• Megjelenítés

jogállamiság

Elbukta Magyarország a jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos pert

Elbukta Magyarország a jogállamisági eljárás megindításával kapcsolatos pert

A magyar kormány érvelésével ellentétben nem kellett figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat akkor, amikor 2018 szeptemberében az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a magyar jogállamiság helyzetéről (a súlyos kritikákat megfogalmazó Sargentini-jelentésről), azaz helyesen járt el az Európai Parlament akkor, amikor az uniós szerződésekben rögzített kétharmados többség meglétéhez nem számította be a tartózkodó szavazatokat, csak a támogató és elutasító szavazatokat – állapította meg csütörtöki ítéletében az Európai Bíróság. A döntés nem meglepő, hiszen tavaly decemberben már a bíróság főtanácsnoka is a magyar kereset elutasítása mellett érvelt. Mindez azt jelenti, hogy végleg elbukta a pert a magyar kormány, amely azt akarta elérni, hogy kimondja a Bíróság: maga a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításáról szóló EP- szavazás módja, a szavazatok összeszámlálása sértette az EP eljárási szabályát és az uniós alapszerződést, de a Bíróság ezt másként értékelte. Így tehát az azóta is zajló 7-es cikk szerinti eljárás jogszerű módon indult el Magyarország ellen. Ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg a Facebookon reagáló Varga Judit magyar igazságügyi miniszter, aki rögzítette: "Álláspontunk szerint a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is".

Az EU-pénzek akár be is fagyaszthatók – üzente az Európai Ügyészég elindításának eseményén az uniós biztos

Az EU-pénzek akár be is fagyaszthatók – üzente az Európai Ügyészég elindításának eseményén az uniós biztos

A jelek szerint az Európai Bizottság azzal számol, hogy nyár-ősz körül megjelenik az Európai Bíróság ítélete abban a perben, amelyet Magyarország és Lengyelország kezdeményezett a tavaly év végén elfogadott jogállamisági rendelet miatt és utána elkezdi alkalmazni a rendeletből fakadó jogállamisági mechanizmust, ami egyes tagállamok kapcsán az EU-pénzek befagyasztásához is elvezethet – mindezt Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős uniós biztos mondta azon az eseményen, amikor hivatalosan is elindították az új Európai Ügyészség munkáját. Jorová egyébként közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.

Az EU hamarosan közzéteszi jogállamisági jelentését: értékelni fogják Magyarországot is

Az EU hamarosan közzéteszi jogállamisági jelentését: értékelni fogják Magyarországot is

Az Európai Bizottság várhatóan júniusban teszi közzé második jogállamisági jelentését, jelenleg ennek előzetes értékelésén dolgozik - jelentette ki hétfőn Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos, a soros portugál EU-elnökség által szervezett, a jogállamisággal kapcsolatos konferencián. Hozzátette: a második jelentés célja, hogy megvizsgálja milyen haladást értek el az uniós tagországok a fennálló problémák terén a legutóbbi - tavaly szeptemberi - beszámolóhoz képest. A második jelentés magában foglalja a koronavírus-járvány kezelésére adott tagállami válaszokat is.

Magas szinten vetették fel Brüsszelben, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez

Magas szinten vetették fel Brüsszelben, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez

Azt kérte keddi személyes találkozóján az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Varga Judit igazságügyi minisztertől, hogy Magyarország gondolja újra az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozás kérdését, vagy legalábbis igyekezzen jó együttműködést kialakítani a közösség új korrupció-ellenes hivatalával – derül ki az Euronews és a Népszava brüsszeli tudósítóinak egybehangzó információiból. A felvetés nem teljesen meglepő, hiszen már csak Magyarország és Lengyelország maradt ki az Európai Ügyészséget működtető megerősített együttműködésből, a többi 23 tagállam mind jelezte a csatlakozását az új uniós intézményhez, a dánoknak és az íreknek pedig kimaradási joga van.

Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság

Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság

Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.

Kiderült: ultimátumot kaphat Magyarország és Lengyelország bevédése miatt az Európai Bizottság elnöke

Kiderült: ultimátumot kaphat Magyarország és Lengyelország bevédése miatt az Európai Bizottság elnöke

Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.

Megvan a végső döntés - Nyáron gigantikus pénzt kap a magyar kormány Brüsszelből

Megvan a végső döntés - Nyáron gigantikus pénzt kap a magyar kormány Brüsszelből

Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.

Jogállamisági vita: két tűz között az Európai Bizottság elnöke - Mire számíthatunk az EU-pénzeknél?

Jogállamisági vita: két tűz között az Európai Bizottság elnöke - Mire számíthatunk az EU-pénzeknél?

Két tűz közé került az Európai Bizottság elnöke azzal, hogy a magyar és a lengyel kormány követelésére kiadott a 27 állam- és kormányfő egy olyan magyarázó anyagot, amely leszűkíti az Európai Parlament által szorgalmazott kemény jogállamisági mechanizmus értelmezési körét és alkalmazásának kezdetét is eltolja – mutatott rá a Portfolio legújabb Makro Podcastjában Weinhardt Attila, az Uniós források rovatunk elemzője.

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét. Ez fontos fejlemény, mert így gyakorlatilag falhoz szorította az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökét. Ebből utóbbi csak egy keskeny úton haladva tud „kimozogni” úgy, hogy egyszerre feleljen meg az EP elvárásainak és az állam- és kormányfők múlt heti iránymutatásának is.

Elfogadta az EP a jogállamisági rendeletet, januártól már hatályba is lép

Elfogadta az EP a jogállamisági rendeletet, januártól már hatályba is lép

Miután hadüzenetet kapott, igyekezett megnyugtatni az Európai Parlament képviselőit a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával kapcsolatban az Európai Bizottság elnöke, és ezen beszéd után elfogadta a rendeletet az EP. A 2021. január elsejétől hatályba lépő uniós jogszabály alapján a jogállamiságot megsértő uniós kormányok az EU-pénzek elvesztését kockáztatják; a képviselők pedig elérték, hogy megelőző hatású legyen a jogszabály, és azt is elérték, hogy a rendszerszintű jogsértésekre is alkalmazzák – mutat rá az EP közleménye.

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény” – hangsúlyozza az az európai parlamenti négypárti állásfoglalás tervezet, amelyet a BruxInfo közölt és amelyet a szerdai ülésén tervez elfogadni az Európai Parlament. A lépés erős nyomást igyekszik kifejteni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a múlt csütörtöki EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus kapcsán született politikai alkut.

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility