Gyengülés vár a kelet-közép-európai devizákra idén az amerikai vámemelési tervek miatt várhatóan erősebb dollár és visszafogottabb kockázati étvágy miatt – ez derült ki a Reuters szokásos hónap eleji devizapiaci elemzői felméréséből. A forint az első félévben a mostani szintek közelében stagnálhat, majd év végére 420-ig gyengülhet az euróval szemben az elemzői előrejelzések mediánja alapján.
Erős átalakulás látszik a kelet-közép- és dél-európai térség (CESEE) közvetlen külföldi tőkebefektetéseiben (FDI) az elmúlt 14 évben. Bár a térség egyes országai, például Észtország, Albánia és Lengyelország, erős növekedést mutattak az FDI állományában, addig Magyarország és más országok, mint Bulgária és Oroszország, csökkenést tapasztaltak. A jelentés kiemeli, hogy Magyarország, ennek ellenére erős helyzetben van, pedig a politikai kockázatok növekedtek. Ennek magyarázata az ország stabil makrogazdasági alapjai, kedvező gazdaságpolitikai intézkedései, valamint Magyarország EU-tagsága is segített – derül ki a bécsi Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) jelentéséből, amely azt is hangsúlyozza, hogy a politikai kockázatok ellenére a külföldi befektetők nem feltétlenül vonulnak ki, hanem inkább költségként kezelik a növekvő bizonytalanságokat. A tanulmány arra figyelmeztet, hogy a geopolitikai kockázatok továbbra is kihívásokat jelentenek, és a térség gazdaságának jövője erősen bizonytalan.
Az ingatlanpiaci befektetések élénkülése várható a következő évben Kelet-Közép-Európában, miközben a geopolitikai kockázatok továbbra is jelentős aggodalmakat okoznak a szektorban – hangzott el a bécsi CEE Property Forum 2024 konferencián, ahol a szakértők a régiós ingatlanpiac globális környezetben betöltött jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait értékelték. A régiós országok közül egyértelműen Lengyelország a nemzetközi tőke kedvence, Magyarország viszont továbbra is gyengén teljesít. A külföldi működőtőke-beruházások által generált ipari munkahelyek döntő többsége viszont ebben a térségben jön létre, így egy új európai ipari tengely kialakulása van kilátásban.
November 4-től Bogdán Krisztina az ING Bank új vezérigazgatója Magyarországon. A szakember Réthy Gyula pénzügyi vezetőt váltja, aki július 1-je óta ideiglenesen betöltötte a pozíciót, miután Bodor Tibor vezérigazgató június végén távozott az ING-től.
A horvát GDP-adatok megérkezésével immár teljessé vált a 2023-as év európai uniós fejlettségi rangsora. A vártnak megfelelően a horvát egy főre jutó GDP már csak minimálisan marad el a magyartól. Viszonylagos jó hír, hogy a revíziók során a lakosság fogyasztási rangsorában elmozdultunk az utolsó helyről, visszaelőzve a bolgárokat.
Globálisan nem hegemóniaváltás történt, hanem változó hegemoniális viszonyok alakultak ki - mondta Deák András György, az NKE Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferencián. A kutató kitért a gazdasági semlegesség kérdésére is, szerinte vannak olyan helyzetek, és főleg az EU-ban, amikor nincs semleges álláspont. Továbbá úgy vélte: lehet gazdasági semlegességet deklarálni, de az igazán döntő az, hogy mit gondolnak erről Moszkvában, Brüsszelben vagy Washingtonban.
Április közepétől vásárolhatók meg annak a tőzsdén kereskedett befektetési alapnak (Exchange Traded Fund, ETF) a befektetési jegyei, amely a kelet-közép-európai régió hét országának legnagyobb forgalmú és kapitalizációjú részvényei közül maximum huszonötöt tartalmazhat. A termékkel azok a befektetők is hozzáférhetnek régiónk vállalati topligájához, akiknek nincs piaci ismerete ebben a térségben. Az OTP CETOP ETF érdekessége, hogy három partner, az OTP Alapkezelő, az OTP Global Markets, illetve a Budapesti Értéktőzsde közös projektjeként jött létre: a Portfolio most további részleteket is megtudott a fejlődéséről és a további tervekről.
Marine Le Pen pártja, a francia Nemzeti Tömörülés is csatlakozik a Patrióták Európáért frakcióhoz – ismertette be Hidvégi Balázs, a KDNP európai parlamenti képviselője Facebookon.
A 2023-as ingatlanpiacot is jelentősen érintő makrogazdasági környezet, magas inflációs ráta és kamatköltségek, továbbá a regionális irodapiac bérbeadási nehézségei ellenére a GTC Group a 2023-as pénzügyi évben is sikeres időszakot zárt – jelentette ki Nagy Gyula, a cég vezérigazgatója. A számokat értékelve hozzátette, hogy a 2024-es évben tovább folytatják a cégcsoport növekedési stratégiájának megvalósítását, többek között megcélozzák a nyugat-európai piacokat, és még nagyobb hangsúlyt fektetnek a már megkezdett zöld átállásra.
Közép-Európában a bérnövekedés meghaladja az EU átlagos szintjeit, ami komoly problémákat vet fel a monetáris politika normalizálása kapcsán. Nemcsak a kamatcsökkentési ciklusokat lassíthatja le, hanem az infláció újabb felívelésének kockázatát is magában hordozza a bérek gyors növekedése. Egyes szakértők az ár-bér spirál lehetőségét is felvetik.
2023-ban a 20-64 évesek tényleges heti munkaideje (főállásban) átlagosan 36,1 óra volt az EU-ban, írja az Eurostat. A magyarok ennél többet dolgoztak.
Tíz éve nem volt olyan alacsony a hazai ingatlanbefektetési piac forgalma, mint 2023-ban. A mintegy 600 millió euró 38 százalékos visszaesést jelent a megelőző évhez képest. A csökkenés közepette viszont tovább emelkedett a magyar befektetők aránya, elérve a 82 százalékot. Ezzel párhuzamosan az irodapiacon és az ipar-logisztika szegmensben is emelkedtek a hozamok, miután a magas finanszírozási költségek és a mérsékelt bérleti kereslet továbbra is kivárásra ösztönzi a befektetőket. Mindez azonban nem magyar sajátosság, Nyugat-Európában is hasonló folyamatokat látunk, ahol az elmúlt két évben a kelet-közép-európainál is jelentősebb ingatlanérték-csökkenések mentek végbe.
A 25 legszegényebb európai uniós régióból négy magyar - derül ki az Eurostat héten megjelent regionális fejlettségi statisztikájából. A vásárlóerőparitáson számolt egy főre jutó GDP alapján a legtöbb elmaradott térség Bulgáriában, Görögországban, Lengyelországban és nálunk található. Természetesen a szegényebb régiók a fejletlenebb országokban vannak, de ezek között a sorrend néha meglepően gyorsan változik: a magyar-román fejlettségi viszony például a 2022-es adatok pontosítása során annyiszor változott, hogy már követni is nehéz.
A nagy pénzügyi válság óta a leggyengébb évét zárja Kelet-Közép-Európa ingatlanpiaca. A KPMG 10 országot felölelő kutatása szerint 2023 első három negyedévében a tranzakciók értéke mindössze a 2022-es forgalom 30 százalékát érte el. A nagy felülteljesítő a régióban Csehország, de Magyarország is a méreteinél nagyobb befektetőnek számít.
Nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában különösen nehéz dolga volt annak, aki hitelfelvételre adta a fejét, hiszen a jegybanki kamatemelésekkel a hitelfelvételi költségek is jelentősen megnövekedtek. Bár a hitelpiaci helyzet év vége felé valamelyest enyhült, a kamatok is lejjebb szorultak (főleg itthon, a THM-plafon bevezetését követően), még most hatalmas különbségeket láthatunk Európán belül. Alábbi cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen feltételekkel lehet lakáshitelt felvenni a kontinens néhány országában, és hogy jobb helyzetben vannak-e, mint a magyarok.
Egy régiós felmérés során, ami azt kérdezte, hogy melyik piacnak vannak most Kelet-Közép-Európában a legjobb befektetési lehetőségei, a válaszadók mindössze 6 százalék választotta Magyarországot. Hogy mi ennek az oka, hogyan teljesít a magyar ingatlanpiac a régió többi országához képest és hogy mik most a legjobb eszközosztályok finanszírozás szempontjából, arról a Property Investment Forum 2023 konferencián Csürös Csanád, CEO, Property Forum kérdezte a szakértőket.
Döntött a román alkotmánybíróság.
Vágujhelyi Ferenc beszélt erről.
Trump sem fogta vissza magát.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
