Friss tanulmányában mutat rá a KSH arra, hogy sok magyar településen gond van az ivóvíz minőségével, méghozzá nem is kicsi: a víz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket, ez pedig az egészségre is káros hatással lehet. A legérdekesebb ábrák közül szemezgettünk.
Közös sajtótájékoztatót tartott Donald Trump elnök és Emmanuel Macron elnök a G7 csúcstalálkozó után, amely a politikusok szerint "tele volt feszültséggel," de "kiválóan zárult." Trump a sajtótájékoztatón elmondta, hogy szerinte lesz megállapodás Kínával a kereskedelmi vitában, nem akar rezsimváltást Irán élén és hogy valójában nagyon elkötelezett híve a klímavédelemnek, de nem hisz a szélmalmokban.
Az ökológiai lábnyom csökkentésének trendje megállíthatatlan és áthatja az egész társadalmat és gazdaságot.
Amennyiben szeretnénk megfelelni nem csak a környezetnek, de az egyre növekvő szabályzói, dolgozói és fogyasztói igényeknek, miszerint csökkentsük a károsanyag-kibocsátásunkat, akkor a cégeknek is együtt kell működnie ezzel a nemes céllal. Nehéz kitalálni, hogy vajon hol is kezdje az ember, így a Bloomberg összeszedett 5 tippet arra, hogy hogyan csökkentse a cége környezeti és ökológiai lábnyomát csökkenteni.
Nem szoktunk zenei klipekkel foglalkozni, azonban a hazai, elmúlt években egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Follow The Flow formáció komoly üzenetekkel bíró videót készített a már meglévő dalához, ezzel pedig egy új tartalommal töltötték fel.
Hazánkban a meteorológiai mérőállomásokon mért évi középhőmérsékleti értékek alapján a melegedés mértéke 1901-től országosan meghaladta az 1°C-ot, Budapesten pedig a 1,5°C-ot - közölte a KSH.
A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nem csak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti - derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.
Feltűnően sokan haltak meg Németországban a 2018-as nyári rekordmeleg idején, akár tízezer áldozata is lehetett a kánikulának a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap jelentése szerint.
Szerencsére már mindenhol tudatosan foglalkoznak a klímaváltozás problémájával és azokkal a módszerekkel, amelyeket most kell alkalmaznunk, ha azt szeretnénk, hogy a jövőben még valamelyest élhető legyen a környezetünk. Most pláne érezhetjük a klímaváltozás hatásait, amikor sorra dőlnek meg Európában a melegrekordok, több dél-franciai városban is 45 fok feletti értékeket mértek, de az északabbra fekvő Belgiumban is vörös riasztást adtak ki a hőség miatt. De vajon mi a helyzet itthon, és hogyan készülhet az ország tudatosan a egyre súlyosbodó felmelegedés jövőbeli kezelésére, enyhítésére?
Az idén július 29-ére esik a túlfogyasztás világnapja: a Global Footprint Network adatai szerint a Föld lakossága hétfőre használja el a bolygó egyéves erőforrásait.
Miután a jelentések szerint (a vállalásokhoz mérten) eddig egyértelműen elégtelenek a klímaváltozás megakadályozására és hatásai mérséklésére tett nemzeti és nemzetközi erőfeszítések, új intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a katasztrofális mértékű éghajlatváltozás. Az egyik ilyen régi-új eszközt a szén-dioxid-kibocsátás általános megadóztatása jelentheti, amitől a politikusok évek óta húzódoznak, ám most minden korábbinál nagyobbnak látszik az esély a bevezetésére.
A fenntarthatóság és a klímaváltozás okozta gazdasági, nemzetgazdasági és társadalmi kihívások adják a központi témáját az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) éves konferenciájának. Az 57. Közgazdász-vándorgyűlésre 800-900 szakembert vár 2019. szeptember 5. és 7. között a Nyíregyházi Egyetemre a Kárpát-medencéből és a visegrádi országokból az MKT. A háromnapos tanácskozás előadói között ott lesz Áder János köztársasági elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes is.
A klímasemlegesség, a kibocsátott károsanyagok mennyisége az EU-s és az itthoni gazdaság egész területén is "hot topic". Muszáj most foglalkoznunk vele, ingatlanpiaci vonatkozásban pedig olyan épületeket tervezni, építeni és ezeket úgy fenntartani, hogy a később már a pozitív hatások is megmutatkozzanak. Győri Gyulát, CPI Facility Management Directort kérdeztük többek között arról, hogy hogyan lehet támogatni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a klímaváltozási törekvéseket az épületek tervezésénél, vagy fenntartásánál, illetve hogy mit látnak a bérlők részéről, igénylik-e a legújabb környezetvédő megoldásokat.
A klímaváltozás elleni küzdelmet tekinti fő feladatának az Európai Unió elnökségét júliustól átvevő Finnország. Az áprilisi választásokon győztes Antti Rinne szociáldemokrata miniszterelnök a féléves elnökség alatt szeretné leküzdeni egyes tagországok kormányainak ellenkezését - így a magyarét is -, és 100 százalékos támogatást kíván nyerni ahhoz, hogy az EU hivatalos kibocsátáscsökkentési célja 2050-re a teljes karbonsemlegesség legyen. A finnek heroikus küzdelemre számítanak, de a hírek szerint az alkut blokkoló kormányok mégis hajlandók lennének támogatni a megállapodást, egyebek mellett egy, az energiaátmenet költségeit uniós forrásokból kompenzáló alap felállítása esetén.
Drámai felmelegedés várható a világ nagyvárosaiban 2050-re egy új svájci modellszámítás eredményei szerint.
Az erdőtelepítés a leghatékonyabb megoldás a globális felmelegedés problémájára - állítják svájci kutatók, akik szerint az eddig véltnél sokkal több, nem kevesebb mint 900 millió hektárnyi területet lehetne fásítani világszerte, aminek eredményeként 25 százalékkal csökkenne a légköri szén-dioxid mennyisége.
Nem csillapodik a szamárköhögés terjedése, ez már hivatalos mércével is lassan járványnak nevezhető.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
