Portfolio signature

Tarol a mesterséges intelligencia, de miből lesz rá energia?

Miközben a mesterséges intelligencia (AI) szédítő gyorsasággal válik a mindennapjaink részévé – elég csak a ChatGPT-re vagy az önvezető autókra gondolni –, addig a háttérben egyre nagyobb problémát jelent az adatközpontok és a chipek gyártásának óriási energiaigénye. Az AI alapú rendszerek már ma is jelentős mennyiségű villamosenergiát fogyasztanak, és az előrejelzések szerint ez a szám a következő években akár meg is duplázódhat. Mindez ráadásul egybeesik azzal, hogy globálisan egyre több terület – a közlekedéstől kezdve a fűtésen át számos ipari folyamatig – elektrifikálódik. A helyzet egyszerre vet fel technológiai és energetikai kérdéseket: miként lehet biztosítani azt, hogy az adatközpontok energiaigénye fenntartható módon legyen kielégítve, és ne járjon drámai mértékű szén-dioxid-kibocsátás növekedéssel? A megújuló energiaforrások mellett egyre többen szorgalmazzák az atomenergia újbóli előtérbe helyezését, miközben a fosszilis energiahordozók sok országban továbbra is a szükségszerű megoldást jelentik. Ebben az energiapiaci küzdelemben ráadásul nemcsak a környezeti, hanem a geopolitikai és biztonsági szempontok is kulcsfontosságúak. A tét óriási: a mesterséges intelligenciával átitatott modern társadalom működtetése és a klímacélok jövője egyre szorosabban függ egymástól.

Bevezető – az AI story

Nem sokan gondolták volna 1997-ben, hogy a még gyerekcipőben járó mesterséges intelligencia, élén az IBM Deep Blue számítógépével – amely akkori tudásunk alapján szinte hihetetlen módon, de legyőzte Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot – néhány évtizeden belül a hétköznapok nélkülözhetetlen részévé válik.

Az ezt követő időszakban, a 2010-es évektől a mély tanulás (deep learning) technikák térnyerése forradalmasította az AI-t. A nagy adathalmazok elérhetősége és a növekvő számítási kapacitás (chip technológia) lehetővé tették a neurális hálózatok méretének és komplexitásának növelését, ami jelentős előrelépéseket eredményezett a képfelismerés, a beszédfelismerés és a gépi fordítás terén.

AI adoption rate
A mesterséges intelligencia térnyerése az internethez és személyi számítógépekhez viszonyítva - Nemzetközi Energiaügynökség (IEA)

A grafikonon látszik, hogy a generatív AI (például ChatGPT-hez vagy hasonló AI-modellekhez köthető szolgáltatások) elterjedési görbéje a korai években sokkal meredekebb, mint az interneté vagy a személyi számítógépeké volt a megjelenésük után. Ez arra utal, hogy a generatív AI lényegesen gyorsabban ért el magasabb felhasználói bázist a kezdeti időszakban, mint a korábbi nagy digitális technológiák.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja az éves előfizetés esetén most 33%-os kedvezménnyel 19 990 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés