Napjaink egyik legnagyobb kihívása, miként tudunk egyszerre helytállni az élet több területén: kiváló munkavállalók, figyelmes társak, gondoskodó szülők lenni, miközben megőrizzük belső harmóniánkat. Az egyensúly megteremtése nemcsak vágy, hanem szükségszerűség azok számára, akik hosszú távon szeretnének szakmai sikert és személyes elégedettséget elérni.
Nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak is egyre nagyobb kihívás megküzdeni a munkahelyi kiégéssel. Felgyorsult körülöttünk a világ, rengeteg inger ér bennünket – nem csoda, hogy néha ránk telepszik a stressz, hiszen nehéz tartani a lépést és megfelelni az elvárásoknak, jól teljesíteni a munkában is nap mint nap. Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy mit tehet maga a munkavállaló a kiégés megelőzése és kezelése érdekében. Most lássuk, vezetőként mit kezdjünk azzal, ha valamelyik kollégát utolérte a munkastressz.
Korosztálytól függetlenül egyre gyakoribb jelenségnek számít a munkahelyi stressz és kiégés, ami nem csupán egyéni szinten okoz nehézségeket, de a munkáltatókat is jelentős kihívás elé állítja az ebből adódó munka- és teljesítménycsökkenés miatt. A kiégés igen összetett probléma, melynek kialakulásában és kimenetelében bizonyos szempontból a munkavállalónak és a munkáltatónak is nagy szerepe van. Ezt a felelősséget felismerni és vállalni nem könnyű feladat. Honnan ismerhetjük fel a jeleket, és mit tehetünk a kiégés megelőzése, kezelése érdekében?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétvégi különkiadása, melyben arra kerestük a választ, miért olyan nehéz helyén kezelni a kiégést, ha azt a WHO betegségként azonosította, és egy friss felmérés szerint a burnout-ban akár minden második európai munkavállaló érintett lehet. A munkaerőpiac nem is új keletű szörnyéről és ellenszereiről Csatlós Csilla kiégés specialistát kérdeztük.
Egy átlag amerikai jellemzően 5-7 alkalommal vált munkahelyet karrierje során – legalábbis ez derül ki az USA munkaügyi minisztériumának adataiból. A váltások általában abból fakadnak, hogy az adott személy valamivel nem elégedett a meglévő állásával kapcsolatban, vagy valami újat szeretnél kipróbálni. Gyakran azonban e két tényező keveréke is előfordul. De honnan lehet tudni, hogy eljött az ideje a váltásnak? Ezt járta körül karriertanácsadók és cégvezetők segítségével a worklife.news, amely négy árulkodó jelet sorolt fel, amelyekre érdemes figyelni, ha esetleg munkahelyváltáson törjük a fejünket.
Egy több ezer munkavállalót magában foglaló, féléves kísérlet eredményei szerint a négynapos munkahét jelentősen csökkenti a kiégést és növeli a termelékenységet, valamint javítja a munkahelyi morált és csökkenti a fluktuációt - tudósít a CNBC.
Magyarországon az érzelmi vagy mentális problémákkal küzdők háromnegyede nem kap segítséget szakembertől, miközben továbbra is az európai toplista éllovasai között vagyunk az öngyilkosok arányát tekintve. Mikor és hogyan jelezzük a munkahelyünkön, ha mentális nehézségekkel teli időszakba kerültünk?
Elcsépelt kifejezés lett a "toxikus munkahely", és a jelentése annyira kiszélesedett, hogy a jelentése egyre homályosabbá vált. Szakértők szerint ezt a jelzős szerkezetet csak a legkirívóbb viselkedésformákra kellene fenntartani. Azokra, amelyek valóban és egyértelműen elfogadhatatlanok a munkahelyeken belül és kívül is.
A vállalatok mostanáig hajlamosak voltak úgy gondolni a kiégésre, mint a munkavállaló felelősségére. Csakhogy a burnout valójában szervezeti probléma, amin a szusiséf és a vállalati mosoda egyáltalán nem segít.
Kimerültség, cinizmus, eredménytelenség érzés. Közöny, apátia, rutinszerű, unott munkavégzés. Egyre több konfliktus, kiüresedő kapcsolatok - a Covid óta világszerte egyre drasztikusabb méreteket ölt a kiégés (burnout) problémája. De hogyan jutottunk el a csupán néhány managert érintő millió dolláros antarktiszi sabbaticalektől a magukba forduló home officerek tömegéig?
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig a kiégés. Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnök múlt heti lemondását követően lett újfent aktuális a téma, a politikus visszavonulását ugyanis ennek az állapotnak tudta be a közvélemény. Mivel a kiégés hazánkban is rengeteg embert érint, meghívtuk a műsorba Füredi Júlia szervezetpszichológus, HR-szakembert, akit egyebek mellett arról kérdeztünk, hogy mit jelent ez az állapot, kik vannak az átlagosnál nagyobb veszélyben, milyen következményei lehetnek a kezeletlenül hagyott kiégésnek, és hogy van-e olyan szervezettípus, ahol a kiégés az átlagosnál nagyobb gyakorisággal fordul elő.
A Bank of America fizetett szabadságolási programot indít a hosszú távon ott dolgozók jutalmazására, négy hét szabadságot adva azoknak, akik 15 évet töltöttek a vállalatnál – számol be a hírről a Bloomberg.
A Nike szabad hetet adott a központi irodájában dolgozó munkatársaknak, mindez a koronavírus-járvány apropóján a dolgozók mentális egészségét hivatott támogatni.
Czeczeli Tamás egykor jól kereső ügyvezető volt, jelenleg árufeltöltőként dolgozik. Azt mondja, rengeteg energia szabadult fel benne, több ideje van a családjára, hobbijaira, nem bánta meg, hogy váltott. Esze ágába sincs visszatérni a multi világába, egyelőre elégedett jelenlegi pozíciójával. Tamás május 23-án a Portfolio HR Revolution konferencián tart majd előadást "Hammer to Fall - Avagy miért nem működik egy szervezeten belül a HR kommunikáció?!" címmel.
Az elemző szerint új fontos célja van a kormánynak.
Nem nyugszanak az indulatok az újvidéki tragédia miatt.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
