japán

Szép lassan a fél világ összefog Kína ellen

Szép lassan a fél világ összefog Kína ellen

Az Egyesült Államok és Japán képviselői aggodalmukat fejezték ki Kína növekvő befolyása miatt, egyúttal leszögezték, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a regionális biztonsági kockázatok kezelése érdekében – írja a Reuters.

Jöhetnek a Sony elektromos autói, leleplezték az elektromos SUV koncepcióautót

Jöhetnek a Sony elektromos autói, leleplezték az elektromos SUV koncepcióautót

A Sony két éve a CES nevű tech-fesztiválon hatalmas meglepetésre egy elektromos koncepcióautót mutatott be, amely tele van szenzorokkal, kamerákkal, kijelzőkkel, szórakoztató eszközökkel. Most azt is bejelentették, hogy az elektromos autógyártással foglalkozó Sony-leány, a Sony Mobility már idén tavasszal megkezdi működését a tervek szerint, illetve bemutatták Vision-S 02 névre keresztelt SUV koncepcióautójukat is – írja a Reuters.

Katonai forródrótot állít fel Kína és Japán

Katonai forródrótot állít fel Kína és Japán

Katonai forródrótot létesít Tokió és Peking jövőre - jelentette be kedden Macuno Hirokazu japán kormányszóvivő Kisi Nobuo védelmi miniszterre hivatkozva, aki nemrég folytatott megbeszéléseket kínai hivatali partnerével.

Miért csak egyetlen császár maradt a világon?

Miért csak egyetlen császár maradt a világon?

Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.

A szigetcsoport, ahol még mindig nem ért véget a második világháború

A szigetcsoport, ahol még mindig nem ért véget a második világháború

Oroszország és Japán között húzódik egy vulkanikus szigetlánc, amelyet ugyan teljes egészében Oroszország birtokol, de déli részére Japán is történelmi igényt formál. A szigetek még a második világháború végén kerültek a Szovjetunióhoz, hovatartozásuk kérdése miatt Oroszország és Japán között a mai napig nem köttetett meg a világháborút hivatalosan lezáró békeszerződés. A Déli-Kuril-szigetekkel kapcsolatban tartósult a patthelyzet: Oroszország a szigetekről, Japán területi követeléseiről nem akar lemondani. A vita fenntartása ugyan érdeke Japánnak, de elmérgesedése nem, a térségben ugyanis egy sokkal fenyegetőbb ellenféllel néz szembe: Kínával. Ezért a Kuril-szigetek ügye még vélhetően hosszú ideig befagyott konfliktus lesz, a második világháborút végre lezáró orosz–japán békeszerződés pedig továbbra is várat magára.

Szenved a japán gazdaság

Szenved a japán gazdaság

A becsültnél is nagyobb mértékben csökkent a japán gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben, amikor a globális ellátási láncok zavarai miatt visszaesett az export, a fogyasztók vásárlási hajlandóságát pedig a koronavírus-járvány fogta vissza.

Újraválasztották japán miniszterelnöknek Kisida Fumiot

Újraválasztották japán miniszterelnöknek Kisida Fumiot

Újraválasztotta szerdán a japán parlament alsóháza miniszterelnöknek Kisida Fumio japán kormányfőt, miután a politikus által vezetett Liberális Demokrata Párt ismét győzelmet aratott az október végén tartott választásokon.

Akkora a fenyegetés, hogy a világháborúban tönkrevert ország is újra katonai nagyhatalommá válna

Akkora a fenyegetés, hogy a világháborúban tönkrevert ország is újra katonai nagyhatalommá válna

A pozíciójában nemrég megerősített japán miniszterelnök, Kisida Fumio nagyszabású fegyverkezésbe kezdene, az ország védelmi költségvetését a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelve. Japán elsősorban a Kína jelentette fenyegetésre adna ezzel választ. A Kínai Népköztársasággal Japánnak területi vitái is vannak, de még inkább Tajvan kínai lerohanásától tart. Japán ilyen esetben már elvileg segítséget nyújthatna Tajvannak, mivel a pacifista japán alkotmány néhány évvel ezelőtt történt újraértelmezése miatt szövetségesei mellett is beavatkozhat egy háborús konfliktusban. Japán fegyverkezése azonban rossz emlékeket ébreszt a térségben, mindenekelőtt Dél-Koreában, amely a második világháború vége előtt három és fél évtizedes, kegyetlen megszállást szenvedett el az akkor még militarista Japántól.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.