Az EKB-nak várhatóan tovább kell emelnie a kamatokat, annak ellenére, hogy a monetáris szigorítás nagy része már megtörtént - mondta a Bloomberg szerint Madis Muller, az EKB Kormányzótanácsának tagja.
Az infláció még mindig magas, és az alakulását övező bizonytalanságok nőttek - mondta el Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Moldova leginkább amiatt került a hírekbe mostanában, hogy Ukrajna után az orosz hadsereg célpontjává válhat. Emellett viszont kilógnak az európai jegybankok sorából: február után most kedden is a kamatvágás mellett döntöttek.
Csökkentik a bankok kötelező tartalékrátáját Kínában a jegybank közleménye szerint – írja a Reuters.
Az Európai Központi Bank eddigi leghatározottabb kamatemelési ciklusa közepén van, amelynek egy következő állomása a most csütörtöki ülés. Legalábbis az lett volna, az amerikai bankcsődök ugyanis alapvetően megkérdőjelezték a kamatkilátásokat mind Európában, mind az USA-ban. Az EKB-nak eddig sem volt nehéz dolga, az eddigi leghatározottabb kamatemelés sem éreztette még ugyanis hatását a makacs inflációval szemben. A pénzügyi rendszer kockázatai óhatatlanul megjelenítik a jegybank rémálom-szcenárióját, amelyben választania kell az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás között. Szerencsére ez ma csak egy lehetőség, nem is a legvalószínűbb - de az biztos, hogy a további kamatemelések terén már egy újabb fontos szempontra kell figyelemmel lennie a jegybanknak.
Az Európai Központi Bank nagyobb tempóra kapcsol a kamatemelésekkel, és még négy alkalommal fogja emelni az irányadó kamatot a Bloomberg által megkérdezett közgazdászok szerint. Az elemzők határozott mennyiségi szigorításra számítanak.
Huszonöt bázisponttal, 5,50-ről 5,75 százalékra emelte az irányadó kamatrátát a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) a csütörtöki ülésén.
Az MNB 14,1 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Klassis-Z Biztosítási Alkusz Kft.-re a feltárt rendszerszintű – a társaság közvetítőiről és a szerződésekről vezetett – nyilvántartási problémák, illetve az ügyfél-tájékoztatás, a termékelemzés és ajánlatadás, valamint az alkusz átkötési gyakorlata kapcsán megállapított jogsértések miatt, derül ki az MNB legfrissebb sajtóközleményéből.
A cél az, hogy a 20% feletti inflációt a lehető leggyorsabban alacsony tartományba szorítsuk. A jegybank ezt teszi, és a következő időszakban is ezt fogja tenni - mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Parlamentben. Úgy vélte, magas inflációval nem lehet felzárkózni, vagyis minél gyorsabban csökkentjük, annál hamarabb térünk vissza újra a növekedési pályára.
Az infláció kis mértékű februári csökkenése ellenére nem dőlhet hátra a jegybank: a tartós mozgásokat megragadó alternatív mutatói még emelkedést mutatnak.
Akik arra számítanak, hogy a kamatok hamarosan csökkenni fognak, csalódottak lesznek a Bank of America vezérigazgatója szerint, aki a következő 12 hónapban nem számít kamatvágásra – írja a Yahoo Finance.
A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.
Az MNB a biztonsági tőke három hónapon belüli pótlására alkalmas pénzügyi terv készítését írta elő a Bodrogközi, illetve a Bodrogközi Kertészeti biztosító egyesületeknek. A szükséghelyzetbe került intézményekhez a jegybank, legfeljebb 180 napra felügyeleti biztosokat is kirendelt – közölte az MNB kedden.
Ellentétesen látják az elemzők a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntését követő tájékoztatását. Van olyan szakértő, aki szerint a jegybank "galamb irányba" (várható kamatcsökkentés) mozdult el a kamatok kapcsán, de olyan is, aki szerint "héja a hangvétel" (tartósan szigorú kondíciók fenntartása). Egy biztosnak látszik: a tartalékrendszer átalakításának lépése szigorító politikát jelent.
"Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe" - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből, amelyet a kamatdöntés után adtak ki. Ez a jegybanki közlemény egyik kulcsmondata, amely jelentősen megváltozott az elmúlt hónapban kiadotthoz képest, amikor még azt írták, hogy "a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését." Mindeközben a tanács a mai napon a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. "Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti". Összességében tehát a jegybank közleményének kulcsmondatai közül kikerült a tartósan szigorú kondíciók fenntartása, helyette pedig bekerült a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulása, ami azt sejteti, hogy az MNB a következő időszakban az irányadó, 18%-os kamatszint mérséklésében gondolkodhat, ha tartós javulást érzékelnek, mindeközben azonban a tartalékrendszer változtatásával igyekszik tovább erősíteni a transzmissziót.
A várakozásoknak megfelelően változatlan szinten, 13%-on tartotta a jegybanki alapkamatot mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Az MNB mai megszólalásai a konszenzusos döntés ellenére tartogathatnak még izgalmakat: nagy kérdés ugyanis, hogy a monetáris politika milyen utalásokat tesz a közeledő kamatcsökkentési ciklus kezdési időpontjára. Közben zajlik Virág Barnabás MNB-alelnök sajtótájékoztatója, amelyet ebben a cikkünkben lehet nyomon követni.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója szerint a Federal Reserve kissé elveszítette az irányítást az infláció felett, ugyanakkor azt is mondta, hogy az amerikai gazdaság jó erőben van – írja a CNBC.
Bajban vannak a magyar vállalatok, a mutatók szerint egyre nagyobb a késedelmes fizetések aránya, sok cég profitvisszaesést is tapasztalt. A hatékony követeléskezelés lehet a megoldás a nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak - derül ki az EOS közleményéből.
Az orosz GDP 2,1 százalékkal csökkent tavaly azután, hogy egy évvel korábban, 2021-ben 5,6 százalékkal nőtt - közölte az orosz statisztikai hivatal hétfőn.
A kínai központi bank 3,65 százalékon tartotta az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) hétfői döntésével.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
