Üzletenként akár 3 millió forintot is kaphatnak a mikrovállalkozásként működő kis hentesüzletek, amelyek szűk profiljuk miatt kifejezetten nehéz helyzetben vannak a növekvő energiaköltségek, az elszálló infláció és az ársapka miatt.
Németországban éves bázison csökkent a kiskereskedelmi forgalom novemberben, miközben havi szinten növekedést regisztráltak.
A Spar megegyezett a szakszervezetekkel a béremelés mértékéről, a kereskedelmi tevékenységet végző munkatársak elérhető legalacsonyabb alapbére a próbaidőt követően bruttó 330 ezer forint, ami 16%-os emelésnek felel meg.
Már az év első hetén nagyon fontos makrogazdasági adatokat közölnek: érkezik például az eurózóna decemberi inflációs adata és az amerikai munkaerőpiaci adat. Mindkét közlésre nagyon odafigyelnek a jegybankok, az európai monetáris politikát most döntő részben az infláció mozgatja, az amerikai jegybank pedig csökkenő inflációs környezetben már a munkaerőpiacra figyel elsősorban, ugyanis ez utalhat az infláció jövőbeli alakulására. Könnyen lehet tehát, hogy már az év első felében heves csapkodást látunk majd a piacokon.
Lehetetlen helyzetbe kerülnek a boltosok a kormány új rendelete miatt: olyan sok árstopos terméket kellene tartaniuk, amennyi piaci forrásaink szerint jelenleg nincs Magyarországon. Eláraszthatja az országot az olcsó import, de azt sem lehet egyik napról a másikra szerezni - miközben a rendelet ezt követelné -, feszített helyzetbe kerülhet az ipar, ráadásul újabb, drasztikus áremelkedés várható a nem árstopos termékek körében. Egyik forrásunk szerint az új , "piacromboló" rendeletet képtelenség betartani a kétszeres készletszinttel, vagyis a kormány célja könnyen lehet, hogy egyes (külföldi) boltok büntetése, bezárása.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása az idei évben, amit leginkább az év második felére tettek az egyre súlyosabb problémák miatt. Azonban már az év első fele is igencsak kedvezőtlen számokat hozott, több mint 2000 kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, írtuk meg a KSH adatai alapján. A hivatal most térképen ábrázolta, hogy az országon belül hol csökkent a leginkább a boltok száma.
A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.
Karácsony előtt egy héttel arra kényszerült az Aldi, hogy korlátozza árstopos termékeinek megvásárolható mennyiségét. Egészen durva korlátozást vezetett be az üzletlánc.
A norvég Reitan Retail 114 dán élelmiszerüzlet és három elosztóközpont vásárol meg az Alditól egy meg nem nevezett összegért, ezzel növelve a norvég csoport Rema 1000 diszkont áruházláncát, írja a Reuters.
Az egészségesebb termékek ára ugrott meg bántóan, az infláció csillapítására rámegy a következő két év, visszaesik a fogyasztás – mondta a HVG hetilapnak Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, aki arról is beszélt, miért nem fair nálunk a verseny.
Kedvezőtlen ipari és kiskereskedelmi adat érkezett Magyarországról, ami megerősíti azt a véleményünket, hogy Magyarország technikai recesszióban van - írja elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza. Szerinte a harmadik negyedévben látott enyhe visszaesés után a negyedik negyedévben a reál-GDP jelentős negyedéves csökkenése várható. Az ipar a Covid-válság óta nem esett ekkorát, az élelmiszervásárlás pedig a 2009-es válság óta nem mutatott ilyen rossz teljesítményt.
A lengyel tojásimport felpörgésétől tartanak a hazai termelők, akik szerint egyes kereskedők máris a behozatal mellett döntöttek, a többiek pedig aktív tárgyalásban vannak, és napokon-heteken belül hasonlóan tesznek. A megnövekedett takarmány- és energiaárak miatt szenvedő hazai tojástermelőknek kifejezetten rosszkor, a karácsony előtti egyik főszezon idején jött a tojás árstopja, amelynek hatásai ráadásul a másik fő időszak, a húsvét kínálatára is negatívan hathatnak. A mattot kapott hazai termelők pozícióit a lengyel import veheti át, miután a kereskedők sem tudnak több veszteséget vállalni, és ezért ezek mérséklésére a lehető legolcsóbb forrásokat részesítik előnyben. A tárgyalóasztalnál ellenérdekelt felek egy dologban egyetértenek: az árstop mielőbbi megszűnése rendezhetné a kialakult helyzetet. Az intézkedés azonban nem csupán piaci fogalmakkal fogható meg nehezen, hanem meglehetősen átpolitizált is: a lapunknak nyilatkozó szereplők közül senki sem vállalta a nevét.
Az üzemanyagpiac kihívásait nem csak az ellátási problémák okozzák, a nehézséget tovább növeli a kereslet zavarba ejtő növekedése. Az árstop bevezetése meglódította a kutak forgalmát, ám az nem világos, hogy milyen tényezők okozzák a kereslet magas szinten történő beragadását.
Lehetséges sérülés veszély miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta és a forgalomból is kivonta a 0,33 literes kiszerelésű, saját márkás Nívó Szűrt elnevezésű meggyes sört - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel. Csütörtökön este tűz volt a cég maglódi áruházában.
Rekordot döntött az idei karácsonyi vásárlási szezon első öt napja az Amazonnál, az e-kereskedelmi óriás arról számolt be, hogy a Hálaadás Napja és „Cyber Monday” között eltelt öt napon minden eddiginél erősebb értékesítési számokat ért el – írja a CNBC.
Rekorddal indult a karácsonyi vásárlási szezon az Egyesült Államokban, az online értékesítések új csúcsra emelkedtek Black Friday napján – derül ki az Adobe adataiból a CNBC cikke szerint.
Folytatják az árak gyors emelését a kiskereskedelmi vállalkozások, miután a korábbi problémák mellett kifejezetten kiszámíthatatlannak látják a szabályozói környezetet. Kiskereskedelmi forrásaink szerint mindenki igyekszik az egyre több árstopos terméken elszenvedett veszteséget áthárítani. Ezt legkevésbé a kisboltok tudják megtenni, akik egyébként is drágábbak. Akik viszont „diktálnak” a piacon, ott vastagon fog a ceruza. Miután a vevők egyre inkább az olcsóbb láncokat keresik, így a bevételük növekedése mellett megtehetik, hogy drágítanak, a piac pedig követi őket.
A Wall Street Journal szerint a koronavírusban felhalmozott megtakarításokból finanszírozott magas kereslet 9 és 12 hónapig maradhat még fenn az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jelent semmi jót az inflációs kilátások szempontjából.
Sokan figyelmeztettek, hogy felerősödhet a kiskereskedelmi egységek bezárása az idei évben, amit leginkább az év második felére tettek az egyre súlyosabb problémák miatt. Azonban már az év első fele is igencsak kedvezőtlen számokat hozott, több mint 2000 kiskereskedelmi egység húzta le a rolót.
A Walmart után a világ egyik legnagyobb kiskereskedőjének számító Target is közzétette legfrissebb, harmadik negyedéves gyorsjelentését és az utolsó negyedévre vonatkozó várakozásokat, a vállalat profitja a készletoptimalizálást követően és a bolti lopások felfutásának is köszönhetően mintegy 50 százalékkal csökkent a harmadik pénzügyi negyedévben. Az ünnepek előtt jelentősen romlottak az értékesítési számok a vállalatnál, ami arra késztette a Targetet, hogy csökkentse a kiskereskedők legfontosabb évszakára vonatkozó várakozásait.
Az érintett országok szerint ez az összeg nem elégséges.
Fél éve még máshogy nézett ki a sztori.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A szunnita és síita muszlimok csaptak össze.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
