Igenis, be fogja indítani az újabb kamatcsökkentési ciklusát az MNB, igaz, nem holnap, hanem márciusban - így összegezhetők a Portfolio piaci felmérésének eredményei. Ezzel egyébként az utóbbi egy hónapban óriási változás állt be a kamatvárakozásokban, az első kamatemelés ideje is a távoli jövőbe tolódott.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta az irányadó rátát, így holnap is 2,1%-os az alapkamat. A döntés megegyezik a várakozásokkal, a piac számára a 15 órakor megjelenő indoklás tartogathat érdekességeket.
A kamatcsökkentésre egyáltalán nem utal a jegybank ma kiadott közleménye, ami megerősíti azokat a véleményeket, miszerint a támogató külső és belső környezet ellenére nem kívánja újraindítani a lazító ciklust. A fő cél a stabil alapkamat lehet, illetve arra számíthatunk, hogy hitelezésélénkítő lépésekkel próbál hatni a belső keresletre. Az alábbiakban a közleményt teljes egészében közreadjuk, a kiemelések tőlünk származnak.
Hónapról hónapra eloszlatja a kamatcsökkentési várakozásokat a jegybank, de vajon így lesz-e ma is? Az Európai Központi Bank lazító programja, a csökkenő infláció, a beragadó olajár, visszaerősödő forint talán elég indok lehetne a kamatvágásra, de úgy tűnik, az MNB máshol keresi a megoldást.
Mario Draghi ma bejelentette azt, amit a piac már igen régóta várt: indul az európai QE. Kiterjesztik az eszközvásárlási programjukat, ami így már államkötvényeket is tartalmazni fog. A piaci híreknél is nagyobb, 60 milliárd eurós keret jön, ami legalább 2016 szeptemberéig fennmaradhat. A bejelentésre az euró hirtelen tovább gyengült a dollárral szemben, míg a német DAX 100 pontot ingadozott fel majd le. Összességében tehát mérsékelten pozitív hatást váltott ki az EKB lépése.
A nyolc jelen lévő tag egységesen szavazott a kamatszint 2,1%-on tartására a monetáris tanács legutóbbi ülésén - derül ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. Eszerint kisebbségi álláspontként sem jelent meg a szavazáson az a vélemény, hogy az alacsony infláció miatt fel kellene újítani a kamatcsökkentési ciklust.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-on hagyta irányadó kamatát a jegybank. Ha volt is esetleg halvány hajlandóság az infláció miatt a kamatcsökkentési ciklus felújítására, az orosz krízis feltehetően minden ilyen elképzelést háttérbe szorított.
Az inflációs cél elérését biztosítják a jelenlegi monetáris kondíciók - áll a kamatdöntés után megjelent közleményben. A dokumentumban halvány utalás sincs arra, hogy az alappálya szerint esetleg alullőheti a jegybank a célt, vagyis a kamatcsökkentés fel sem merül. Pontosabban: az összes olyan tényezőt, ami miatt mégis szükség lehet a kamatcsökkentésre, kockázati forgatókönyvekbe pakolta a jegybank. Ilyen például a tartósan alacsony olajár, illetve a külső kereslet romlása. (Vagyis az alappálya szerint az olajár visszaemelkedik, illetve a külső környezet esetében is el tud képzelni az alappályánál rosszabb helyzetet.) Így egy kicsit úgy néz ki, mintha a jegybank a mindenképpen az inflációs célkövetés logikájába kívánta belegyömöszölni a kamatdöntés indokait, a lefelé mutató kockázatokat pedig egyelőre "kiszervezte" az előrejelzésből. Finom utalást azért a közlemény elejére beszúrt a jegybank, nevezetesen, a jegybank a pénzügyi stabilitásra is odafigyel.
A jegybank amúgy nincs könnyű helyzetben, a bizonytalanságot jellemzi, hogy három alternatív forgatókönyvre is felhívja a figyelmet a közlemény.
A közleményt szó szerint közöljük, a vastag kiemelések tőlünk származnak.
A Magyar Nemzeti Bank november 25-i üléséről szóló jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntéshozók továbbra sem látják indokoltnak a kamatok megváltoztatását. Ezzel tehát a jegybank iránymutatása semmit sem változott a korábbiakhoz képest, annak ellenére sem, hogy sok piaci elemző az olajára esése miatt már a magyar kamatcsökkentési ciklus újraindulásáról gondolkozik. A Monetáris Tanács továbbra is azt hangsúlyozza, hogy hosszan a jelenlegi szinten akarják tartani a kamatkörnyezetet, és szerintük emellett az infláció visszatérhet a középtávú céljához. Az alábbiakban a jegybanki közleményt tesszük közzé.
A várakozásoknak megfelelően 2,1%-os szinten tartotta az irányadó rátáját mai ülésén a jegybank. Bár a piacon továbbra is jelen van az a kisebbségi vélemény, hogy kamatot csökkent a jegybank, ám a monetáris tanács láthatóan most is tartotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy a jelenlegi kamatot kívánja tartósan fenntartani.
A Magyar Nemzeti Bank 2,1 százalékon tartotta a kamatokat, tehát a várakozásoknak megfelelően döntött. Az októberi kamatdöntő ülés egyébként kifejezetten érdekes környezetben ment végbe, hiszen a szeptemberi inflációs számunk alacsonyabb lett a vártnál, sőt más gazdasági adatok is okot adhattak volna arra, hogy újra felmerüljön a kamatcsökkentés lehetősége. Ez ugyanakkor egyelőre nincs terítéken, mivel a jegybanki közleményben megfogalmazott üzenetek nem változtak meg: az aktuális alapkamat szerintük összhangban van a céljaikkal.
Mai ülésén 50 bázisponttal mérsékelte az irányadó rátát a lengyel jegybank, ezzel az alapkamat a magyar szint alá, 2%-ra süllyedt. A lépés hatására újból felerősödhetnek a magyar kamatcsökkentési várakozások a piacon.
Mai ülésén sem változtatott az irányadó rátán a monetáris tanács, így maradt 2,1%-on az alapkamat. A döntés megegyezik a piaci várakozásokkal, a befektetők az MNB kommunikációjának megfelelően a kétéves lazító ciklus után tartósan az alacsony kamatszint fenntartását várják. Ma megismerhetjük a csütörtökön megjelenő inflációs jelentés főbb számait is, előzetesen arra lehet számítani, hogy a növekedési prognózist felfelé mozdítja a jegybank, az inflációs előrejelzésben nem várható jelentős változás.
Jövő héten is változatlanul hagyja az irányadó rátát a jegybank - ez a piaci várakozás a Portfolio felmérése szerint. Nem jellemzi ennyire egységes vélemény a távolabbi jövőt. Az elemzők egy része arra számít, hogy az MNB már a Fed jövőre várt kamatemelését is követni fogja, mások viszont a jóval távolabbi frankfurti kamatemeléstől várja a szigorító ciklus beindulását.
A kilábalás pozitív jeleinek ellenére még kivár a Bank of England. A várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékon tartottá irányadó kamatlábát, míg a 375 milliárd fontos eszközportfóliójához nem nyúlt.
A monetáris tanács 2,1%-on hagyta az irányadó rátát. A fő kérdés most már az, hogy meddig marad így.
"A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Előrejelzéseink feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat." - ez szerepel a jegybank most megjelent közleményében. Ez egyébként szó szerint ugyanaz, mint egy hónappal korábban, vagyis (várakozásainknak megfelelően) a jegybank ezúttal sem orientálta a piacot a tekintetben, hogy meddig maradhat alacsony az alapkamat.
Átment a jegybank üzenete, megszűntek a kamatcsökkentési várakozások a piacon, derül ki a Reuters felméréséből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a piac teljesen osztaná az MNB által vizionált kamatpályát: az elemzők bizony úgy gondolják, hogy jövőre már emelgetni fogja a monetáris tanács az irányadó rátát.
A Fed jegybankárai most már lényegében egyetértenek azzal a megállapítással, hogy az amerikai munkaerőpiaci helyzet az elmúlt egy évben váratlan dinamikával javult és így "figyelemre méltóan" közelebb kerültünk ahhoz, hogy normális munkaerőpiaci helyzetről beszélhessünk - többek között ezt a fontos üzenetet tartalmazza a július végi Fed kamatdöntésről szerda este kiadott jegyzőkönyv. Az is fontos üzenet: egyesek már úgy érezték, hogy a javuló munkaerőpiaci tendencia "viszonylag gyorsan" elvezet majd az első kamatemeléshez. Az összességében "héja" hangvételű jegyzőkönyvre a vezető részvényindexek csak átmenetileg süllyedtek, míg a dollár a vezető devizákkal szemben új sokhónapos csúcsra ugrott. A piac fókusza most már a péntek délutáni amerikai jegybankelnöki beszédre irányul, amely a Fed éves jegybankári konferenciáján hangzik majd el.
A kilenc monetáris tanácstagból nyolcan szavaztak az alapkamat 2,1 százalékra való csökkentésére. Érdekes módon még Pleschinger Gyula is, pedig ő már majdnem egy éve óvatosabb kamatpolitikát szorgalmazott. Tartást így csak egyetlen tag, Cinkotai János javasolt. A jegyzőkönyv hagyományosan kiemelt jelentőségű utolsó bekezdése nem tartalmazott meglepetést az eddigi üzenetekhez képest: a kamatciklusnak vége, de hosszú ideig lazának kell maradnia a monetáris kondícióknak.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Örülhet neki a tech szektor?
Úgy látszik, nyaralnak a lakossági befektetők.
A jegybank cikkében nem szerepelnek olyan kifejezések, mint adó, illeték vagy kormány.
Joe Biden visszalépését követően.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
