A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya - derült ki a KSH most frissített adattáblájából.
A magánszemélyek hirdetésein és a nagyobb fejlesztőkön túl, a Fővárosi Önkormányzat is kínál eladó, illetve kiadó ingatlanokat. Bár mennyiségre nem nagy a választék, sokszínűnek azonban mindenképpen nevezhetjük az általuk nyújtott kínálatot: kiadó laktanya és iskolák, eladó sportpálya, valamint 100 ezer négyzetméternyi fejlesztési terület és megannyi budai, illetve Balaton környéki villa. Kiválogattuk a legérdekesebb ingatlanokat, amelyek megvételére vagy bérbevételére ajánlatot tehetnek az érdeklődők.
Megtört a kutatás-fejlesztési ráfordítások emelkedő trendje a GDP-arányában, hiszen a KSH által minap közzétett statisztika alapján a 2015-ös 1,39%-ról 1,22%-ra esett vissza. Ez folyó áron 8,8%-os csökkenést jelent és ezzel párhuzamosan a kutatóhelyek száma is csökkent, de a ténylegesen kutatással foglalkozók létszáma növekedett.
Szingliként egyszerű az élet, főleg, ha van az embernek elég pénze, nincsenek kompromisszumok, elszámoltatás, szemrehányások, mindenki annyit és arra költ, amennyit és amire akar. A párkapcsolat és főleg a gyerek ezt nagyon megbonyolítja, hirtelen alkalmazkodni kell, kompromisszumokat kell kötni, dönteni kell arról, külön vagy közös számlára érkezzenek a bevételek, és arról is, hogy ki, milyen kiadásokért felel. Nem egyszerű. Mutatunk négy egymástól alaposan eltérő modellt, amikben az a közös, hogy mind évek óta kitűnően működik.
A 2018-as költségvetés mellékleteiből, pontosabban egyetlen lényeges államháztartási táblázatból kiolvashatóak a kormány közép távú tervei. Ebből kiderül: a költségvetés kiadási oldala valósággal felfújódik a következő években (a korábbi tervekhez képest is) és ennek okát elsősorban a társadalombiztosítási alapoknál kell keresni.
Legalább egymilliárd forintot közelítő bevétel kell ahhoz, hogy valaki meg tudjon ragadni a magyar NB1-ben, ez alatt bennmaradás is bravúrnak számít - derül ki a futballklubokat működtető gazdasági társaságok szokásos éves beszámolóiból. Ez a bravúr most a Mezőkövesdnek sikerült, de a Puskás Akadémia feljutása miatt szinte borítékolható, hogy ha nem húznak bele anyagilag, akkor jövőre is kiesési gondjaik lesznek. A nyilvános adatokból több érdekesség is kiderül: a bajnoki címet nyert Honvédnak például papíron legfeljebb a középmezőnyben kellett volna végeznie, az MTK viszont úgy tudott kiesni, hogy papíron a negyedik legtöbb pénzből gazdálkodott 2016-ban.
A honvédelmi kiadások további növelését tervezi a kormány. A honvédelmi kiadások és a hosszú távú tervezés feltételeinek megteremtését szolgáló költségvetési források biztosításáról a Magyar Közlöny keddi számában jelent meg kormányhatározat.
A teljes EU, illetve az euróövezet szintjén átlagosan az államháztartási kiadások 40%-át fordítják az európai országok társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra - olvasható ki az Eurostat kedden közzétett, 2014-es adatokat tartalmazó jelentéséből. Az uniós statisztikai hivatal két olyan táblázatot is közölt, amivel jól összehasonlítható, hogy az egyes uniós tagállamok mire költenek előszeretettel, és mire kevésbé.
A magyar olimpia szervezőbizottsága 605 millió dollár (kb. 170 milliárd forint) állami támogatásra számíthat, ami bő kétszerese az athéni olimpián megvalósult kiadásnak, de a hatástanulmány egyáltalán nem számol biztonsági kiadásokkal - többek között ez derül ki a Népszabadság birtokába került közel 1400 oldalas anyagból. A cikksorozat mai része szerint hosszabb távon a magyar gazdaság átlagos éves GDP-növekedési üteme 3%-os lehet, az olimpia csúcs éveiben pedig az államháztartási hiányt évente 0,3-0,5%-kal dobhatja meg a világesemény. A cikk és a nemzetközi tapasztalatok arra emlékeztetnek, hogy rendre jelentősen alultervezettek a költségek, a bevételek pedig felültervezettek. A költség-bevételi helyzetet jelentősen torzítja például az, hogy a várhatóan létrejövő beruházásoknak összegszerűen több mint a felét nem köti a tanulmány az olimpiához.
Az előző évhez képest 2015-ben összességében csökkennek a NATO-tagországok védelmi kiadásai - közölte hétfőn brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A vártnál jobb gazdasági növekedésből fakadó többletbevételeket és bizonyos kiadási sorokon várható megtakarításokat a kormány jövőre adócsökkentésre és a hiány leszorítására használja fel - derül ki a szerdán benyújtott 2016-os költségvetési törvényjavaslat első vizsgálatából. Emellett a kormány konzervatív alapokra tervezett, komolyabb tartalékokat beépítve a büdzsébe.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) tagvállalatai 68 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre 2013-ban, ami 6,5 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki egy friss felmérésből.
A kohéziós politika jelenéről és jövőjéről volt szó az EUyou webináriumon.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az államfő ismét Marcel Ciolacut jelölte miniszterelnöknek.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
