Politikai értelemben megvétózta a magyar kormány az unió 2021-2027-es költségvetési tervét és a helyreállítási alaphoz szükséges rendeletet, amelynek lehetőségét hétfő reggel a Portfolio elsőként írta meg. Csütörtökön várhatóan az EU legfelső szintjén, az állam- és kormányfők videókonferenciás tanácskozásán is megvitatják a kialakult helyzetet és a további lépéseket. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns fejleményekről, nyilatkozatokról, a lehetséges forgatókönyvekről.
Megnéztük a német kancellári hivatal oldalán ma megjelent feliratos videót, hogy a tegnap esti EU-csúcs utáni rövid sajtótájékoztatón miket is mondott pontosan Angela Merkel, az EU német soros elnökségének vezetőjeként és német kancellárként. Fajsúlyosak ezek a mondatok és behatárolják a magyar és a lengyel kormány manőverezési képességét az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló költségvetési vétó ügyében. Néhány következtetést is levonunk.
Mindenképpen lesz megállapodás az EU-s pénzek jogállami feltételekhez kötéséről, azaz a magyar és lengyel költségvetési vétó ügye majd a tárgyalások nyomán rendeződni fog – hangsúlyozta a Kossuth Rádióban ma reggel Orbán Viktor miniszterelnök. Azt is üzente, hogy a viták mellett sem kell arra számítani, hogy Magyarországtól pénzt vennének el, mert érvelése szerint a helyreállítási alap összes forrása úgyis csak hitelt takar, hitelt pedig könnyen tud felvenni Magyarország (a 7 éves költségvetést nem említette). A magyar pályázati piac szereplőinek azt is üzente, hogy semmilyen tervezett program nem fog késni, jövő tavasztól elkezdik meghirdetni a pályázatokat, és minden tervezett beruházás megvalósul. A koronavírus-járvány kapcsán óva intett attól, hogy az elmúlt napok adatai alapján már abban bizakodjunk, hogy túl vagyunk a nehezén, az esetleges további szigorítások témája pedig nem került most szóba. Az alábbiakban az interjú legfőbb üzeneteit foglaltuk össze hírfolyamunkban.
Magyarország soha nem engedi, hogy ideológiai alapon zsarolják - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter csütörtökön a lengyel közszolgálati hírtelevízió (TVP Info) esti híradójában sugárzott interjúban az uniós költségvetési csomag lengyel és magyar vétójáról.
Az EU vezetői folytatják az egyeztetést a helyreállítási alapról és a költségvetésről, amellyel szemben a magyar és a lengyel kormány politikai vétót emelt - mondta Angela Merkel német kancellár az állam- és kormányfők csütörtök esti videókonferenciás ülését követően.
Megszavazta csütörtökön a lengyel parlamenti alsóház, a szejm az Európai Unió költségvetési csomagjáról szóló, az uniós tárgyalások során a varsói kormány álláspontját támogató határozatot.
Nem szabad eltérni attól a megállapodástól, amit a júliusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón eldöntöttünk, mert ha ez mégis megtörténik, akkor „számíthatunk arra, hogy a következő hajó is elhagyja a konvojt” – üzent a szlovén miniszterelnök az EU vezetőinek abban a levélben, amely tegnap még csak néhány részletében, mára viszont teljes terjedelmében nyilvánossá vált.
„Fájdalmas, elismerem, de nem annyira rossz azért” – jelezte egy névtelenséget kérő francia kormányzati forrás a Reutersnek azt, hogy a magyar és a lengyel költségvetési vétó miatt milyen legális megoldásban gondolkodnak, azaz az egyhangúságot igénylő döntést hogyan kerülnék meg.
Az EU vezetői első körben egy írásos garanciákat tartalmazó nyilatkozattal próbálnák megnyugtatni a vétózó magyar és lengyel kormányt – írja helyzet összefoglalójában a Népszava.
Kétoldalas, költői képekkel teletűzdelt figyelmeztető levelet küldött állam- és kormányfő kollégáinak kedden a szlovén miniszterelnök, amelyben burkoltan arra figyelmeztetett, hogy ha az uniós vezetők nem engednek a magyar és lengyel követeléseknek a jogállamisági vitában, akkor a britek után újabb tagállam távozhat az EU-ból.
„Nincs B-terv, jó nagy pácban vagyunk” és nincs olyan varázsmegoldás, ami már a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcson kezelni tudná a magyar és lengyel vétó miatt kialakult helyzetet – így gondolkodik jelenleg egy magas rangú uniós illetékes. Közben a jelek szerint a lengyel és a magyar kormány éppen valamiféle engedményeket vár Brüsszeltől a jogállamisági mechanizmus ügyében, hogy cserébe támogatni tudják a 7 éves költségvetést és a helyreállítási alapot. A gond csak az, hogy a tegnap minősített többséggel elfogadott jogállamisági mechanizmust sokhavi egyeztetés előzte meg, így abból érdemben visszalépni nem lehet anélkül, hogy más tagállamok, vagy az EP vétóveszélye ne növekedne. Ha viszont nincs 2021 elejétől új EU-s költségvetés, ami példátlan lenne az EU történetében, akkor a Portfolio információi szerint a 2020-as büdzsé csak részlegesen és igen súlyos zavarok mellett vihető tovább. Ez azt jelenti, hogy például Magyarország kohéziós forrásokra nem is számíthatna egy új költségvetési alkuig, legfeljebb agrárpénzekre. A súlyos válság mellett most minden szem Angela Merkel német kancellárra szegeződik, tőle várják sokan a megoldást, de a német CDU/CSU egyik illetékese azt mondta: aggódik a helyzet miatt, mert benne van a pakliban, hogy az EU egysége kerül veszélybe a jogállamisági és a vele összekapcsolódó költségvetési vita miatt.
A német kormány régóta tudta a magyar álláspontot az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről, azaz tudta, hogy „elmegyünk a falig. Ezt éljük most”, így most náluk pattog a labda, hogy a helyzetet kezeljék – hangsúlyozta az Indexnek hétfőn késő este Varga Judit. A magyar igazságügyi miniszter jelezte: a németek ismerik a különböző tagállamok érdekeit, így az, hogy tegnap végül a magyar és a lengyel politikai vétó miatt nem született meg a költségvetési megállapodás, nem a magyar kormány felelőssége.
Azzal, hogy a Portfolio reggeli információival összhangban a mai uniós nagyköveti ülésen politikai vétót emelt a magyar és a lengyel kormány a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alaphoz szükséges saját forrás rendelettel szemben, lényegében megállt az uniós költségvetési döntéshozatali folyamat. Ezzel együtt most hatalmas nyomásgyakorlás mellett elindult egy alkudozás a háttérben, hogy hogyan lehet a kialakult helyzetet kezelni. Erről leghamarabb kedden a tagállamok szakminisztereit tömörítő Általános Ügyek Tanácsában lesz érdemi és egyúttal rövid időre nyilvánosan is közvetített vita, majd szerdán az újabb nagyköveti ülésen is szóba kerülhet a kérdés. Mindezzel párhuzamosan állam- és kormányfői szinten megy majd tovább a háttérben az egyeztetés, amelynek egyik formális pontja a csütörtöki videókonferenciás EU-csúcs lesz. Összeszedtük, hogy milyen forgatókönyvek képzelhetők el jelenleg.
Magyarország megvétózta az uniós költségvetési javaslatot a mai nagyköveti tanácskozásona túl szigorú jogállamisági rendelet miatt – jelentette be Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitterén. A hírek szerint nem csak a magyar, hanem a lengyel nagykövet is hasonlóan szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Portfolio reggeli értesülésével és Orbán Viktor ma délutáni jelzésével összhangban a két tagállam politikai vétót emelt a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alap saját forrás rendeletével kapcsolatban, a formális vétó még hátravan.
Ha Magyarország valóban megvétózza az uniós költségvetést, akkor az válságot jelent Európa számára – mondta névtelenül egy magasrangú uniós forrás a Reutersnek. Márpedig egyre biztosabbnak tűnik, hogy a magyar kormány keresztbe fekszik a jogállamisági feltételek miatt.
"Nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva. Aki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy amikor gyermekeink és unokáink jövőjéről van szó, akkor a magyar emberek és Magyarország nem köt kompromisszumot, jelentsen ez akár szabadságharcot, akár csak egy egyszerű vétót" - írta Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán hétfőn az EU-költségvetés kapcsán. A Portfolio úgy tudja, Magyarország vétózni fog.
A Portfolio információi szerint ma délután politikai vétót emel a magyar kormány Brüsszelben a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás rendelet ügyében. Fontos, hogy ez még nem a hivatalos formális (jogi) vétót jelenti, de az is jöhet napokon belül a két rendelet ügyében.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mai Kormányinfón elmondott szavai szerint a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek kifizetését szankcionáló jogállamisági rendelettervezetet, amit a német elnökség akar elfogadtatni a tagállamokkal, ezért kész vétózni a magyar kormány. Bár a kérdés mindkétszer az uniós költségvetés és a helyreállítási alapot érintő vétó lehetőségére irányult, végül Gulyás a Portfolio értelmezése szerint mindkétszer csak a jogállamisági rendelettervezet megvétózására utalt. Ez a magyar vétó viszont nem tudná megállítani a rendelet hatályba lépését, mert ennél nincs egyhangúsági kényszer a Tanácsban. Közben a háttérben készülődik valami alku, ami állítólag garanciákat ad a magyar és a lengyel kormánynak, hogy azok megnyugodjanak és ne vétózzák meg a két másik rendeletet, amelyeknél viszont egyhangúsági kényszer van.
Találtunk egy olyan megoldást az EU-s pénzek és a jogállamiság összekötésére, amelyet a tagállamok túlnyomó többsége támogat és így „most mindenkinek felelősséget kell vállalnia” a Tanácsban, amikor a két másik uniós költségvetési rendelet ügyében szavazni kell – üzente a magyar kormányfő vétófenyegetésére utalva Michael Roth, a német kormány Európa-minisztere, aki a német soros elnökség idején végig vezette a vitákat a jogállamisági kérdésekben a Tanácsban.
Mégsem fogja megvétózni Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos saját források rendeletet a Tanácsban. Így a két büdzsé nemsokára el tud indulni és mivel a szigorú jogállamisági rendelet is hatályba lép, így egyelőre kétséges, hogy kap-e Magyarország 2021-től érdemben új uniós forrásokat. Legalábbis ez – a Portfolio által már pénteken vázolt kockázati - forgatókönyv kezd kirajzolódni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár mai cikkéből. Közben egyébként ma délután újabb nagy alku született Brüsszelben: megvan az elvi megállapodás az uniós intézmények között a 2021-2027-es büdzséről is.