások világszerte a károsanyag-kibocsátás csökkenését hozták, hosszú távon azonban a pandémiának "elég kicsi" vagy "kimutathatatlan" a hatása a klímaváltozásra egy új kutatás szerint.
Az extrém téli időjárásnak köszönhetően évszázados hidegrekordok dőltek meg az Egyesült Államokban, amik súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jártak, különösen Texas államban okozott komoly energiaellátási problémákat az alacsony hőmérséklet és a fagy. A mostani katasztrófa okai mögött egy ismert meteorológiai jelenség és a villamosenergia-rendszer hiányosságai állnak. A klímaváltozás miatt pedig akár egyre gyakoribbá is válhatnak az ehhez hasonló események, így a klímacélok minél sürgősebb elérése mellett az áramhálózatot is megfelelően fel kell készíteni a jövő kihívásaira, ami részben infrastrukturális beruházásokat, részben pedig megfelelő tervezést igényel.
A nem túlzás azt állítani, hogy a koronavírus kialakulásának és elterjedésének egyik fő oka a klímaváltozás, a természet pusztulása és pusztítása. Hiszen mi, emberek, saját terjeszkedésünk és jólétünk miatt kiszorítjuk az állatokat természetes élőhelyeikről, és így olyan fajok érintkeznek egymással, és velünk, amelyek alapesetben sosem találkoznának - mondta Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora az RTL Klubnak adott interjújában.
A globális klímacélhoz, vagyis a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartásához egyáltalán nem elegendőek az országok vállalásai - figyelmeztetett pénteken az ENSZ.
Korábban kezdett el olvadni idén tavasszal az Alpok hava a klímaváltozás és a hegyi ökoszisztémában bekövetkezett hirtelen változások miatt a Manchesteri Egyetem kutatói szerint.