Az elemző beszámol arról, hogy a decemberi pénzforgalmi hiány 811 milliárd forinton alakult, melynek következtében az egész éves pénzforgalmi deficit jobb lett a 2024-es előirányzatnál. A közgazdász szerint az elmúlt években látott utolsó havi hiánynál mérsékeltebb mínusz elsősorban a kiadási oldal kontrolljával magyarázható.
Virovácz Péter, aki a Portfolio On The Other Hand rovatának rendszeres külsős szerzője, arra is felhívja ugyanakkor a figyelmet, hogy az eredményszemléletű deficit tavaly a GDP 4,8%-a körül alakulhatott, ami meghaladja a kormány módosított célját.
A részletes adatokat január 22-én teszik közzé, de az előzetes kimutatásban is találhatunk néhány fontos információt - emlékeztet a szakértő. Érdekességként megjegyzi, hogy az EU-val kapcsolatos bevételekről és kiadásokról ezúttal nem esik szó. "Ez akár pozitív is lehet, mert az összkép jobb, mindenesetre ami valószínűbb, hogy a kiadások jóval a várakozások alatt teljesültek, ha a teljes évről van szó" - vetíti előre.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei 2024 egészében 8,7%-kal voltak magasabbak, mint az előző évben. Külön felhívja a figyelmet arra, hogy ez az arány szeptemberben még 9,7%-on állt. "Ez azt jelentheti, hogy
a negyedik negyedév a vártnál rosszabbul alakult a bevételi oldalon, ami a gyengébb gazdasági teljesítménynek tudható be
- fogalmaz a közgazdász.
A nyugdíjakra és az egészségügyre fordított kifizetések az év egészében 6853,9 milliárd forintot tettek ki, ami magasabb 474,2 milliárd forinttal a 2023-as éves értéknél - teszi hozzá. Megemlíti továbbá azt is, hogy a részletek ismerete nélkül azonban valóban nehéz olyan strukturális következtetéseket levonni, amelyek segíthetnek a költségvetés 2025-ös alakulásának előrejelzésében.
Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kormány az elmúlt években következetesen elszámolta a tervezett költségvetési hiányt.
"A jegyzőkönyv kedvéért: a 2025 eleji hiánycél a GDP 3,7%-a, de szerintünk nem elhanyagolható esély van az elcsúszásra. Az eltérő makrogazdasági kilátások miatt a mi hiányprognózisunk a GDP 4%-a, és valószínűbbnek tartjuk, hogy a hiány a 3,7%-os célnál magasabb lesz" - prognosztizálja Virovácz Péter.
A cél eléréséhez a kormánynak meg kellene találnia a módját annak, hogy a 2026-os parlamenti választásokig tartó egy évben a GDP több mint 1%-ával csökkentse a költségvetési hiányt - állapítja meg a szakértő. A jó hír az elemző szerint, hogy az inflációhoz kötött lakossági állampapír-kamatok csökkenésével nagy megkönnyebbüléshez juthat az év folyamán az idei államkassza, miközben a kormány minden egyes szabadon rendelkezésre álló forrást a gazdaság ösztönzésére fordíthat. Ez pedig várakozása szerint a gyakorlatban azt jelentheti:
A kormány fő hiánycélja a nullához közeli elsődleges egyenleg lehet.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert
