Közzétette az MNB a hitelfedezeti lakóingatlanok értékesítéséről szóló friss statisztikáit. Ezek alapján a második negyedévben 2947 család veszítette el lakásának a tulajdonjogát, de közülük 1763 a Nemzeti Eszközkezelőnek köszönhetően otthonában maradhatott.
Hornung Ágnes és Novák Katalin államtitkárok mutatták be ma reggel a jelzáloghiteles gyermekvállalók tartozása egy részének állami átvállalásáról szóló kormánydöntést. A sajtótájékoztatóról élőben tudósítottunk.
Fontosabb részletek
Csütörtök reggel sajtótájékoztatót tart az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzetgazdasági Minisztérium. A téma a kormány egyik családpolitikai intézkedése.
Egyre több volt devizahitelesnek ugrik meg a törlesztőrészlete ezekben a hetekben, hónapokban. Tömegével jár le ugyanis az árfolyamgát 5 éves időszaka, és bár a gyűjtőszámla-tartozások jó részét a 2015-ös elszámolások eltüntették, mintegy 69 ezer jelzáloghiteles havi terhe volt egészen mostanáig mesterségesen alacsonyan tartva. Az átlagos emelés 6-8 ezer forint lehet, és 44 ezer adósnál a futamidőt is meg kell hosszabbítani.
Az MNB ma értesítette a K&H Bankot a Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek forgalmazására vonatkozó pályázata pozitív elbírálásáról. A minősített termékek forgalmazása ezt követően a hitelintézet döntésétől függően akár azonnal megkezdődhet.
Akcióba lendültek a bankok a nem teljesítő jelzáloghitelekkel: a lakásárverések száma és a követeléskezelőknek eladott hitelek összege is négyszeresére emelkedett tavaly. Egyre kevesebbet buknak így a bankok, a bedőlt lakossági hiteleik 68%-át ugyanis már "lecéltartalékolták". A 90 napon túli lakossági hitelek aránya idén március végére 10,7%-ra, vagyis hat éve nem látott szintre süllyedt. A késedelmes hitelek ügye tehát egyre kevésbé a bankok problémája, a szociális probléma azonban fennmaradt: több tízezer jelzáloghiteles került a lakásárverés közvetlen közelébe.
Nemcsak a kvóta kimerülése, de a felajánlható lakások számának csökkenése is oka lehet, hogy idén az első három hónapban csak 1075 bajba jutott adós lakását ajánlottak fel vételre a Nemzeti Eszközkezelőnek (NET) - írta a Világgazdaság hétfői számában.
Nyolc év után először ismét 20% fölé emelkedett tavaly a lakáshitelek szerepe a hazai otthonteremtés finanszírozásában - mutatják friss becsléseink. 2008 óta nem látott összegben vettünk fel lakáshiteleket, de ameddig a statisztikák visszanyúlnak, még soha nem volt ilyen magas, 74% a használt lakás vásárlására fordított hitelek aránya. 85 ezer db lakáscélú hitelt folyósítottak tavaly, ennek mindössze 4%-a ment hitelkiváltásra, vagyis valóban drámaian alacsony a hitelfelvevők mobilitása. Az MNB heteken belül véglegessé váló "fogyasztóbarát lakáshitel" koncepciója talán változtat valamit ezen a helyzeten. A jelenlegi legjobb lakáshiteleket addig is itt érdemes kikalkulálni.
A 2016 végéig megkeresett 72 ezer nem törlesztő jelzáloghitelesből mindössze 4 ezer adóssal sikerült megegyezniük a hitelintézeteknek az MNB tavaly márciusban kiadott ajánlása nyomán - tájékoztatott a jegybank.
Bebizonyosodott, amit már korábban is sejteni lehetett: a bankok vásárolják fel az MNB szabályozása miatt gyorsan növekvő jelzáloglevél-állományt. Az MNB friss statisztikái szerint a februári 168 milliárdos bővülés szinte teljes egészében a bankoknál csapódott le, ezzel pedig gyakorlatilag minden más piaci szereplő kiszorul a jelzálogpiacról. Bár a szándék meglenne, ilyen alacsony kamatfelárak mellett csak nagyon keveseknek éri meg a bankokon kívül jelzálogleveleket venni.
Tömeges, akár 15%-os törlesztőrészlet-emelést, rosszabb esetben pedig futamidő-hosszabbítást is hozhat a következő másfél év a volt devizahitelesek egy része számára. Most áprilistól ugyanis tömegével jár le az árfolyamgát 5 éves időszaka, és közel 170 ezer jelzáloghiteles lehet érintett. Azok a leginkább veszélyeztetettek, akiknek a 2015-ös elszámolás csak kis mértékben csökkentette a tőketartozását (akár eltűnt a gyűjtőszámla-tartozásuk, akár nem), illetve akik a Portfolio többszöri figyelmeztetése ellenére azóta sem kérték a törlesztőrészletük rögzítésének a megszüntetését.
Kontraproduktívnak, sőt kifejezetten károsnak tartják banki forrásaink azt a ma bejelentett és be is nyújtott törvényjavaslatot, amely csak a becsértékükön vagy afölött engedné árvereztetni a régóta nem fizető jelzáloghitelesek ingatlanát. Egy ilyen szabály ugyanis a hitelezés mellett a bajba került adósok helyzetén is sokat ronthatna, és az egyéb hitelezőket (NAV, önkormányzatok, társasházak, közműszolgáltatók) is kedvezőtlen pozícióba hozná.
Mintegy 300 millió dollárnyi hitelt nyújtott korábban a Deutsche Bank az USA mostani elnökének, Donald Trumpnak. A hatóságok most azt vizsgálják, hogy volt-e bármilyen orosz pénzügyi garancia a Trumpnak nyújtott hitelek mögött - írja a Guardian.
Intézményi befektetők számára százmilliárdos nagyságrendben bocsát ki új jelzáloglevelet az OTP Jelzálogbank - közölte a társaság. A vonatkozó MNB-rendelet alapján csak korlátozottan számíthatók bele a csoporton belül lejegyezett jelzáloglevelek a bankok minimum 15%-os jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójába. Ez magyarázhatja a bank lépését, ugyanis az OTP Jelzálogbank leveleit eddig jórészt saját anyacége, az OTP Bank Nyrt. jegyezte le.
Április 1-től vizsgálja az MNB, hogy megfelelnek-e a hazai bankok a jelzáloghitelekre vonatkozó új szabályoknak, a piac már lázban ég, a jelzálogbankok folyamatosan jönnek ki az új jelzáloglevelekkel. Még a bankok oldaláról is élénk vevői keresletet látni - aminek az MNB gátat is szabna -, ez pedig az alapkezelőktől és más piaci szereplőktől veszi el a lehetőséget egy jó befektetéstől. Ráadásul az élénk banki kereslet a hozamokat is lejjebb nyomja, ilyen feltételek mellett pedig az alapkezelők többsége nem is hajlandó beszállni az amúgy ígéretesnek tűnő befektetési lehetőségbe. Elviekben a lakosság számára is elérhetőek a jelzáloglevelek, de a mostani 2-2,5%-os hozamok hosszú lejáraton nem tudják felvenni a versenyt a lakossági állampapírok vonzó kamataival.
Az amerikai igazságügyi minisztérium (DoJ) újabban azt vizsgálja, hogy a Deutsche Bank jelzáloghitelezési üzletágában dolgozóknak is benne lehetett-e a keze a 2008-as válság kirobbanásában - írja két ismeretlen forrásra hivatkozva a Reuters.
A kínai jegybank (PBOC) végre elkezdené korlátozni az ország pénzintézeteinek hitelkihelyezését 2017 első negyedévében. Azokat a bankokat, amelyek nem tesznek eleget az elvárásoknak, szigorú szankciókkal sújtaná a felügyelet. A PBOC ezzel egy újabb lépést tesz a túlzott hitelezés visszaszorítására a világ második legnagyobb gazdaságában.
Egy amerikai bíró nem volt hajlandó elutasítani egy keresetet, amelyben a Deutsche Bank egyes befektetői felelősségre akarják vonni a pénzintézetet, amiért rosszul jegyezte egyes jelzálogfedezett értékpapírjait és ezzel több tucat befektetési portfóliónak is veszteséget okozott. Olyan nagy alapkezelők is szerepelnek a felperesek közt, mint a BlackRock és a Pacific Investment Management Co. (Pimco).
Novemberben 19 milliárd forintért vette meg az Erste Bank nem teljesítő jelzáloghiteleinek nagy részét az Intrum Justitia. Felfalusi Péter, a követeléskezelő cég vezérigazgatója most a Reutersnek azt monda: további problémás jelzáloghitel-portfóliók megvásárlását tervezik. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint hat bank is tervez ilyet értékesíteni.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
