Komoly érdeklődést vár a vállalkozások részéről a kamatmentes újraindítási gyorskölcsön iránt Krisán László, a Kavosz Zrt. vezérigazgatója (képünkön), aki az M1 aktuális csatornán kedden reggel azt is elmondta, hogy a program márciusra indulhat el.
Bár jól cseng a kamatmentesség, árazásban nem jelentene nagy újdonságot a kkv-hitelek piacán az Orbán Viktor által ma bejelentett ingyenhitel, hiszen 0% közeli kamattal már most is szép számmal érhetők el források a cégek számára. Vélhetően nem is ez lesz a lényeg: akkor lesz nagy dobás az új konstrukció, ha az újraindulást tervező cégek számára nagy tömegben, a szokásosnál jóval enyhébb hitelképességi követelmények mellett elérhető lesz, szerződéses darabszáma a tízezres, kihelyezése pedig a 100 milliárd forintos nagyságrendet is eléri. Úgy tudjuk, valami ilyesmit tervez a kormány, és az MFB koordinálhatja az új programot.
A vállalkozások igényeire tekintettel meghosszabbodnak a Széchenyi Kártya Program állami támogatású, kedvezményes feltételrendszerű, alacsony kamatozású, gyorsan elérhető hitelkonstrukciói, így a vállalkozások továbbra is akár 0 százalékos kamattal juthatnak hitelhez - közölte az ITM.
Újabb ágazat számára lesz elérhető a Széchenyi Turisztikai Kártya - közölte a Széchenyi Kártya Programot működtető Kavosz Zrt.
Már igényelhető a turisztikai szektorban működő vállalkozások számára kialakított teljes kamat-, kezelési költség- és bírálati díjmentes új Széchenyi Turisztikai Kártya – jelentette be Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Már nagyobb összegű hitelkérelmet fogadott be idén a KAVOSZ új hitelprogramjaira, mint tavaly összesen - számolt be Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio mai hibrid Hitelezés 2020 konferenciáján. Bejelentette: felkérést kaptak arra, hogy a legjobban veszélyeztetett szektorok számára külön konstrukciót vezessenek be, 20-a környékén indul a Széchenyi Turisztikai Kártya.
Már összesen 210 milliárd forintnyi hitelt igényeltek az elmúlt 8 hét során a magyarországi mikro- kis és középvállalkozások a kibővített Széchenyi Kártya Program konstrukcióiból és ebből 34 milliárd forintra már meg is kötötték a bankok a hitelszerződéseket – jelezte a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója egy mai sajtóreggelin. Krisán László elmondása szerint a program eddigi tapasztalataival ellentétben most arányaiban a legtöbb (16%) hiteligény Budapestről érkezett, és nagyon erős volt még az érdeklődés Bács-Kiskun és Hajdú-Bihar megyékből is. A beszélgetésen szóba kerültek az idei évi gazdasági kilátások is, amelyek kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a KAVOSZ igazgatósági elnöke a Portfolio kérdésére tejesen kizártnak nevezte, hogy idén legyen még gazdasági növekedés, de a nagyfokú gazdasági bizonytalanságok miatt konkrét előrejelzést nem adott az idei évi GDP-teljesítményre. Azt azonban megjegyezte: vannak félelmei, hogy "be fog indulni egy csődhullám", és az már most látszik bizonyos adatokból, hogy a céges körbetartozások és a lánctartozások már beindultak a válság hatására.
Azért, hogy még jobban eltaláljuk a vállalkozói igényeket a koronavírus-válság idején, három fontos változás és bővülés várható a Széchenyi Kártya Programban a közeljövőben, amelyek mind az új termékek rugalmasabb igénybevételét jelentik – jelezte a Portfolio-nak adott rövid interjújában Krisán László. A Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azt mondta: eddig több mint 7 ezer vállalkozói megkeresés és közel 3 ezer konkrét hiteligénylés érkezett be és a vállalkozások kérései alapján tettek javaslatot a programot felügyelő Innovációs és Technológiai Minisztérium felé, amely egyetértéssel jóváhagyta ezeket. Krisán László úgy látja, hogy a hozzájuk forduló sokezres vállalkozói kör egy része megoldásként éli meg a kedvezményes hiteleket, másik része óriási lehetőséget lát a Program új konstrukcióiban és a „muszáj felvennem ezt a hitelt” hozzáállást tapasztalja; a harmadik kör pedig azt mondja, hogy már készülve a válság utáni időszakra beruházni, fejleszteni szeretnének, így élni akarnak ezekkel a lehetőségekkel.
A piaci visszajelzések alapján változnak és kedvezőbbek lesznek a Széchenyi Kártya programban a koronavírus hatásának mérséklésére bevezetett új pénzügyi termékek feltételei, a jövő héttől igényelhető kedvezményes hitelekhez gyorsabban, rugalmasabban juthatnak a vállalkozások - közölte a programot koordináló Kavosz Zrt. szerdán az MTI-vel.
A hazai kis- és középvállalkozások támogatása érdekében az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakmai támogatása mellett 2020. május 15-től igényelhető négy új, speciálisan a válsághelyzetre kialakított Széchenyi Kártya konstrukció.
Május 15-től újabb gazdaságvédelmi program indul kifejezetten kis- és középvállalkozások számára: a Széchenyi Kártya Programban új, kedvezményes konstrukciók érhetők el, amelyek a legváltozatosabb hitelcélokra, így beruházások, bérköltségek és forgóeszközök finanszírozására is igényelhetők – hívta fel a figyelmünket a Budapest Bank.
Igényelhető hétfőtől a mezőgazdasági szektorban dolgozó vállalkozások részére a teljes kamat-, költség- és díjmentes új Agrár Széchenyi Kártya - közölte Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
A Széchenyi Kártya Program keretében a 2002-es indulástól idén március végéig 408 ezer hiteligényt fogadtak be, a létrejött hitelügyletek száma már több mint 305 ezer, a szerződött hitelösszeg pedig elérte a 2450 milliárd forintot - tájékoztatta a KAVOSZ Zrt. pénteken az MTI-t.
Magyarország 2017-ben összesen 2,4 milliárd eurónyi fejlesztési számlát küldött ki az Európai Bizottság számára, amelyből a testület tavaly 2,1 milliárd eurót, lényegében a szabályok szerinti maximumot már ki is fizette - mondta a tavalyi folyamatokat és a friss projektmenedzseri ülés eredményeit összefoglaló sajtótájékoztatón Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese. Egyúttal jelezte, hogy a vállalkozói uniós pályázatoknál az elszálló ár- és bérköltségek kezelésének lehetőségeiről jövő héten szakmai egyeztetést tart a kormány, amely problémakör mielőbbi megoldását Krisán László, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke a mai tájékoztatón is szorgalmazta.
Az MFB felmérése szerint 45 ezer hitelképes magyar vállalkozás csaknem 900 milliárd forint összegű hiteligényét nem elégítik ki valamiért a kereskedelmi bankok. Ezeknek a kicsi és/vagy fiatal cégeknek hozták most létre a 20 milliárdos keretösszegű Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukciót, amit nem a bankok, hanem pénzügyi vállalkozások közvetítenek.
A kis- és középvállalkozások besorolásának uniós szabályait közel 20 éve találták ki, és bár már többször faragtak rajtuk, de még mindig túl merevek a sokszínű céges körhöz képest, így a 2020 utáni uniós támogatási ciklusra át kell azokat dolgozni - értett egyet egy mai budapesti szakmai fórum több résztvevője. Az Európai Bizottság 2019 elején tervezi bemutatni az új fogalommeghatározást és erre készülve nyilvános meghallgatást szervezett a Bizottság budapesti épületében az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, amely egyébként a hét elején az EU 2020 utáni jövőjéről egy másik rangos konferenciát is rendezett a fővárosunkban.
Elindult a közép-magyarországi régió lecsúszása a kevés uniós támogatás miatt, ezért a régiónak szánt 80 milliárd forintos magyar költségvetési forrást akár ötszörözni is lehetne, ami nagyot lendítene a térségen, és az országot is húzná - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint nincs veszélyzónában a vállalati hitelezés, a kkv-k tőkehelyzetének megerősítését pedig sürgős feladatnak látja. Megítélése szerint mivel az építési-kivitelezési árak 30-50 százalékkal ugrottak másfél év alatt, így a korábban beadott tervek mentén most jóváhagyott projektek "jelentős része félő, hogy nem, vagy nem az eredeti tervek szerint valósítható meg", amely probléma megoldására már letettek javaslatokat az asztalra.
Csütörtök reggel a jubileumi Széchenyi Kártyák átadása apropóján tartott rendezvényt a KAVOSZ Zrt., ahol Orbán Viktor miniszterelnök egy új bejelentést is tett a kártyákkal kapcsolatban. Az eseményen nem az volt a meglepő, hogy a 15 éves program kapcsán a kezdeményezők megveregették egymás vállát, hanem hogy a kormányfő megköszönte a piaci szereplőknek az együttműködést.
Az EU költségvetési biztosa által felvázolt lehetőségek közül a 7+2 éves futamidejű uniós ciklust célszerű választani és minél hamarabb meg kell állapodni a 2020 utáni büdzsé végső kereteiről - fejtette ki meglátását a Portfolio-nak a június végi brüsszeli Kohéziós Fórumon részt vett Krisán László. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új elnöke szerint át kellene gondolnia a németeknek, hogy befoltozzák a Brexit által ütött költségvetési lyukat, de elítéli azt a felvetésüket, hogy politikai feltételekhez kössék 2020 után az uniós kifizetéseket. Zsabka Zsolt, a kamara Ipari Tagozatának alelnöke szerint ahhoz, hogy kedvező legyen Magyarország számára a következő uniós büdzsé, aktív brüsszeli lobbira is szükség van és ezt el is kezdi a kamara amellett, hogy egy új nagyvállalati tagozatot is felállít. Szép Zoltán, a KAVOSZ Zrt. fejlesztési igazgatója szerint a pénzügyi eszközök arányát csökkenteni érdemes az új ciklusban, de ezzel együtt a garanciavállalás növelését jó iránynak tartja.
Fontos döntés volt a kormány részéről, hogy idén március végére megvalósul a kiírási dömping - jelentette ki előadásában Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Megállapítása szerint sok minden jó irányba megy, de azért vannak veszélyek is a pályázati pénzek körül. Arra is javaslatot tett, hogy a 2014-2020-as ciklus félidejében esedékes ún. mid-term review során alapos vizsgálat jöjjön és gondolja meg a kormány azt, hogy egyes Operatív Programokban formális módosítást is kezdeményezzen Brüsszelben a cégek tőkealapú forráshoz juttatása érdekében.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
