A kínaiak bosszúutazásai tehetnek be a jüannak
A kínaiak is ráálltak a Covid utáni utazásokra, a költekezési rohamuk azonban tovább gyengítheti a jüant - írja a Bloomberg.
A kínaiak is ráálltak a Covid utáni utazásokra, a költekezési rohamuk azonban tovább gyengítheti a jüant - írja a Bloomberg.
Az Övezet és Út kezdeményezésének (Belt and Road, BRI) újragondolásaképpen Kína változtat a stratégiáján: a jövőben kisebb, fenntarthatóbb projektekre összpontosít, valamint jüanra állítja a hiteleket és fejlesztéseket. A lépéssel Hszi Csin-ping elnök igyekszik új életet lehelni az ambiciózus beruházási programba, amelyet egyre inkább megbénít a lassuló kínai gazdaság, valamint a világszerte növekvő szkepticizmus a kezdeményezés körül – írja a Bloomberg.
Váratlan lépésként a nagy állami tulajdonú kínai bankok a héten aktívan vásárolták a jüant, ami bennfentes források szerint hozzájárult a kínai deviza gyors felemelkedéséhez a gyengülő amerikai dollárral szemben. Ezek a bankok, amelyek hagyományosan dolláreladók, hogy ellensúlyozni tudták a normál esetben a jüan csökkenését kiváltó piaci hatásokat. Az érintett piaci, de állami irányítású bankok a héten folytatták a jüanvásárlást, még akkor is, amikor a deviza az elmúlt héten 2%-ot erősödött, és elérte a 7,13-as árfolyamot a dollárral szemben, ami közel négy hónapja a legmagasabb árfolyam – számolt be a Reuters.
Kína szükség esetén sürgősségi finanszírozást biztosít a súlyosan eladósodott helyi önkormányzatoknak – mondta Pan Konseng jegybankelnök – a megjegyzések alátámasztják, hogy a hatóságok milyen komolyan veszik a problémát. Főként az ingatlanszektor vergődése hozta felszínre a 9000 milliárd dolláros adósságproblémát.
Amióta Hszi Csin-ping a kínai elnök több mint egy évtizede, ma volt az első ismert látogatása a kínai jegybankba - tudta meg a Reuters két névtelen forrástól. A különféle gazdasági nehézségekkel és tőkekiáramlással küzdő ország esetén egyelőre nem világos, hogy miért látogatott el az elnök a jegybankba, illetve a devizahatóság épületébe.
Kína devizatartaléka az elemzők által vártnál jóval nagyobb mértékben csökkent augusztusban havi összevetésben.
Bár a kínai jegybank intenzíven támogatja a nyomás alá került jüant, de a kínai deviza így is 16 éves mélyponton tanyázik – írja a Bloomberg.
A jegybank a gazdasági problémák kezelése érdekében kamatot vág, de a jüan logikus leértékelődése ellen azért küzdene: a deviza védelme érdekében már kétszer is beavatkozott a héten, és az árfolyamigazítási lépése is meglepetést okozott a piacon. Az Evergrande csődvédelme és az árnyékbankok problémái rámutatnak a gazdasági kihívásokra, de eközben a jüan értéke és stabilitása is az állami vezetés figyelmének középpontjában áll. A piac továbbra is aggódva figyeli a kínai gazdaság kilátásait.
Fokozott devizapiaci beavatkozást vár el Kína az állami hátterű bankoktól annak érdekében, hogy megakadályozzák a jüan volatilitásának megugrását – írja az ügyre rálátó forrásokra hivatkozva a Bloomberg.
A várt 800 milliárd helyett mindössze 346 milliárd jüanra, 14 éves mélypontra zuhant a kínai új jüanhitelek volumene júliusban a megelőző havi 3050 milliárd jüanról - közölte az újabb nyugtalanító adatot a kínai jegybank. A júliusi érték az egy évvel korábbi 679 milliárd jüantól is jelentősen elmaradt.
Az adatsor 25 évvel ezelőtti indulása óta idén a második negyedévben volt a legalacsonyabb, mindössze 4,9 milliárd dollár, a közvetlen külföldi működőtőke-befektetés Kínába, ami óriási átalakulást jelent, és ez még komolyan megviselheti a kínai fizetőeszközt is, amelynek az FDI volt az egyik fontos támasza – mutat rá körképében a Reuters. A blokkosodás, a Kína és a Nyugat közti szembenállás, illetve a kemény kínai politikai fellépés együtt vezetett ehhez az eredményhez, és a hírügynökség által megszólaltatott egyik ügyvédi iroda szakértője azt mondta: egyetlen ügyfelük sincs most, amely kínai befektetést tervez, sőt az összes ügyfelük kifelé gondolkodik Kínából, ez pedig drámai változást jelent a néhány évvel ezelőtti állapothoz képest is. Közben a kínai cégek külföldi tőkebefektetése nőtt, és ez a nettó FDI-egyenleget rekordméretű mínuszba tolta, fokozva a jüanra nehezedő leértékelődési nyomást.
Kína központi bankja a vártnál erősebb kereskedési sávot szabott meg kedden a renminbire, és az állami bankok dollárt adtak el a jüan ellenében, jelezve, hogy a valuta gyors csökkenése egyre kellemetlenebbé válik. A jüan két hónap alatt mintegy 4%-ot esett a dollárral szemben a fogyasztói bizalom lanyhulása és a gyenge ingatlanpiac miatt.
Kína legnagyobb, állami tulajdonú bankjai csütörtökön közölték, hogy csökkentették a jüanbetétekre fizetendő kamatlábakat. Ez enyhítheti a marzsukra nehezedő nyomást, és teret engedhet a hitelezési költségek csökkentésének - írja a Reuters.
Geopolitikai adottságai és viszonylagos elszigeteltsége miatt Ausztrália az elmúlt évtizedekben nem azzal került a figyelem középpontjába, hogy regionális konfliktusba keveredett volna más állammal. A konfliktusmentes időszakot viszont konfliktusokkal terhelt váltotta fel azt követően, hogy Kínával több kérdésben is összekülönböztek. A viszony elmérgesedését kezdetben kereskedelmi korlátozások, embargók jelezték, mára pedig Ausztrália történelminek tekinthető harcászati fejlesztésekbe kezdett, miközben szövetségi politikájában is megfigyelhetők változások.
A jüan fokozatosan egyre elfogadottabbá válik a nemzetközi fizetésekben, egyre több kétoldalú megállapodásban állapodnak meg jüanfizetésekről Kínával, ami megalapozza a domináns amerikai dollárral párhuzamosan működő kereskedelmi rendszert. Bár a jüan valószínűleg nem fogja globálisan felváltani az amerikai valutát, de a lépések máris egy új kereskedelmi architektúra kialakulását eredményezik, különösen mivel Oroszországnak a nyugati fizetési rendszerek nagy részéből való kiszorulása felgyorsította az alternatívák előretörését.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Oroszország egyre inkább rubelben és kínai jüanban történő fizetést fog elfogadni az energiaexportért, mivel az ország igyekszik eltávolodni az amerikai dollártól és az eurótól.
Az amerikai dollárt felváltva a kínai jüan lett a legtöbbet kereskedett valuta Oroszországban, kicsit több mint egy évvel azt követően, hogy az ukrajnai háború számos nyugati szankcióhoz vezetett Moszkva ellen.
India arra kérte a bankokat és a kereskedőket, hogy a Kínával szemben régóta fennálló politikai nézeteltérések miatt ne használjanak jüant az oroszokkal folytatott kereskedelemben.
Kínában a jüanban jegyzett új banki hitelek nagysága 1810 milliárd jüanra csökkent februárban az egy hónappal korábbi, rekordnak számító 4900 milliárd jüanról.
A jüan részesedése az orosz exportelszámolásban tavaly több mint harmincszorosára nőtt, a rubelé pedig csaknem megháromszorozódott, a rubel és az orosz állam által barátinak minősített valuták az exportelszámolások több mint felét tették ki, a dollár és az euró részesedése 48 százalék volt - közölte Oroszország Nemzeti Bankja a csütörtökön közzétett pénzpiaci kockázati jelentésében.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
