Kedd este pénzügyi salátatörvényt nyújtott be a parlamentnek a kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszter. A dokumentum csupán hét oldal, de több érdekességet is tartalmaz, például nem kell kamatadót fizetni a június elseje után kibocsátott lakossági állampapírokból származó kamatjövedelem és hozama után, valamint a lakástakarékoknak lehetőségük lesz állampapír-forgalmazásra.
Egyre többen döntenek úgy, hogy az év vége közeledtével egy Tartós Befektetési Számlán (TBSZ) spórolnák meg befektetésük adóterheit. Az alacsony kamatkörnyezetben és a csökkenő adóterhek mellett viszont ennek a számlatípusnak egyre kisebb az előnye, ráadásul egy TBSZ a "normál" értékpapírszámla mellett plusz költségterhet is jelenthet. Megnéztük, megéri-e még TBSZ-t nyitni.
Az idei volt az az év, amikor nagy valószínűséggel mélypontra érkeztek a kockázatmentes befektetések hozamai, és ezzel együtt a banki kamatok is Magyarországon. Nem egyszerűen a magas kamatok kora ért véget, hiszen az már évekkel ezelőtt megtörtént, hanem egyre nagyobb valószínűséggel a hozamcsökkenés időszaka is, ami a fix kamatozású eszközök felértékelődésére játszó befektetési stratégiák kifulladását ígéri. A totális hozamsivatag nagy vesztesei lehetnek befektetési oldalon a pénzügyi intézmények. Akik képesek rá (pl. a bankok), azok ezt részben a növekvő hitelezési volumennel kompenzálhatják, hiszen a szuperolcsó hitelek iránt viszont egyre nagyobb a kereslet.
Első látásra durvának tűnhet, hogy szinte minden befektetésünk hozamára 21 százalékos adóterhet kell fizetnünk. Számos olyan megoldás van, ahol akár részben, akár egészben meg tudjuk úszni ezt.
Tavaly összesen 32 milliárd forintnyi, a megtakarításokat terhelő kamatadó és eho érkezett az államkasszába, amely 2006 óta a legalacsonyabb mért összeg - írja a Világgazdaság a NAV adataira hivatkozva. Az alacsony kamatadó főként annak tudható be, hogy az alacsony hozamok a befektetési termékek teljesítményére is kihatottak, kisebb hozamok után pedig kevesebb kamatadót fizettek be a megtakarítók.
Június végén fogadhatja el a parlament a jövő évi adócsomagot, amelynek részeként a 2006 szeptemberében bevezetett kamatadó kulcsa a személyi jövedelemadóéval együtt az eddigi 16%-ról 15%-ra módosul. A tartós befektetési számlák esetében igénybe vehető adókedvezmény ezzel együtt csökken, ennek szabályai ugyanis nem változnak.
Véget ért a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank csaknem két évig tartó kamatcsökkentési sorozata. Ennek eredményeként 1 millió forintnyi betétre átlag 69 ezer forint helyett ma már csak 19 ezer forint kamatot kaphatunk a bankoktól egy év után. Ez nem minden: a kormány is megcsapolta a banki megtakarítók pénzét, tranzakciós illetéket és egészségügyi hozzájárulást vetve ki a betétekre, így a betétesek nagy részének a hozama ma már negatív. Nem csoda tehát, hogy drasztikusan átrendeződött mára a lakossági megtakarítások szerkezete, így például az éven belül lekötött forintbetétek összege harmadával lett kisebb. Ez viszont a bankoknak több okból sem fáj.
Csütörtöktől már 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarításaink és befektetéseink többségére. Egyes termékek viszont mentesülnek az extra teher alól: a forint állampapírok és a legalább 80%-ba ezekbe fektető alapok mellett mindazon befektetések, amelyekre még időben, augusztus 1-je előtt megnyitott tartós befektetési számlán helyezzük el idén a pénzünket. A szabályozás adta lehetőséggel még ma a Portfolio Online Tőzsde befektetői is élhetnek még.
Egy hét múlva már 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarításaink és befektetéseink többségére. Egyes termékek viszont mentesülnek az extra teher alól: a forint állampapírok és a legalább 80%-ba ezekbe fektető alapok mellett mindazon befektetések, amelyekre még időben, augusztus 1-je előtt megnyitott tartós befektetési számlán helyezzük el idén a pénzünket. A szabályozás adta lehetőséggel így a Portfolio Online Tőzsde befektetői is élhetnek még.
Augusztus 1-jétől 6%-os ehót kell fizetni a 16%-os kamatadó mellett a kamatozó megtakarításaink és befektetéseink többségére. Egyes termékek viszont mentesülnek az extra teher alól: a forint állampapírok és a legalább 80%-ba ezekbe fektető alapok mellett mindazon befektetések, amelyekre még időben, augusztus 1-je előtt megnyitott tartós befektetési számlán helyezzük el idén a pénzünket. A szabályozás adta lehetőséggel így a Portfolio Online Tőzsde befektetői is élhetnek még.
A lakosság, illetve a vállalati szektor fizetheti meg a tranzakciós illeték és a vállalati telekomadó Varga Mihály által ma bejelentett megemelésének döntő részét. Az intézkedéseknek ugyanakkor pozitív hatásuk is lehet: hozzájárulhatnak a készpénzhasználat visszaszorításához. A bankok (köztük az OTP) adóterhelése így is jó néhány milliárd forinttal megemelkedhet, a telekom cégek (köztük az MTel) esetében pedig forgalomcsökkenéssel járhat a változás. A pénzügyi szektor számára a kamatadó kvázi megemelése hideg zuhanyként hathat, a bankbetétek még kevésbé vonzóak lesznek. A bányajáradék megemelése szinte már csak hab a tortán.
Mozgalmas volt a hét utolsó kereskedési napja is.
Eddig stabil volt a kilátásunk az S&P-nél, most már negatív.
Az amerikai elnök új ellenséget talált magának: a téli időszámítást.
A kínai eszkaláció sem rontotta el a hangulatot.
A JP Morgan viszont egyelőre nem lát okot a saját becslései visszavonására.
Meglepő lépés a Mercosurtól: 50 termékre lazítják a vámokat Trump ellen.
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
Folytatódik a vámháború.
