Egy egységes Nemzeti Tőkeholding létrehozásáról döntött a kormány - hangzott el a Gazdaságfejlesztési Minisztérium mai háttérbeszélgetésén, ahol némi meglepetésre nem csak a kormány szombaton bejelentett intézkedéseiről adtak bővebb tájékoztatást, hanem a fenti új intézkedést is bejelentették.
Meg fogunk tenni mindent azért, hogy bármilyen hitelpiaci zavart látunk, azt a lehető leggyorsabban elhárítsuk – jelentette ki Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár egy mai sajtóeseményen, megjegyezve, hogy a bankok már a hitelkereslet visszaesését és a hitelfeltételek szigorítását prognosztizálják. Búza Éva, a Garantiqa vezérigazgatója elmondta: egyelőre nem tapasztalják a bedőlési ráta növekedését vagy az ügyfelek hitelképességének romlását. A hitelkérelmekben az ősz közepén várnak igazi felfutást, de a júniusihoz „kérelemcunami” megismétlődése nélkül. Két új garanciatermékkel is készülnek.
A lakáshitel-szerződéseket már 7%, a céges hiteleket 10% feletti piaci átlagkamattal kötötték meg a bankok júliusban. A kamatok emelkedésének a hatása a lakossági hitelpiacon már jól látható: az MNB friss adatai szerint 31%-kal kevesebb lakáshitelt vettek a háztartások, mint egy évvel korábban, és ez a járvány legnehezebb időszaka, tavaly február óta nem látott havi mélypontot jelent. Már a lakossági betéteknél is 7% feletti kamatot mutatott ki az MNB, de ennek nem sok köze van a tömegek számára elérhető kamatokhoz. A lakossági betétállományban a háború kitörése óta stagnálást látunk, a vállalatoknál pedig egyre jobban terjednek a devizahitelek.
Mintegy 6400 milliárd forint összegben jutott legfeljebb 2,5%-os fix kamatozású hitelhez 75 ezer hazai vállalkozás 165 ezer ügylet keretében a 2013-ban bevezetett jegybanki Növekedési Hitelprogram segítségével. Az MNB adatai szerint a GDP-hez 5,3 százalékponttal járult hozzá nyolc év alatt a program - hangzott el a "Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig" című NHP-tanulmánykötet bemutató sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.
A növekedés lassulására, az új kihelyezések visszaesésére számíthatunk az év második felében a magyar hitelpiacon a még nagyon erős első félév után. A zivatarfelhők már júniusban megjelentek: a Zöld Otthon Program kvázi kifutása után 6%-kal kevesebb lakáshitelt, ezen belül 23%-kal kevesebb piaci lakáshitelt vett fel a lakosság, mint egy évvel korábban. A vállalati hitelpiacon is felszöktek a kamatok, de itt még huszáros hajrát produkált a héten szintén drágább változatban folytatódó Széchenyi Kártya Program. A betétállományok dinamikus növekedése is megállt, ami elsősorban a pénzügyi tartalékokat romboló infláció rovására írható.
Az MNB újabb kamatemelései következtében már 12-13 százalékon áll a BUBOR, vagyis a budapesti bankközi kamatláb, amire utoljára 2004-ben volt példa. A kamatstop nélkül így már átlagosan mintegy 40%-kal lenne magasabb az augusztusi fordulónappal rendelkező lakáshitelek törlesztőrészlete a tavaly ilyenkorinál. Az év végéig meghosszabbított kamatstop számláját a bankok fizetik, így azonnali átárazódást feltételezve évesítve már 150 milliárdjukba fáj a kormányzati intézkedés. A kamatstop kivezetése viszont egyre nagyobb sokk lenne a lakosságnak.
Májusban először 6% fölé ugrott az új piaci lakáshitelek átlagkamata. A Zöld Otthon Programnak köszönhetően azonban még mindig tart a kitörő lendület a lakáshitelezésben: soha nem vettünk fel annyi lakáshitelt (154 milliárd forintot), mint az év ötödik hónapjában. Az MNB friss adatai szerint a személyi kölcsönöknél és a vállalati hiteleknél sem látható egyelőre visszaesés, pedig a piaci kamatok töretlenül nőnek. Egy átlagos lakossági forintbetétre még mindig csak 2,8%-ot fizettek a bankok, de feltehetően nem ezzel, hanem az infláció megtakarításokra gyakorolt negatív hatásával és az állami kifizetések elköltésével magyarázható az, hogy stagnálásba váltott a háztartási betétállomány bővülése.
Új történelmi csúcsra, 145 milliárd forintra ugrott a lakáshitelek havi felvétele áprilisban az MNB friss adatai szerint. Az időközben kimerült Zöld Otthon Program elhúzódó hatásaként az új lakások aránya 47%-ra, a támogatott lakáshiteleké 52%-ra, a végig fix kamatozásúaké pedig 57%-ra ugrott az új kihelyezésekben, amire még nem nagyon volt példa. Az intő jelek azonban szaporodnak: a lakosságihoz hasonlóan a vállalati hitelezésben is megjelentek a lassulás bizonyítékai, és különösen a kkv-k esetében kérdéses a kedvezményes hitelprogramok jövője. A bankszektor a második félévben már a hiteldinamika visszaesésére számít.
A pandémiás helyzetben kiugró érdeklődés volt tapasztalható a hazai kkv-szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra. 2021-ben az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 30 éves fennállásának legsikeresebb évét zárta: a garantált hitelállomány 2400 milliárd forintot is meghaladta az év végén, a portfolió volumene megközelítette a 2000 milliárdot, a Krízis Garanciaprogramban garantált hitelek állománya pedig 1500 milliárd forintnál is több volt. Ezzel a teljes hazai kkv-hitelállomány közel 36 százalékát a Garantiqa kezességvállalása biztosította 2021-ben.
Május 17-én a magyar bankszektor és hitelpiac egyik legnagyobb éves találkozójára kerül sor a hibrid formában zajló Portfolio Hitelezés 2022 konferencián. Kementzey Ferencet, a kkv-hitelezési kerekasztal résztvevőjét kérdeztük előzetesen a kkv-hitelpiac alakulásáról. A Raiffeisen Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: a beruházási hitelkereslet visszaesésével is számolnak idén.
A 10 százalék fölé emelkedő piaci kamatok mellett az elszálló beruházási költségek, a megugró energiárak és a háború miatt elbizonytalanodó gazdasági kilátások egyaránt sújtják a hazai kkv-szektort. De hogyan hat mindez a kkv-hitelek piacára? Mennyire esett vissza vagy rendeződött át a hitelkereslet, és milyen ütemben romlik a kkv-k hitelképessége? Erről kérdeztük négy hazai nagybank kkv- vagy kisvállalati hitelezésért felelős vezetőjét, akik részt vesznek a kkv-hitelezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen is május 17-ei Hitelezés 2022 konferenciánkon. Érdemes regisztrálni az eseményre.
Ahhoz képest, hogy már a hitelekbe is átgyűrűzött a kamatemelkedés hatása, erős hitelkereslettel találkoztak januárban is a magyar bankok a jegybank friss adatai alapján. Különösen a lakáshitelek szárnyaltak, ezek között rég látott arányt képviseltek az új építésű ingatlanok, persze részben a kedvezményes Zöld Otthon Programnak köszönhetően. Miközben az ötéves kamatperiódusú lakáshiteleket már 6% feletti átlagkamattal vették fel a háztartások, a bankbetétek is megmozdultak: nyolc év után először átlépte a 2%-ot a forintbetétek átlagkamata.
2022 egyik nagy kérdése, mekkora lassulást vagy visszaesést hoz az emelkedő kamatkörnyezet a magyar hitelpiacon, egyelőre azonban ennek jelei nem látszódnak a hitelfelvételi statisztikákon. A Zöld Otthon Program az első igazi hónapjában még lefelé szorította a lakáshitelek átlagkamatát, erős hónapot zártak a fogyasztási és a céges hitelek, a moratórium kivezetése pedig lassította a hiteltartozások növekedését, miközben a betéteknél alig látható valami a kamatok emelkedéséből. Az MNB friss, novemberi adataiból szemezgettünk.
Lassuló, de még mindig erőteljes lakossági hitelfelvételt és az év legnagyobb vállalati hitelfelvételét hozta augusztus a magyar bankoknál. A jegybanki kamatemelések hatására drágulnak a lakáshitelek, de a bankok még csak kis részben érvényesítették a kamatkörnyezet emelkedését az ügyfélhitelek kamatában – mutatják az MNB ma közzétett adatai. Kis mértékben, de már a betéti kamatoknál is mozgolódást látni.
Az előző hónapoknál mérsékeltebb, de így is intenzív hónap volt a július a lakossági hitelezésben, és a monetáris szigorítás ellenére nem emelkedett tovább az új lakáshitelek kamata. A vállalati hitelezésben az idei év legerősebb hónapja volt a július, ami valószínűleg a Növekedési Hitelprogram „kipörgetésének” köszönhető. Az MNB ma közzétett adataiból szemezgetünk.
Várakozások felett szerepel, és szeptember végén már 45 százalékos kihasználtságnál jár a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a koronavírus-válság ellen a cégek számára tavasszal elindított Krízis Garanciaprogram. A programban eddig 253 milliárd forintnyi hitel került kihelyezésre 5769 szerződéssel, így a Garantiqa teljes kezességvállalási portfóliója meghaladta az 1000 milliárd forintot. Az intézmény aktivitásának további biztosítása érdekében az MFB 10 milliárd forintos tőkeemelés hajt végre nála.
Felértékelődött az idő, a rugalmasság és a szakmaiság, a kevesebb találkozó és a kevesebb interakció a kkv-hitelezésben – mondta előadásában Szarka László, az MKB Bank igazgatója a Portfolio mai hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján.
A kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezésének növekedése elősegíti a gazdaság kifehérítését – erre a következtetésre jutott az Állami Számvevőszék legfrissebb elemzése.
Az unión kívüli befektetések teljes elemzésére készül Brüsszel.
Durva nyomot hagyott a havazást hozó hideg idő a grafikonokon, ezt mutatjuk be.
Donald Tusk szerint az egész világon terrorakciókat tervezett Moszkva.
Megjelent az Allianz Kockázati Barométer.
Befutott a decemberi adat.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
