A bankok már leírták veszteségeiket, de a lakosságnak még a nyakán van a kés, mivel mindeddig nem működött az a közvetítő rendszer, amelyik a nem fizető hitelállományt alacsonyabb értékű, de újrafinanszírozható hitellé konvertálta volna. A kilakoltatási moratórium március elejei vége elvben segítené ezt a folyamatot, ha a piaci szereplők nem aggódnának a meginduló kilakoltatásokra adott politikai válaszok miatt.
Egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szabályozó hatóságok a banki könyv kamatlábkockázatának kezelésére. Idén januárban lépett életbe az Európai Bankhatóság 2015 májusában kiadott, közvetlenül a banki könyvi kamatlábkockázat kezelését célzó újabb szabályozása, valamint nemrég látott napvilágot a Bázeli Bizottság egy konzultatív dokumentuma is a témában. Ezen új szabályozói tendenciáknak való megfelelés érdekében a bankszektornak egyre kiemeltebben kell foglalkoznia a kamatkockázattal - hívta fel a figyelmet az EY Magyarország.
Nehéz jobb magyarázatot találni Rogán Antal tegnapi bejelentésére, mint hogy a jól működő lakás-előtakarékossági piacot is egyre inkább saját befolyási övezetévé szeretné tenni a kormány. A szektor évi 5-10 milliárd forintos profitja nem nagy tétel a kormány számára, a több mint 600 milliárd forintos megtakarított vagyon azonban elég lehetett ahhoz, hogy megmozgassa a politikusok fantáziáját. Amíg a konkrétumokat nem ismerjük, lássuk, hogy fest a négyszereplős magyar lakás-takarékpénztári szektor, és mit takar az angol modell! A lakásfinanszírozás "közösségiesítése" persze nemcsak a lakáskasszáknak, hanem a CSOK miatt egyre aktívabb kereskedelmi bankoknak is fájhat.
Jelzálogkölcsönt adhatnak a jövőben a borospincékre, mélygarázsokra is, mivel az ingatlan-nyilvántartás térképei ezentúl ezek elhelyezkedését és kiterjedését is feltünteti - írta szombati számában a Magyar Idők.
Változnak a jelzáloghitelre vonatkozó tájékoztatás szabályai március 21-étől - az erről szóló nemzetgazdasági miniszteri rendelet csütörtökön jelent meg a Magyar Közlönyben - számol be az MTI.
Azt fontolgatja az Aegon Magyarország, hogy eladja jelzáloghitelezési érdekeltségét, amely 2014 óta nem folyósít új hiteleket, és veszteséges - írja a Reuters.
Furcsán reagáltak a svájci jelzáloghitelek az ottani jegybank emlékezetes januári kamatcsökkentésére, amikor is -0,75% lett az alapkamat. Azóta ugyanis inkább nőtt, mint csökkent a jelzáloghitelek kamata Svájcban - hívja fel a figyelmet a Financial Times. Az EKB esetleges e heti újabb monetáris lazítása nagy kérdés elé állíthatja a svájci jegybank mellett a bankokat is, így ezúttal akár negatív tartományba is csúszhatnak a jelzáloghitel-kamatok.
Nagyjából október végéig élhettek a díjmentes hitelfelmondáson alapuló kiváltás lehetőségével a volt devizahitelesek. A hitelkiváltási hullám végeredménye lehangoló: az elszámoláson átesett jelzáloghitelek mindössze 1,5%-át váltották ki az MNB friss adatai alapján a bankok által várt 10-20% helyett. Az októberi hitelezési statisztikák emellett a vállalati hitelezés kisebbfajta élénkülését mutatják, miközben a lakáshitelek kihelyezésén már látszódik az ősz negatív hatása. Csodák csodájára a kamatok kissé nőttek, így a lekötött forintbetétek ismét 1% fölött kamatoznak.
A válság előtti átlagos évet futhatja idén a lakosság hitelpiac, miután megnövekedett a hitelfelvételi kedv, feleződtek a THM-ek, erősödik a munkaerőpiac és sokkal tudatosabbak is a hitelfelvevők - hangsúlyozta Bába Ágnes, a K&H lakossági banki divízió vezetője a K&H szakmai rendezvényén. Elmondása szerint a friss adatok azt mutatják, hogy mind a lakáshitelek, mind pedig a fogyasztási hitelek iránt nő a kereslet, a jelzáloghitel-piacra egyértelműen pozitív hatást gyakorolt a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK).
Kormányrendelet készül a jelzáloghitel-tanácsadói tevékenység szabályozásáról, amely egyebek mellett az ügyfelek részletesebb tájékoztatását írja elő. A rendelet valószínűleg kiegészíti az elkészítés alatt álló törvényt.
Hat éve nem látott nagy összegben teljesítettek banki hitel-előtörlesztést a magyar háztartások a harmadik negyedévben. Az előtörlesztési hajlandóság két ok miatt is emelkedhetett: 1. trendszerűen javul a lakosság megtakarítási képessége, 2. az elszámolások után sokan érezhetik úgy, hogy most már képesek előtörleszteni, pontosabban végtörleszteni adósságukat.
Év eleje óta él az MNB adósságfék-szabályozása, amelynek értelmében nem vehetünk fel annyi forinthitelt, hogy a törlesztőrészletünk meghaladja havi nettó jövedelmünk 50%-át, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén a 60%-át. Az MNB friss tanulmánya azt mutatja, kevés ügyfél megy el a falig, így valószínűleg nem nagyon fogta vissza a hitelezést a szabály. Kevesen vannak tehát, akik nagyobb hitelt akartak felvenni, de az MNB nem hagyta nekik.
Az elszámolás előtti csúcs közelébe, 18,8%-ra emelkedett a legalább 90 napja nem teljesítő lakossági hitelek aránya Magyarországon. A vállalati üzletággal ellentétben egyelőre nem látszik pontosan, mitől tisztulna ki a bankok lakossági hitelportfóliója, miután a magáncsőd a maga 51 igénylőjével csődöt mondott, a Nemzeti Eszközkezelő pedig csak 35 ezer lakás átvételére jogosult a 144 ezer érintett lakásból. A fizetésképtelen adósok döntő része még az otthonában él, az elmúlt három évben ugyanis a bankok mindössze 1100 lakást értékesítettek végrehajtás keretein belül. Nem sok jó vár azonban a nem fizető adósokra, a bankok ugyanis az értékesítés adminisztratív korlátainak lebontásával próbálkoznak a jogalkotóknál, és nem rosszak az esélyeik. A jelzáloghitelezés intézménye viszont talán ezzel visszanyerheti majd eredeti értelmét.
A szeptember 1-jei indulás óta mindössze 51 adós jelentkezett be a családi csődvédelembe, szemben a korábbi 20-30 ezres becslésekkel - tudta meg közérdekű adatigénylés keretében a Magyar Nemzet. Az eddig titkolt kudarcon nem csodálkozhatunk, ugyanis a mechanizmus szinte áttekinthetetlenül bonyolult, az adósok többsége pedig kerül mindenfajta együttműködést a hitelezőjével.
Növekedés Támogató Program (NTP) néven új hitelprogrammal áll elő ma délután a Magyar Nemzeti Bank. Szükség is van rá, hogy ne hirtelen hagyja magára a jegybank a gyenge lábakon álló vállalati hitelpiacot a Növekedési Hitelprogram (NHP) év végi kivezetésével, a legfrissebb statisztikák szerint ugyanis továbbra is zsugorodik a vállalati hitelezés Magyarországon. A lakáshitelezés ezzel szemben dinamikusan nő, ráadásul ez elsősorban nem a volt devizahitelesek hitelkiváltásainak köszönhető. A kihelyezett jelzáloghitelek ötöde volt hitelkiváltási célú az eddigi legerősebb hónapban, így szeptember végéig a forintosított devizahitelek mindössze 0,9%-át váltották ki az ügyfelek.
Közel 144 ezer jelzáloghitel nem teljesítő Magyarországon, ezek kétharmada tartós késedelemben van - derítette ki az MNB csütörtökön közzétett tanulmánya. A túladósodottság a legfőbb probléma: a hátralékokkal együtt az adósok fele többel tartozik, mint lakása jelenlegi értéke. Mivel a bedőlt hitelek nagy részét kis értékű lakásra vették fel, alig jelent megoldást a kisebb lakásba költözés. Az MNB szerint 70-80 ezer jelzáloghitel "gyógyítható" lenne, így borítékolhatónak tűnik, hogy hamarosan ezzel kapcsolatos ötleteivel is előáll a jegybank. Arra következtetünk tehát, hogy új adósmentés jöhet tehát a sikeresen működő Nemzeti Eszközkezelő és a gyér érdeklődést felmutató magáncsőd mellé.
Az év első kilenc hónapjában további ötezer ingatlant szerzett meg a Nemzeti Eszközkezelő, ezzel megközelíti a húszezret a szervezethez került lakások, házak száma - írja csütörtöki számában a Magyar Idők.
A kormány honlapján hétfőn megjelent, jelzáloghitelekkel és önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénymódosítás-tervezetek, valamint azok végrehajtási rendeleteinek a módosításai a fogyasztók széles körét érintik. A tervezetek más pénzügyi jellegű változásokat is tartalmaznak.
Az Erste Bank után a K&H Bank is jelzálogbank alapítását vette tervbe. A Reuters szerint ugyanis a K&H vezérigazgató-helyettese, Bába Ágnes most úgy nyilatkozott, jövőre ők is megalapítják saját jelzálogbankjukat.
Joe Biden visszalépését követően.
Akár 200 féle különféle tünetet is okozhat a hosszú Covid.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
A cél egy egységes európai adattér létrehozása.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
