A koronavírus-járvány bebizonyította, hogy a nemzetközi tudományos világ képes az együttműködésre, de a politikában ezzel ellentétes tendenciák zajlanak – figyelmeztet Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az Ökológiai Kutatóközpont igazgatója, aki az RTL.hu-val osztotta meg gondolatait.
Általánosságban elmondható, hogy a koronavírus-járvány terjedése mellett idén is a klímaváltozás volt az a terület, amely leginkább befolyásolta a közbeszédet. Ugyanis évről évre egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nem tartható fent sokáig a fosszilis üzemanyagokra épülő működés, amely a világgazdaság klímabarát átalakítását teszi szükségessé. Ennek elérését már számos klímakonferencia próbálta elősegíteni, áttörő eredményt azonban 2021-ben sem sikerült elérni. Ennek ellenére számolni kell azzal, hogy a klímaváltozás pár éven belül a világ geopolitikai berendezkedését is alaposan átformálhatja.
Egy új jelentés szerint a változó éghajlattal összefüggő időjárási események szerte a világon milliók számára okoztak szenvedést 2021-ben - számolt be a brit BBC.
Jelentős szerepet kaphat Európa széndioxid-mentes energiellátásában a hidrogén, amelynek zöld és kék jelzőkkel illetett előállításában is nagy lehetőségek rejlenek. A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint a hidrogén 2050-re a világ energiaszükségletének akár negyedét is fedezheti, ráadásul a következő évtizedben a hidrogén ára 70 százalékkal csökkenhet az olcsó megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament és a világ vezető energiacégei is látnak fantáziát az ezirányú fejlesztésekben.
A régió egyetlen országa, így Magyarország sem támogatja a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztését a közlekedési és a háztartási szektorra - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Brüsszelben hétfőn.
Bár a legtöbb pénzügyi piacon az év vége nagy bizonytalanságban telt, van egy olyan terület, ahol az emelkedés egy minimális tavalyi megtorpanás után töretlen. Itt rég nem látott stabil és alacsony volatilitású trendek, mindenkori, vagy legalábbis több millió éves csúcsok dőlnek meg szinte hónapról hónapra. Ki ne akarna egy ilyen fantasztikus piacon résztvenni és zsebre vágni a kockázat nélküli zsetont? Nem érdemes szégyellni, hogy az ember szeretne egy kis pénzt keresni, amiből aztán megvehetjük végre a régóta megérdemelt hatliteres, tizenkét hengeres pick-up-ot, és magánrepülőn ugorhatunk ki egy kis shoppingolásra Milánóba, esetleg akár a Maldív-szigetekre is (legalábbis ameddig a vízszint emelkedése miatt még megtehetjük). Ne késlekedjünk hát! A technikai elemzésünk révén azoknak szeretnénk segíteni, akik a mának akarnak élni.
Magyarország a világon az első külföldi szuverén Zöld Pandakötvény kibocsátóként jelent meg a kínai kötvénypiacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. - jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter. A kereslet a végül kibocsátott mennyiség közel kétszerese volt.
Oroszország hétfőn megvétózta az első olyan ENSZ-javaslatot a Biztonsági Tanácsban, amely a klímaváltozást a nemzetközi békét is biztonságot fenyegető tényezőként ismerte volna el – írja az AP.
Új frontot nyithat és új érvkészletet adhat a kormány kezébe az a terv, amely szerint a kiskerláncoknak a lejárat előtti élelmiszereket az államnak kellene adniuk. Az egyelőre sajtóhír szintjén létező elképzelés valós problémára reagál ugyan, ám arról éppen a kiskereskedelem tehet a legkevésbé.
Joe Biden amerikai elnök szombaton jóváhagyta a katasztrófahelyzet kihirdetését a tornádók sújtotta Kentucky államban, ahol legkevesebb hetvennyolcan vesztették életüket az ítéletidőben.
Az ENSZ nemrégiben megrendezett glasgow-i klíma-csúcstalálkozóját előzetesen úgy harangozták be, mint amely az „utolsó esély” a „klímakatasztrófa” leküzdésére és az „emberiség megmentésére”. Sokakhoz hasonlóan John Kerry amerikai klímanagykövet pedig arra figyelmeztetett, hogy már csak kilenc évünk maradt arra, hogy elkerüljük a „katasztrofális” globális felmelegedés legsúlyosabb hatásait.
Ha színeket kellene társítanunk egy országhoz, Kínával kapcsolatban sokkal inkább a vörös, vagy a fekete, esetleg szürke jutna az eszünkbe, mintsem a zöld. Különösen a glasgow-i klímacsúcsot követő hetekben… Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a vörös, a szigorú tervgazdálkodás milyen megoldásokkal igyekszik felszámolni a légszennyezésből fakadó feketeséget, és a szürke árnyalatain át zölddé válás folyamata során milyen hatással lesz Kína a világgazdaságra.
A klímaváltozás kérdése ma már a mindennapok állandó témája. Sokat hallhatunk arról, hogy mennyire fontos a globális összefogás a folyamat fékezése érdekében. Arról azonban már jóval kevesebbet, hogy milyen geopolitikai konfliktusokhoz vezethet a klímabarát működésre való átállás. Ennek ugyanis lesznek győztesei és vesztesei is, és a világ országai már most számos lépést tesznek annak érdekében, hogy az utóbbi kategóriába kerüljenek, sokszor mások kárára. Ennek a folyamatnak a megértéséhez járul hozzá a Foreign Affairs vonatkozó elemzése, ugyanis mindenki érdeke, hogy a végén ne az egész világ találja magát a vesztesek oldalán.
A világon minden 29 emberből egy humanitárius segélyre szorul, a szenvedők száma rohamosan nő a klímaváltozás, a koronavírus-járvány és a fegyveres konfliktusok miatt, a pénzszűkében lévő segélyszervezetek pedig alig képesek lépést tartani ezzel a növekedéssel - állapította meg az ENSZ egy csütörtökön kiadott jelentésében (Global Humanitarian Overview 2022). Jövőre várhatóan 274 millió ember szorul majd humanitárius segélyre, ami 17 százalékkal több mint ahányan 2020-ban voltak.
Közzétette hosszú távú klíma stressztesztjének főbb eredményeit a honlapján a Magyar Nemzeti Bank, és egy mai zöld konferencián bemutatták a jegybank legújabb éghajlatvédelmi célkitűzéseit.
Az manapság már nem vita tárgya a világ országai között, hogy radikálisan vissza kell fogni az üvegházhatású gázok kibocsátását annak érdekében, hogy az emberiség felülkerekedjen a klímaváltozás problémáin. Annak kapcsán azonban jelentős vita kezd el kibontakozni az egyes államok között, hogy a klímabarát működésre történő átállásban mennyire megengedett bizonyos fosszilis energiaforrások ideiglenes használata, mint a földgáz. Külön megosztja a világot az atomenergia kérdése, amely ugyan nem szennyezi a légkört, de más szempontból igenis kockázatos technológiának minősül. A Nemzetközi Energia Ügynökség minden esetre optimista, szerintük valóban elérhető 2050-re a klímasemleges állapot, ehhez azonban végleg fel kell hagyni a fosszilis energiaforrások használatával.
A napokban zajlott a BCSDH Race to Zero munkacsoportjának a találkozója, ahol a COP26 eredményeiről, valamint arról volt szó, hogy mi a következő lépés a klímacsúcs után. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató előadásában kiemelte, hogy bár még mindig vannak olyan erők, amelyek megpróbálják megvédeni a status quo-t, a világ túlnyomó többsége készen áll a nagyszabású energetikai átállásra. A különböző országok vállallásait, illetve eddigi eredményeit a Climate Action Tracker tanulmányának grafikonjai szemléltetik a legjobban.
A városi életmódról aligha a fenntarthatóság jut elsőre eszünkbe, inkább légkondicionált áruházak, drága éttermek, autóktól bedugult, zajos utcák képe. De nem kell, hogy ez a közeljövőben így is maradjon, sőt, az elmúlt évtizedek is bizonyítják, hogy milyen gyorsan változni tud az ember környezete, amennyiben ehhez megvan a kellő akarat. A városok átalakulásáról érdekes részleteket ismerhet meg mindenki, aki ellátogat a november végi Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozóra.
A cél annak a biztosítása, hogy Kína és az Egyesült Államok versenye ne forduljon át konfliktusba - mondta amerikai idő szerint hétfőn este Joe Biden amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel tartott virtuális csúcstalálkozón.
Véget ért az ENSZ, COP26 névre hallgató klímakonferenciája, amelyen több mint 200 ország állam- és kormányfője vett részt. A Glasgow-ban rendezett két héten át tartó klímacsúcs célja az volt, hogy mérföldkőnek számító eredményeket mutasson fel a klímaváltozás elleni küzdelem terén. Összességében elmondható, hogy a konferencián valóban sikerült áttörést elérni például a szén- vagy metánkibocsátás visszaszorítása érdekében, az ehhez szükséges kompromisszumok azonban csökkenthetik a konkrét intézkedések hatékonyságát. Emellett továbbra is megoldatlan maradt a világ fejlett és fejlődő fele közötti érdekellentét a klímaváltozás költségeinek finanszírozását illetően.