Nagy felhajtást követően tegnap végre elindult a kereskedés a Birkenstock részvényeivel, amik folyamatos eladói nyomás alatt állnak, a tegnapi zuhanás után ma tovább esett az árfolyam.
A héten az Európai Unió jelentős lépést tett annak érdekében, hogy 2040-ig 90 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezzel megközelítse a nettó nulla kibocsátást, még mielőtt a ma született generáció befejezné tanulmányait.
A német kabinet szerdán jóváhagyta, hogy a jelenleg tartalékban lévő lignittüzelésű erőműveket októbertől jövő év március végéig újra üzembe helyezzék. A lépés célja, hogy a téli szűkös földgáz pótlást, és az esetleges hiányt elkerüljék - írja a Reuters.
Dubaj abban bízik, hogy 2026-ra teljesen működőképes repülő taxi hálózatot tud kiépíteni. A Skyports nevű cég - amely a taxik leszállási infrastruktúráját építi - vezetője azt mondta, hogy az Egyesült Arab Emírségekbeli város lesz az első, amely a repülő taxikat integrálja majd a tömegközlekedésébe - írja a Business Insider.
A Lego csoport leállította az újrahasznosított műanyagból készült építőkockák fejlesztésére irányuló egyik kiemelt projektjét, miután megállapították, hogy az eldobható PET-palackokból kinyert új anyag gyártási folyamata magasabb szén-dioxid-kibocsátással járna az eddiginél - jelentette a Financial Times című londoni üzleti napilap hétfőn.
Élénk kereslet mellett zajlott szerdán az MBH Jelzálogbank eredetileg 16 milliárd forint értékben meghirdetett jelzáloglevél-kibocsátása. Az aukción csaknem 21 milliárd forintos igény mutatkozott, amelyből a pénzintézet végül 14 milliárd forintot fogadott el - olvasható a társaság közleményében.
Eddig a versenyelőny volt a legfontosabb a gazdasági szereplők számára, mostanra viszont a fenntarthatóság is kezd alapvetéssé válni. Mennyire hangolható össze a kettő? Lehetséges a klímaváltozásból adódó pénzügyi, működési, vagy akár fizikai kockázatok megfelelő kezelésével jövőbiztos vállalatokat formálni? Hogyan lehet a leghatásosabban bevonni a vállalatokat a fenntarthatósági lépések megvalósításába? És milyen lesz a zöld jövő? Többek között ezt vitatta meg a Sustainable World 2023 konferencia záró panelbeszélgetésén ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az ALTEO Nyrt. vezérigazgatója és Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense.
Az Európai Bizottság szerdán egységesített európai fogyatékossági kártya bevezetését javasolta, amely egyenlő feltételek mellett kedvezményes elbánást és parkolási jogokat biztosít a fogyatékossággal élők számára minden tagállamban.
Megvannak a mai 10 éves magyar eurókötvény-kibocsátás végső árazási paraméterei: eszerint az 5,9 milliárd eurót is meghaladó ajánlati könyvből 1,75 milliárd eurónyi ajánlatot fogadott el az Államadósság Kezelő Központ, a papír pedig az irányadó midwap felett végül 235 bázispontos felárral ment el - derült ki a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatásának híréből.
Elindult egy tízéves magyar eurókötvény kibocsátása, mely akár ma le is zárulhat – írja a Reuters. A hír összefügghet az ÁKK hétfőn módosított finanszírozási tervével, melyben az eddigihez képest 230 milliárd forinttal nagyobb deviza-forrásbevonással számolnak.
Japán pénteken azt kérte a Kínában élő állampolgáraitól, hogy legyenek visszafogottak, az utcán csak csendben beszéljenek japánul, miután Peking bírálta Tokiót, amiért radioaktív vizet kezdett engedni a Csendes-óceánba.
Az Európai Bizottság jelentős lépést tett a szénátszivárogtatás elleni küzdelemben azzal, hogy elfogadta a szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmusra (CBAM) vonatkozó szabályokat annak átmeneti szakaszában, amely a folyó év október 1-jén kezdődik és 2025 végéig tart. Csütörtökön pedig a karbonvámként is ismert szabályozás végrehajtási rendeletet is közzétették.
Jelen állás szerint Németország nem éri el 2030-es klímacélját, elsősorban a szállítási/közlekedési szektor kibocsátásának csökkentését célzó intézkedések hiánya miatt. A probléma a német kormányon belül is feszültségeket generált, és egyelőre a kihívásra választ adni hivatott stratégia is hiányzik, sőt, a klímatörvény reformjával a kabinet inkább eltörli az ágazatspecifikus klímacélokat.
Májusban az ipari termelés volumene 1,6%-kal meghaladta az áprilisit - derül ki a KSH ma megjelent részletes adataiból. A szektor tavasz végi teljesítménye némileg javít az összképen, ugyanakkor a csökkenő trend nem igazán tört meg.
Egy friss kutatás szerint a pénzintézetek gyakran nem értik a modelleket, amelyeket az éghajlatváltozás gazdasági költségeinek előrejelzésére használtak, és alábecsülik a hőmérséklet-emelkedés kockázatait – számol be a hírről a Financial Times.
Egy bank saját operatív működéséből származó szén-dioxid-kibocsátása - melyek például az épületek energiafogyasztásából vagy éppen az üzleti utakból származnak - viszonylag könnyen „nettó nullázható”, az igazi üzleti kihívás a kihelyezett hitelekhez, befektetésekhez köthető kibocsátások számítása és leszorítása. A hitelezéssel a bankok közvetetten más cégek működéséből eredő kibocsátást is "magukra vállalják", ezek a közvetett kibocsátások ezerszeresei lehetnek a saját kibocsátásuknak. Ahhoz tehát, hogy nettó zéró kibocsátás mellett tudjanak működni a jövőben, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen cégek számára, és milyen projektekre nyújtanak finanszírozást. A Green Policy Center összegyűjtötte, hogy a Magyarországon jelen lévő bankcsoportok milyen számszerű célokkal rendelkeznek a kibocsátásaik csökkentését illetően, és hogyan kívánják elérni a következő években, évtizedekben fokozatosan a hitelportfolióra értelmezett klímasemlegességet.
A szlovén kormány csütörtökön jóváhagyta az aktualizált nemzeti energia- és klímaterv második változatát, amely ambiciózusabb célokat fogalmaz meg: a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes bruttó energiafogyasztáson belül 2030-ig 27 százalékról 30-35 százalékra emeli.
Az Európai Unió nem tartja a szükséges tempót ahhoz, hogy világszinten vezető szerepet tölthessen be az akkugyártás terén - közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű számvevőszéke hétfőn.
Az Energy and Climate Intelligence Unit és az Oxfordi Egyetemhez kapcsolódó Net Zero Tracker jelentése szerint bár a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok között nőtt a nettó zéró kibocsátási célokat vállaló társaságok száma, e célok többsége nem foglalkozik a legfontosabb problémákkal, így nagyrészt teljesen haszontalanok a lépéseik.
Az EU-pénzek elmaradása, a magas magyar kamatkörnyezet és az uniós költségvetési szigor visszatérése együtt oda vezetett, hogy rekordösszegű, 3,1 milliárd dollárnyi devizakötvény kibocsátást hajtottak végre az elmúlt hetekben a nagy állami hátterű magyar intézmények – hívja fel a figyelmet a Bloomberg a tegnapi MVM kötvénykibocsátás után pénteki anyagában. Ezzel több legyet is üt egy csapásra a kormány, hiszen ezen kibocsátások egyelőre nem növelik az állam költségvetési kiadásait és az adósságot, de közben tudnak haladni a szükséges projektek EU-pénzek hiányában is. Nyilván a nehezebb pénzügyi helyzetnek megvan az ára is, de azt majd később kell megfizetni, és a hírügynökség arra is emlékeztet, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a tegnapi háttérbeszélgetésen azt is mondta a nehéz költségvetési helyzetre utalva: jobb most, ha a nagy állami cégek inkább kimennek a nemzetközi tőkepiacokra eladósodni, nem pedig az államtól kérik a forrásokat, mivel utóbbi megdobná az államadósságot is.