Stratégiai megállapodást írt alá a kormány a svájci Rehau-Automotive vállalatcsoporttal, ennek keretében 7,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a cég második gyártóüzemének létrehozásához - mondta a külgazdasági és külügyminiszter pénteken Újhartyánban.
A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.
Tavaly megállt a hazai járműgyártás bővülése, egyből be is fékezett a teljes ipar. Az ágazat azonban még így is domináns súlyú a szektorban, sőt, az egyik nagy autógyártó régiónk újra átvette a legnagyobb ipari termelő címet a központi régiótól. Az ipari trendeket vizsgálva tisztán látszik: nem csak kelet-nyugati, hanem észak-déli különbségek is vannak az ország fejlődésében.
A magyar autógyártók teljesítményére is hatással van, hogy az Európai Unió előbbre hozta az autók környezetvédelmi előírásoknak való megfelelésének szigorúbb ellenőrzését - derül ki Fónagy Jánosnak, a fejlesztési tárca államtitkárának írásbeli válaszából.
A járműgyártásban működő 50 legnagyobb magyarországi cég a termelékenységéhez képest régiós összevetésben igen alacsony bért fizet dolgozóinak, ami az elvándorláson keresztül érdemben hozzájárulhat a szektorra jellemző munkaerőhiányhoz. Mivel cégméretenként és régiónként igen eltérő a hazai járműipari cégek versenyképessége, a megoldást rövid távon elsősorban a munkáltatói járulékok csökkentése, míg hosszabb távon az oktatási rendszer átalakítása hozhatja el- derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) elemzéséből, mely azt is állítja: a minimálbér jelentős emelése csak növeli a munkaerő-piaci problémákat.
Az Audi év eleji, illetve a Mercedes mai bejelentése egyértelművé teszi, hogy nincs vége Magyarországon az autógyártás felfutásának. A következő években akár 50%-kal is növekedhet a magyar szalagokról leguruló gépkocsik száma. A járműgyártó fejlesztések önmagukban az export 10%, illetve a GDP 2% körüli emelkedését hozhatják az évtized második felében.
Megerősítette az előzetesen közölt, meglepően gyenge, májusi ipari termelési adatokat mai második becslésével a KSH, így tehát havi alapon kiigazítva 0,7%-os volt a csökkenés mértéke. Ez azt jelenti, hogy az áprilisi 5,5%-os ugrás csak átmeneti volt és folytatta a magyar ipar a februárban és márciusban is megfigyelt havi lemorzsolódást. Úgy tűnik, hogy ebben továbbra is a húzóágazatnak számító járműgyártás az egyik fő felelős, ráadásul az új megrendelések sem sok jót mutatnak ezen a téren, illetve nemzetgazdasági szinten sem.
Csehországban is arról panaszkodnak, hogy az autóipar növekedésének legnagyobb gátja, a megfelelő számú munkaerő hiánya - írja az Automotive News Europe. Az autóipari vállalatok egyaránt nehezen találnak mérnököket és szakmunkásokat, illetve betanítható munkaerőt.
Az előzetes adatoknak megfelelően márciusban havi alapon 1,1%-kal esett vissza az ipari termelés volumene - derült ki a KSH által közzétett részletes adatokból. Az ágazatok túlnyomó többségében visszaesett a termelés, míg a legnagyobb mértékű javulást a kőolaj-feldolgozás ágazatában láthattuk. A termelés visszaesése mellett a rendelésállományokban, illetve az új rendelések volumenében is érdemi csökkenést hozott a március, ami a jövőbeli kilátások szempontjából kedvezőtlen fejlemény.
Az Audi akkora kapacitást tervez hozni Magyarországra, hogy az még a GDP-n is látszódni fog. De vajon megtört-e ezzel a külföldi tőke látható érdektelensége Magyarország iránt?
A szeptember-decemberi időszakban 20 ezerrel több autót gyárt a Suzuki az eredeti tervekhez képest. A két műszakban, túlórával létrehozott teljesítmény lehet az oka a járműgyártás meglepő mértékű megugrásának.
Az elmúlt években folyamatosan nőtt a magyar kivitelen belül azon ágazatok súlya, amelyek a Volkswagen-botrány vesztesei lehetnek. Az idén már az exportárbevételből minden ötödik forint jármű vagy járműmotor eladásból származik. Azt azonban egyelőre lehetetlen megmondani, hogy milyen mértékben sújthatja a botrány a magyar termelést.
A hónapról hónapra megjelenő ipari termelési adatok egyre csak azt bizonyítják, hogy a növekedésünk továbbra is erősen a járműgyártástól függ. Az alábbiakban néhány ábra segítségével mutatjuk meg, mennyire.
Idén februárban éves összevetésben 5,8%-kal nőtt a magyar ipari termelés mind a nyers, mind a kiigazított adatok szerint, így az idei első két hónap átlagában 5,6%-os a bővülés, azaz lendületes évkezdésről beszélhetünk. A KSH adatai alapján az látszik, hogy a feldolgozóipar termelése 5,9%-kal nőtt februárban, amelyen belül az egyharmados súlyú járműipar teljesítménye 17%-kal szárnyalt. Nem túlzás tehát a címben is megfogalmazott állítást használni, igaz óvatosságra adhat okot, hogy a nagyrészt exportra szánt járműgyártás kapcsán az új megrendelések éves szinten kissé csökkentek, miközben a belföldi megrendelések 10%-kal ugrottak.
A jövő évtől további, járműgyártást kedvezően érintő intézkedések léphetnek érvénybe, így például januártól a társasági adó eddigi 19 és 10 százalékos adókulcsai közül csak az utóbbit tartaná meg a kormányzat - értesült a Napi Gazdaság.
Idén júniusában az ipari termelés 11,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit mind a nyers, mind a munkanaphatással tisztított adatok szerint - közölte az elsővel egyező második becslését ma reggel a KSH. A hivatal adatai szerint a termelés bővüléséhez elsősorban a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatokon kívül az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá. Júniusban havi alapon igen dinamikusan, szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 1,8%-os volt a bővülés mértéke. A júniusi adattal már rendelkezésünkre állnak az idei első fél év statisztikái, amelyek szerint az időszak átlagában 9,4%-os volt az ipari termelésbővülés az egy évvel korábbihoz képest. A rendelésállományi és új megrendelési statisztikák nem utalnak arra a romló külpiaci konjunktúrára, amely mind a német-francia adatokból, mind az orosz-ukrán válság és szankciók miatt a keleti piaci kiviteli lehetőségekből egyelőre kirajzolódik.
Idén áprilisban a nyers és a munkanaphatástól megtisztított adat szerint egyaránt 10,1%-kal szárnyalt éves összevetésben a magyar ipar - közölte a KSH második becslésével, ami megegyezk az első becsléssel. A kirobbanü áprilisi szám nyomán a termelés az év első négy hónapjában 8,9%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Jó hír az is, hogy az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban 2,4%-kal emelkedett, illetve az is figyelemre méltó, hogy a belföldi értékesítés hirtelen feltámadni látszik. A rendelésállományi adatok rövid távon továbbra is jó ipari teljesítmény irányába mutatnak a vegyes külföldi konjunktúra-adatok mellett is.
Friss adatok érkeztek a magyarok fizetéséről.
Igaz, nem okozott meglepetést.
Járhatatlan utak, balesetek, vonatkimaradás, BKK-problémák.
Nagy összegben kell finanszírozniuk a befektetőknek a kormányokat.
Izgalmakban most sincs hiány.
Több, az iparág számára kedvező jelölt is esélyes a posztra.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
