A helyi árszínvonalat és az átlagos nettó kereseteket összehasonlítva Bécsben sokkal könnyebben boldogul az ember, mint Budapesten, ez olvasható ki a Numbeo statisztikáiból. Bár gyakorlatilag mindenben drágább az osztrák főváros, a nagyjából 240%-kal nagyobb átlagos havi nettó kereset - a lakásvásárlást leszámítva - bőven kompenzál ezért a magasabb árszínvonalért.
2010 nem láthattunk olyan magas nettó reálbér-növekedést a gazdaságban, mint idén márciusban: az átlagkeresetek 8,4 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. A versenyszférában is látványosan nőttek a nettó keresetek: reálértéken 7,9 százalékkal.
Decemberben 4,8 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH friss közléséből. Ami pedig az egész évet illeti, 2015-ben átlagosan 4,4 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek, amit leginkább az állami szektorban történt béremelések hajtottak.
Novemberben 4,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, mint egy évvel korábban - ez a növekedési ütem megegyezik az októberi adattal. A létszámstatisztika összességében a foglalkoztatás mérsékelt csökkenéséről számol be, ugyanakkor a versenyszektorban kismértékben folytatódott a bővülés.
Októberben éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek a nemzetgazdaságban, míg csupán a versenyszférát tekintve 3,8 százalékos volt a nettó reálkeresetek bővülése. Az intézményi adatok alapján a foglalkoztatottság minimálisan, de tovább nőtt szeptemberhez képest.
Globálisan 2,5 százalékkal növekednek a reálbérek, amelyre hosszú ideje nem volt példa. Ez azonban nem csak a valóban magas emeléseknek, hanem a rekord alacsony inflációnak is köszönhető - mutat rá a Korn Ferry Hay Group elemzése. Akárcsak idén, Magyarország jövőre sem marad el ettől, átlagosan 2,4 százalékkal emelkednek majd a reálbérek.
Szeptemberben átlagosan 5,5 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek nemzetgazdasági szinten, mint egy évvel korábban. A bérek értékét növelte most a negatív, -0,4 százalékos szeptemberi infláció is. Eközben a versenyszférában a foglalkoztatottság bővülése a harmadik negyedévben megtorpanni látszott.
A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók - számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.
Egy nagycsaládos szülő átlagosan 40 százalékkal több fizetést visz haza, mint azt 2010-ben tette, miközben a gyermektelenek csupán 6,6 százalékkal keresnek többet reálértéken, mint 5 évvel ezelőtt.
Augusztusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 5,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek éves szinten, azonban a közszféra és a versenyszféra között óriási különbségek adódtak. Míg a versenyszektorban közmunkásoktól szűrten 3,7 százalékkal emelkedtek a keresetek, a költségvetési szférában 12,1 százalékos volt az emelkedés (szintén közmunkások nélkül). Eközben a foglalkoztatottak létszáma a versenyszférában stagnálást mutatott.
Nagyvonalú fizetésemeléseket hajtottak végre idén a magyar vállalatok a Hays Group felmérése szerint. A közel félezer cégre kiterjedő kutatás alapján a bérek átlagosan 2,6 százalékkal emelkedtek 2015-ben és az emelések különösen az ipari szektorban voltak magasak. A cég szakértője szerint ebben jelentős szerepet játszik az egyre komolyabb munkaerőhiány, amivel a szektorban küzdenek.
Júliusban nemzetgazdasági szinten átlagosan 2,7 százalékkal emelkedtek a nettó reálkeresetek, de ha kiszűrjük a közfoglalkoztatás hatásait, akkor a nettó bérek éves növekedési üteme már 3,4 százalékot mutat.
Idén júniusban átlagosan 3 százalékkal jártak magasabban a magyarországi reálbérek, mint egy évvel korábban, míg ha a közfoglalkoztatás hatásait kiszűrjük, a reálkeresetek 4,1 százalékos éves bővülést jeleznek a nemzetgazdaságban. Tovább emelkedett a foglalkoztatottak létszáma is, amiért júniusban leginkább a versenyszféra felelt. A versenyszektorban a bruttó bérek december óta nem emelkedtek ilyen gyors ütemben.
Áprilisban éves alapon 3,9 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon. Ezzel az előző hónaphoz képest 1,6 százalékponttal csökkent a reálkeresetek növekedési üteme, ám e mögött az infláció visszatérése is áll. Az elsődleges munkapiaci foglalkoztatottság lényegében stagnált, a létszámbővülés áprilisban csak a közmunkás állomány megugrásának volt köszönhető, számuk 35 ezer fővel bővült márciushoz képest.
Márciusban a nettó reálbérek éves szinten 5,5 százalékos emelkedést mutattak, ami az egy évvel ezelőtti növekedési ütemnek majdnem a dupláját jelenti. Az alkalmazottak száma ugyanakkor csökkent februárhoz képest, ám ez kizárólag a közmunkás-létszám apadásának köszönhető, a versenyszférában pár ezer fővel bővült a létszám.
Ha az Ön családjának az egy főre jutó nettó jövedelme több mint 206 ezer forint havonta, akkor a válasz igen. Sok vagy kevés? Nos, ez nézőpont kérdése, de az tény, hogy a legszegényebb tíz százalék ennek pusztán az egynyolcadához jut Magyarországon. Az alábbi cikkből megtudhatja, hogy magyar honfitársaihoz képest hányadán áll, ugyanis most benézünk a rendszeresen közölt átlagos kereseti adatok mögé.
A tél utolsó hónapjában nemzetgazdasági szinten 4,4 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek Magyarországon, ami a megelőző két hónaphoz képest némi lassulást jelent, ugyanakkor az egy évvel ezelőtti adatnál 2,7 százalékponttal a magasabb. Eközben a versenyszféra foglalkoztatottsága tovább bővült és 1,9 millió fő fölé emelkedett, amire utoljára 2008-2009 fordulóján volt példa.
Idén januárban átlagosan 5,6 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek éves alapon, ami az elmúlt évek januári bővüléseihez képest igen magasnak mutatkozik, ám a nettó értelemben vett magas mutatóhoz jelentősen hozzájárul az igencsak alacsony inflációs környezet. A bruttó bérek 4,1 százalékkal emelkedtek átlagosan, ami az év első hónapjához képest - amikor jellemzően a legtöbb béremelés történik - nem kiemelkedő. Ugyanakkor a létszámadatokkal kapcsolatban van egy rendkívül jó hírünk: a versenyszférában alkalmazottak létszáma januárban 5 éves csúcson járt.
Novemberben jelentősen lelassult a reálkeresetek növekedési üteme: az ősz utolsó hónapjában átlagosan 1,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek a nemzetgazdaságban. A versenyszféra átlagos bruttó béreinek bővülése is csak a 2 százalékot érte el, ami a legalacsonyabb adatot jelenti a 2014-es évben.
Októberben a nemzetgazdaságban az átlagos nettó kereset 3,3 százalékkal növekedett éves alapon, ami az októberi mínusz 0,4 százalékos inflációval együtt 3,7 százalékos nettó reálbér-emelkedést jelent.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
