• Megjelenítés

jogállamiság

Még tovább szorítja a lengyeleket Brüsszel - Három hetük maradt

Elfogadta ma az Európai Parlament plenáris ülése azt a jogilag nem kötelező érvényű, de mégis erős üzenetű állásfoglalást, amely szerint a lengyel jogállamisági helyzet "az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozza magában". Éppen emiatt az állásfoglalás üdvözli, hogy az Európai Bizottság már decemberben elindította Lengyelországgal szemben az addig példátlan 7-es cikkely szerinti eljárást. A testületnek alapvető kifogásai vannak a lengyel jogállamisági helyzettel és a bíróságok korábbi átalakításával szemben és módosításokat kér a lengyelektől, amelyekre március 20-ig adott határidőt.

EU-pénzek: nem úgy kell érteni a durvának tűnő német tervet

A Bruxinfo saját forrásai alapján árnyalni igyekezett azt a mai sztorit, miszerint a német kormány durvának tűnő tervvel rendelkezik a 2020 utáni EU-pénzek kifizetéséről, jogállamisági és menekültbefogadási feltételekhez kötnék majd a kifizetést. A lap szerint tényleg sok tagállam szeretné a jogállamisági előfeltételekhez kötni az EU-pénzek kifizetéséhez, de a németek azon terve, hogy több kohéziós támogatást kapna az az ország, amely több menekültet fogad be, inkább csak azt tükrözi, hogy a kohéziós politikát jobban a menekültprobléma enyhítésének szolgálatába kellene állítani. Az ügy általunk is megírt előzménye:

Nagyon durva tervet szellőztettek meg a németek Magyarország ellen

A 2020 utáni EU-s kohéziós támogatásokat az alapvető jogállami keretek meglétéhez kell kötni, és azoknak az országonak a régiói kapnának több pénzt, amelyek több menekültet fogadnak be - ezt a nagyon kemény következményekkel járó tervet szellőztette meg a napokban Brüsszelben a német kormány a Financial Times mai cikke szerint. A terv megvalósulása alapvetően megváltoztatná azt, amit eddig az EU kohéziós politikája jelentett és a lap szerint a berlini vezetés azon frusztráltságát tükrözi, hogy Magyarország és Lengyelország nem osztozik a menekültválság terhein.

Hálás nekünk az uniós biztos, hogy több pénzt akarunk befizetni az EU-kasszába

A visegrádi négyek és négy térségi ország hajlandó a bruttó nemzeti jövedelme eddigi 1%-áról legalább 1,1%-ra, de akár 1,2%-ra is emelni a tagállami befizetési kötelezettségét a 2020 utáni uniós költségvetésbe - ezt jelezte a mai budapesti tanácskozást követő sajtótájékoztatón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője. A magyar V4-elnökség nevében tett felajánlásért háláját fejezte ki Günter Öttinger, a büdzsé összeállításáért felelős uniós biztos, aki egyébként nagy kihívások előtt áll a Brexitből eredő költségvetési lyuk és a szaporodó uniós feladatok miatt. Szavai alapján úgy tűnik: nem kell különösebben aggódnia a régiós országoknak amiatt, hogy kemény jogállamisági feltételekhez kötnék az EU-pénzek kifizetését 2020 után és mindketten megállapították, hogy áthidalhatatlan akadályok nincsenek a V4+4 és az Európai Bizottság elképzelései között.

Juncker: vezető szerepe lehet a V4-nek, ha betartja a szabályokat

A Lengyelországgal szemben még karácsony előtt elindított jogállamisági eljárásról tárgyal ma Brüsszelben az új lengyel kormányfő Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel és erre időzítve adott egy békülékeny hangvételű interjút ma az ARD német országos közszolgálati televíziónak Juncker. A beszéd uniós támogatásokkal kapcsolatos üzeneteit egy tegnapi konferencián már elmondta Juncker, miszerint nem híve annak, hogy büntetésként a kohéziós támogatásokat csökkentsék, illetve a kifizetéseket jogállamisági feltételekhez kössék.

Hiába fenyegették Magyarországot az EU-pénzek megvonásával?

Jogilag nem lehetséges, a gyakorlatban pedig nagyon komplikált lenne a strukturális alapok kifizetését összekapcsolni a tagállamok jogállamiság terén mutatott teljesítményével - ezt először ismerte el egy magasrangú uniós illetékes a minap, noha már hónapok óta ezzel az "árukapcsolással" fenyegette például Magyarországot az EU jogi biztosa. Ettől még nem dőlhetünk hátra, mert több nagy befolyású tagállam arra törekszik, hogy a 2020 utáni EU-pénzekről szóló tárgyalásokon elővegyék a kérdést és a strukturális alapokon túl az összes uniós támogatásra, azaz horizontálisan, kiterjesszék a pénzkifizetés kérdését.

Még tíz év múlva se lenne eurónk, de kutyaszorítóba kerülhet a kormány

Egyelőre nem látunk érdemi esélyt arra, hogy tíz éven belül belép az eurózónába Magyarország és Lengyelország, de a 2020 utáni EU-pénzek döntő része csak a fizetési övezet tagjainak lesz elérhető, így a nagy kép gyorsan megváltozhat és ez nyugtalanságot okoz a régió fővárosaiban - fejti ki meglátását Peter Attard Montalto. A Nomura londoni elemzője szerint az idegesség érthető, hiszen igencsak kellemetlen helyzet elé néznek a régiós kormányok az EU-pénzek, a jogállamiság, a pénzcsere, és az azzal kapcsolatos társadalmi támogatottság "négyszögében". Arra számít azonban, hogy a 2018-as magyar parlamenti választások után enyhül majd a kormány és az EU viszonya, de ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a bolgárok és a horvátok előttünk fogják bevezetni az eurót.

Rétvári: ne kösse feltételekhez az EU-pénzek folyósítását Brüsszel!

A magyarországi uniós források csupán az EU-integráció kapcsán elszenvedett hátrányok szerény ellentételezésére szolgálnak, ezért nem lehet azok brüsszeli folyósítását plusz feltételekhez kötni sem a bevándorlás, sem egyéb ügyek kapcsán - hangsúlyozta egy mai sajtótájékoztatón Rétvári Bence. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára ezzel például arra a német kancellár által is felvetett összefüggésre utalt, hogy ha a kvótaper eredményét nem hatja végre Magyarország, akkor annak legyen következménye a 2020 utáni EU-támogatásokban, illetve arra, hogy német, illetve európai bizottsági felvetésre össze kellene kötni a jövőben a jogállamiság kérdését az EU-pénzek brüsszeli kifizethetőségével.

Egy hónapot kaptak a lengyelek Brüsszeltől, hogy tisztára mossák magukat

Mivel nem találta kielégítőnek a lengyel bírósági reformról küldött magyarázatot az európai Bizottság, ezért ma úgy döntött, hogy a nyáron elindított kötelezettségszegési eljárást a második fázisba lépteti - közölte ma a Bizottság. Ez azt jelenti, hogy a lengyel hatóságoknak egy hónapjuk van korrigálni a bírósági reform keretében kifogásolt lépéseket, ellenkező esetben viszont az Európai Bíróság elé kerül majd az ügy. A lengyel zloty azonnali reakcióként fél százalékot esett az euróval szemben.

Egymásnak ugrasztja Magyarországot és Lengyelországot az Európai Bizottság?

Az Európai Bizottság holnapi testületi ülésén arra tesz javaslatot, hogy a tagállamok minisztereiből álló Miniszteri Tanács szeptember 25-én újra vitassa meg a lengyel jogállamiság helyzetét, így az EU 27-ek lényegében foglaljanak állást arról, hogy ki hogyan látja a lengyel folyamatokat - tudta meg három forrásból a Reuters.

Durva üzengetés zajlott le ma Varsó, Berlin és Brüsszel között

Az Európai Bizottság (EB) megítélése szerint a lengyel kormány veszélyezteti a jogállamiságot - jelentette ki Vanessa Mock, az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője kedden. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az EB által Varsó ellen folytatott jogállamisági eljárást politikai indíttatásúnak nevezte. Angela Merkel német kancellár pedig azt mondta: a lengyel ügy annyira fontos, hogy nem mehetnek el szó nélkül mellette.

Több EU-pénzt fizetnének be a nagyok, de több feltételt is szabnának cserébe érte

Az EU költségvetési biztosa úgy látja, hogy a nagy nettó befizető tagállamok készek lehetnek a brit kilépés miatt kieső összeg nagyjából felének a kipótlására 2020 után cserébe azért, hogy a jelenleginél több feltételhez kössék az uniós támogatások kifizetését - írja egy mai sajtóbeszélgetés alapján a Bruxinfo. Günther Öttinger közben úgy látja, hogy csaknem elkerülhetetlen a kohéziós és az agrártámogatások "elfogadható mértékű" csökkentése, és a cseh kollégája által ma szorgalmazott "árukapcsolásra" is nyitott. Utóbbi azt jelentené, hogy politikai feltételeket, például jogállamisági kritériumok meglétét, kötnék hozzá a 2020 utáni EU-s kifizetésekhez.

Még keményebben zsarolná a magyarokat és a lengyeleket is Brüsszel

Egy júniusi brüsszeli vitaindító anyagban csak felvetésként szerepelt az az "árukapcsolás", hogy 2020 után össze kellene kötni a jogállamiság általános kritériumait az EU-támogatások kifizethetőségével, ma viszont elég egyértelműen emellett szállt síkra az Európai Bizottság jogi biztosa. Vera Jourovát nyugtalanítaná, ha olyan országoknak juttatnák az európai adófizetők pénzét, ahol nem működik a jogállam - számolt be a Bruxinfo. A lengyel igazságügyi törvények kapcsán Vera Jourová belengette, hogy ha az eddig tervezett átalakítások átmennének, akkor azzal kérdésessé válna a lengyeleknél születő bírósági döntések uniós elismerése. Ez pedig azt jelentené, hogy a 2020 utáni EU-pénzeiket kockáztatják a lengyelek, bár a cseh biztos ennyire direkten nyilván nem fogalmazhatott. Közben az is kiderült, hogy az EU költségvetési biztosa is támogatja ezt az árukapcsolást, illetve egy névtelen forrás utolsó kemény figyelmeztetést adott a lengyeleknek a bírósági törvény végrehajtása kapcsán:

Ellenzem a magyarokat is büntető javaslatot - Exkluzív interjú az uniós biztossal

Most még csak ott tartunk, hogy mindenki megfogalmazza a javaslatait, de határozottan ellenzem azt a német javaslatot, amely büntető jelleggel összekötné az uniós források folyósítását a jogállamisági keretekkel - ezt rögzítette a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Corina Cretu. Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa egy finnországi konferencia keretében nyilatkozott nekünk és a fentiek mellett azt is megjegyezte: "ezzel együtt azt is gondolom, hogy minden tagállamnak kötelessége tiszteletben tartani az EU alapvető értékeit." Interjúnk egyszerre jelenik meg a Portfolio magyar és angol oldalán.

Új feltételekhez kötnék a németek az uniós támogatásokat

A német kormány szerint meg kellene fontolni, hogy a kohéziós alapok megőrzését 2020 után a jogállamiság alapelveinek betartásához kössék. Először fordul elő, hogy ez a szóban már emlegetett politikai összefüggés írásban is megjelenik, ráadásul éppen az uniós büdzsé legnagyobb befizetőjétől - írja a Bruxinfo.

Új fegyvere lesz Brüsszelnek a rendbontó tagállamok ellen?

Nagy többséggel fogadta el ma az Európai Parlament azt a határozatot, amely szerint új felügyeleti mechanizmust kellene létrehozni annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok tiszteletben tartsák a demokrácia és a jogállamiság alapelveit. A határozatból nagy valószínűséggel nem lesz jogszabály, mivel nem köti az Európai Bizottságot, hogy 2017 szeptemberéig törvényalkotást kezdeményezzen - mutat rá az Eurologus.

Továbblépett Brüsszel, 3 hónapot adott a lengyeleknek

Jogállamisági ajánlással fordult szerdán az Európai Bizottság Lengyelországhoz, mert rendszerszintű fenyegetést lát abban, hogy az ország alkotmánybírósága nem képes rendeltetésszerűen működni és akadálytalanul alkotmányos felügyeletet gyakorolni. Varsónak három hónapja van arra, hogy eleget tegyen az ajánlásoknak - írja a BruxInfo.

Ultimátumot kapott Lengyelország Brüsszelből

Ha hétfőig nincs jelentős előrelépés a lengyelországi alkotmánybírósági válság megoldásában, az Európai Bizottság újabb lépést tesz az uniós jogállamisági mechanizmusban - közölte szerdán az európai uniós végrehajtó testület. Első reagálásában a varsói kormány több időt kért arra, hogy országa feloldhassa az alkotmánybírósággal kapcsolatos patthelyzetet.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility