Alacsony munkanélküliségi rátát, erősödő munkaerőhiányt és dinamikus béremelkedést prognosztizál az ING Bank Magyarországon 2019-re. Az infláció azonban felpörög, ami visszafogottabb reálbér-emelkedéshez vezet.
A munkapiaci helyzet folyamatos javulása, valamint a bérek jelentős emelkedése az elmúlt évek gazdasági növekedésének az egyik legfontosabb sarokköve volt és előretekintve is fontos tényezője a hazai makrogazdasági pályának. A helyzet helyes értékeléséhez elengedhetetlen a lakossági jövedelmi folyamatainak és azon belül is a bérjövedelmek alakulásának megfelelő értékelése. A nemzetgazdasági bérek mérésére számos statisztikát találunk, amelyek sajnos sokszor komoly eltéréseket is mutathatnak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy egy-egy statisztika kiragadása és az ott látott elmozdulások felnagyítása könnyen hibás következtetésekhez vezet. A fogyasztásról és a megtakarításokról is rendelkezésre álló adatok párhuzamos értékelésével egyértelmű, hogy a hazai bérjövedelmek az elmúlt években jelentősen emelkedtek. Emellett azt is bemutatjuk, hogy a hazai bérek jelentős, a termelékenység bővülését meghaladó emelkedését a korábban historikusan alacsony szintre kerülő bérhányad is lehetővé, sőt szükségessé tette. Számításaink szerint a bérhányad 2017-ben már a historikus átlag közelében alakult, így előretekintve fontos, hogy a bérek emelkedése a termelékenység növekedésével összhangban alakuljon.
"A román minimálbér megelőzte a magyart!" Terjedtek ismét a szalagcímek az elmúlt napokban azt követően, hogy tavasszal egyszer már ugyanígy megelőzte. Akkor most lekörözte, nem?! Aztán jöttek a helyesbítések, újabb számítások, "nemúgyvanaz"-típusú érvelések. A Facebook-on már tömegek hiszik azt, hogy a román minimálbéresek 10%-kal jobban élnek a magyaroknál. Nos, akkor lássuk végre az igazságot!
Habár a versenyszférában továbbra is dinamikus béremelkedés hátható Magyarországon, a több mint öt és fél éves csúcsra emelkedő infláció miatt egyre lassabban nőnek a reálkeresetek.
Közel egy évtizede nem nőtt olyan gyorsan a keresetek Nagy-Britanniában, mint idén június és augusztus között.
A KSH 2019-ben - alapos módszertani előkészítés után - megújítja a keresetstatisztikai adatgyűjtését, a havi létszám és keresetinformációkat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járulékbevallásából állítja elő és publikálja, a havi munkaügyi adatgyűjtés kivezetésével párhuzamosan - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban dinamikusan nőttek a keresetek Magyarországon, amivel úgy tűnik, hogy az előző hónapok megingását (lassabb növekedési ütem) magunk mögött hagytuk. Még az öt és fél éves csúcsra ugró infláció sem tudta visszavetni a reálkeresetek dinamikus emelkedését.
A meglévő bérmegállapodás mellett már a jövő évtől új egyezség jöhet az állami vállalatoknál; a tárgyalások hamarosan elkezdődnek - írja a Magyar Idők hétfői számában.
A gazdaság növekedésével párhuzamosan egyre több munkavállalóra van szükségük a cégeknek, mostanra azonban egyre nagyobb problémát jelent, hogy elfogyott a képzett munkaerő. Ezt jelzi, hogy új történelmi csúcsra emelkedett az üres álláshelyek száma Magyarországon az idei második negyedévben a KSH friss adatai szerint. Április és június között 83 600 betöltetlen munkahely volt, ami közel 30%-os emelkedés az előző év azonos időszakához képest. A gazdaság csaknem minden ágazatában növekedett a munkaerőhiány, ami mostanra komoly korlátja a termelés növekedésének.
A munkaerőpiaci statisztikák szerint az elmúlt három évben a reálbérek 21%-kal emelkedtek Magyarországon. A gazdaság termelékenysége (az egy foglalkoztatottra vagy munkaórára jutó GDP) azonban csak szerény 3-4%-kal növekedett, így az alacsony hatékonysággal együtt járó, s a közgazdasági elmélettel makacsul szembeforduló "nagy bérrobbanás" szinte már a gazdasági csodák kategóriájába tartozik. Nem meglepő ezért, hogy a munkaerőpiaci fejleményeket számos hazai és külföldi közgazdász meghökkenve, s rendkívül érdeklődéssel figyeli. Ha azonban a bérek alakulását nem a munkaerőpiaci statisztikák alapján, hanem a nemzeti számlákban szereplő adatokat használva vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy nincs itt semmiféle közgazdasági csoda: a tények és a közgazdasági elmélet kifejezetten jóban vannak egymással.
Jövőre átlagban nyolc százalékkal emelkednek a csehországi közszférában a bérek - döntött szerdán a cseh kormány.
Továbbra is dinamikusan nőnek a keresetek Magyarországon, habár az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek már lassabban emelkednek, mint az elmúlt hónapokban. Az első féléves béradatok most lehetőséget nyújtanak számunkra, hogy összehasonlítsuk, melyik szektor fizet a legjobban, és hol számíthatnak a legkisebb bruttóra a munkavállalók.
Júniusban is kétszámjegyű bruttó béremelkedést láttunk a magyar gazdaságban a KSH adatai alapján, azonban az egyre magasabbra szökő infláció miatt a reálbérek növekedési üteme lassul.
Májusban 10,9%-kal nőttek a keresetek Magyarországon a KSH friss adatai alapján, a versenyszférában is hasonló mértékű, 11%-os béremelést láthattunk. Az egyre magasabbra emelkedő infláció azonban már érdemben lassítja a reálbérek emelkedését.
Továbbra is több mint három és fél éves csúcs közelében tartózkodnak a magyarországi üzemanyagárak, a 400 forint körüli literenkénti árért azonban az autósoknak a számok alapján jóval kevésbé fájdalmas a zsebükbe nyúlniuk, mint akár a tíz évvel ezelőtti, jó 100 forinttal alacsonyabb tarifáért.
Magyarországon egyre súlyosabb a munkaerőhiány, ami a bérek gyors emelésére készteti a vállalatokat. Az MNB tanulmánya szerint azokon a területeken, ahol nagyobb a munkaerőhiány, ott több beruházást hajtanak végre a cégek.
Áprilisban lendületet vett a béremelkedési ütem a márciusi, kissé gyengébb számok után. Az átmeneti megingást követően újra visszatért a kétszámjegyű emelkedés.
Márciusban 11,3%-ra csökkent a keresetek emelkedése, ami elmarad az elmúlt időszakban látott 13-14%-os ütemtől. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy a versenyszférában már nincs kétszámjegyű növekedés.
Februárban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedési ütem, ugyanakkor valamelyest lassult a növekedés.
Januárban - az előző hónapokhoz hasonlóan - gyors béremelkedést láthattunk Magyarországon. A versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt magas dinamikát mutat, amiben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is erőteljesen emelkedett.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
