A kereskedő minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy csökkentse a veszteségét – mondta a Portfolionak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára a hatósági árak februári bevezetésével kapcsolatban. A probléma ugyanis az, hogy a beszerzési árak egyes esetekben már magasabbak, mint a tavaly október 15-i kiskereskedelmi ár, amire vissza kell csökkenteni az érintett termékek árát. Neubauer Katalin arra figyelmeztet, hogy felerősödhet az import is. Szerinte nem érdemes nagy árzuhanásra számítani.
Már csak néhány nap, és kezdődik a 3 hónapig tartó árstop a boltokban. Könnyen lehet, hogy a kereskedők az érintett termékek esetében a legolcsóbbat fogják csak árulni – hogy elkerüljék a veszteséget –, ugyanis csak a korábbi mennyiség biztosítására kötelezik őket, a korábbi márkák árusítására nem.
Januárban javult a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének németországi üzleti hangulatindexe. A mutató januári értéke 95,7 pontra ugrott a decemberi 94,8 pontról. Elemzők a decemberinél minimálisan gyengébb, 94,7 pontos januári mutatóra számítottak.
Azok a boltok, ahol már most is van kártyaelfogadás, egyszerűsített módon is szerződhetnek a SZÉP-kártya elfogadásra, ezzel csökkenhetnek az ezzel járó adminisztratív terhek – derül ki a friss közlönyből. A kereskedőknek a szerződés kiküldése után még csak válaszolniuk sem kell, 8 nap után élesednek a megállapodások.
Sikeresen megállapodott az Auchan Retail Magyarország és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) az idei béremelésről. A bérek és a juttatások mértéke két lépcsőben január 1-jétől és július 1-jétől fog emelkedni, amire a vállalat összesen 3,2 milliárd forintot fordít – áll a vállalat közleményében.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Küszöbön van a bérmegállapodások bejelentése, mivel az Auchan, az OBI és a Metro esetében is célegyenesbe fordultak a tárgyalások - írja a Világgazdaság, amely szerint a munkaerőhiány segít a szakszervezeti érdekek érvényesítésében. A jelentős béremelés pedig az árak gyors növeléséhez vezet.
A kiskereskedők kénytelenek lesznek lenyelni az élelmiszer-árstop okozta veszteséget, és nem valószínű, hogy továbbhárítják azt a beszállítóikra – nyilatkozta Nagy Márton a Portfolio-nak, aki szerint nem valószínű az sem, hogy a három hónapig tartó helyzet kedvéért meglévő szerződéseket rúgjanak fel. A miniszterelnöki főtanácsadó ugyanakkor elismerte: az már reálisabb, hogy az áruházak más termékek árát emelik, bár erre korlátozott lehetőségük van. A legnagyobb hazai baromfiipari szereplő, a Master Good szerint is a kiskereskedőkön csattan az ostor a csirkehús esetében, hiszen a madárinfluenza és a megnövekedett termelési költségek miatt az áruházak nem találnak olcsóbb csirkét más országokban sem. A nagy termelői és feldolgozói szövetségek egyelőre a jogszabály megjelenését várják álláspontjuk kialakításához.
2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig, azaz négy teljes hónapon keresztül mindegyik Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) minden alszámlájáról lehet hideg élelmiszert vásárolni, ám ehhez a boltoknak is biztosítaniuk kell a plasztik elfogadását. A kártyákon pihenő százmilliárdokra természetesen szívesen szemet vetnének a boltok, ám a SZÉP-kártya elfogadás nem olcsó mulatság, adminisztratív és technikai feladatokkal is jár, így nem teljesen egyértelmű, hogy mindenkinek biztosan megéri a kártya elfogadására pénzt és időt szánnia. A vásárlók azonban várják a lehetőséget, és amelyik bolt nem lép, könnyen versenyhátrányba kerülhet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint sok olyan kereskedő lesz, aki él a lehetőséggel.
Már az ünnepi költekezéseken is meglátszott, hogy a jövő évre várható kormányzati ösztönzőknek köszönhetően bátrabban nyíltak a pénztárcák - nyilatkozta Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ezért azzal számol, hogy az általában szerény forgalmú év elején egyfajta vásárlási boom majd a kiskereskedelemben.
Csattanó maszlag lehetséges jelenléte miatt az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. visszahívja a Gartengold márkajelzésű, 1000 grammos kiszerelésű vágott gyorsfagyasztott sárgahüvelyű zöldbabot - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.
Az olaszországi piacra lépés után az adriai régióban bővíti jelenlétét az Immofinanz, a STOP SHOP márkán keresztül. A középtávú terv szerint Horvátországban 22 lokációra nő a cég kiskereskedelmi parkjainak száma a jelenlegi négyről. A fejlesztési helyszíneket összesen mintegy 80 millió euróért vásárolta meg a vállalat. Egy új STOP SHOP megépítése és egy meglévő helyszín bővítése már 2022 első fél évében megvalósul - áll a cég közleményében.
Nemcsak Magyarországon, de globális szinten is megkerülhetetlen téma az ingatlanpiacon a bevásárlóközpontok jövője. Az ágazatban számos olyan változás zajlik, amelyek hatással vannak a kiskereskedelemi egységek működésére, ezáltal az ebben a szegmensben tevékenykedő cégek életére. Többek között az online kereskedelem térnyerése, a vásárlói igények változása és a lassan két éve a mindennapjaink részét képző covid is ide sorolható. Hogy hogyan lehet ezekhez az eseményekhez és folyamatokhoz alkalmazkodni, arról dr. Hegedüs Gáborral, az Indotek Group portfólió menedzsment igazgatójával beszélgettünk.
Új raktár nyitását tervezi jövőre a Kifli.hu, továbbá kilépnének Budapest kereteiből, más magyar városok felé is terjeszkednének. Az e-kereskedelemmel foglalkozó társaság idén is nagyot nőtt a számok alapján, jelenlegi raktárának mérete és a vásárlói bázisa is majdnem megduplázódott, bővült a portfólió, növelték a kiszállítási területet, a rendelésszám pedig van, hogy meghaladja a napi 5000-et is - mondta Klekner Péter, a Kifli.hu ügyvezetője egy online tartott sajtóeseményen, amelyen az is kiderült, hogy nem tudnak annyira gyorsan munkaerőt toborozni, mint ahogyan fejlődnek.
Tovább emeli a kiskereskedelmi különadó legfelső kulcsát a kormány, amivel a legnagyobb multiláncokat sarcolja tovább. Számításaink szerint több milliárd forintnyi plusz bevételhez jut így az állami költségvetés, amire a kormány kommunikációja szerint is egyre nagyobb szükség van.
A lejárat-közeli élelmiszertermékekre új szabályokat tervez bevezetni a kormány 2022 februárjától - derült ki egy hétfőn beterjesztett törvénymódosításból. A dokumentumból viszont az is kiderült: a legnagyobb kiskereskedelmi láncokra a jelenleginél magasabb különadó-kulcs fog vonatkozni. Érdemes ennek kapcsán kiemelni: pár nap leforgása alatt ez a harmadik költségvetési egyensúlyt javító kormányzati lépés. Úgy tűnik, egy gazdaságpolitikai fordulat kezdetén vagyunk.
Gyakorlatilag csak a külföldi élelmiszerláncokra vonatkozik az a rendelkezés, amely törvényjavaslat formájában ma jelent meg, és amely a lejárat-közeli élelmiszertermékek átadására kötelezi a kiskereskedelmi szereplőket. A módosító szerint az állam létrehozná az Élelmiszermentő Központot, amely begyűjtené a szóban forgó élelmiszert, és koordinálná az újraelosztást. Egyelőre nehezen felmérhető a javaslat hatása, amely mindenképpen lehetetlen helyzetbe hozná a közeli lejáratú élelmiszerekre specializálódott, hazánkban még gyerekcipőben járó, de dinamikusan növekvő kiskereskedelmi szegmenst. Ezen felül komoly adminisztrációs terheket róna a termékeik ingyenes átadására kötelezett külföldi láncokra, akik már kisebb hanyagság esetén is bírságokat kaphatnak. A láncoknál népszerű pékségek és prémium csemegepultok ugyanakkor maradhatnak.
Új frontot nyithat és új érvkészletet adhat a kormány kezébe az a terv, amely szerint a kiskerláncoknak a lejárat előtti élelmiszereket az államnak kellene adniuk. Az egyelőre sajtóhír szintjén létező elképzelés valós problémára reagál ugyan, ám arról éppen a kiskereskedelem tehet a legkevésbé.
