Az Egyesült Államok és Japán képviselői aggodalmukat fejezték ki Kína növekvő befolyása miatt, egyúttal leszögezték, hogy szorosabbra fűzik együttműködésüket a regionális biztonsági kockázatok kezelése érdekében – írja a Reuters.
Védelmi megállapodást kötött Japán és Ausztrália csütörtökön, hogy felvegyék a harcot Kína növekvő befolyásával az indiai- és csendes-óceáni térségben.
Ausztrália és Japán egy biztonsági és védelmi együttműködésről szóló megállapodást tervez aláírni csütörtökön, válaszul a Kína utóbbi években tapasztalt előretörésére az indiai-csendes-óceáni térségben – írja a Reuters.
A Sony két éve a CES nevű tech-fesztiválon hatalmas meglepetésre egy elektromos koncepcióautót mutatott be, amely tele van szenzorokkal, kamerákkal, kijelzőkkel, szórakoztató eszközökkel. Most azt is bejelentették, hogy az elektromos autógyártással foglalkozó Sony-leány, a Sony Mobility már idén tavasszal megkezdi működését a tervek szerint, illetve bemutatták Vision-S 02 névre keresztelt SUV koncepcióautójukat is – írja a Reuters.
Kane Tanaka, a világ legidősebb élő embere vasárnap töltötte be a 119. életévét – derül ki egy Twitter-bejegyzésből, amelyet dédunokája, Dzsunko Tanaka tett közzé.
Egyre többen jelentkeznek az egyetemek japán és koreai szakjaira az olyan helyi popkulturális termékeknek köszönhetően, mint az anime, a dél-koreai sorozatok vagy éppen a K-pop – írja a brit Guardian.
Katonai forródrótot létesít Tokió és Peking jövőre - jelentette be kedden Macuno Hirokazu japán kormányszóvivő Kisi Nobuo védelmi miniszterre hivatkozva, aki nemrég folytatott megbeszéléseket kínai hivatali partnerével.
Ma a világon egyedül a japán uralkodó viseli a császári címet, miközben alig több mint száz éve csak Európában három államfő is ezzel a ranggal uralkodott. Míg a Távol-Keleten Kína teremtette meg a császárság fogalmát, amely aztán Japánban is meghonosodott, addig Európában Augustus római császártól ered a rang, és később minden európai császár és cár Augustus és a római császárok örökösének tartotta magát. A császári cím egyfajta szakrális uralmi forma, ugyanis mind az európai, mind a távol-keleti kultúrkörben magában foglalja, hogy a cím birtokosa közvetlenül a legfelsőbb hatalomtól (az Égtől vagy Istentől) kapta uralkodói jogát, és nemcsak egy ország, hanem elviekben az egész földkerekség ura. Európában egészen az I. világháború végéig tartották magukat a császárok, bukásuk után azonban a Nyugaton már senki sem tartott igényt a császári címre.
Oroszország és Japán között húzódik egy vulkanikus szigetlánc, amelyet ugyan teljes egészében Oroszország birtokol, de déli részére Japán is történelmi igényt formál. A szigetek még a második világháború végén kerültek a Szovjetunióhoz, hovatartozásuk kérdése miatt Oroszország és Japán között a mai napig nem köttetett meg a világháborút hivatalosan lezáró békeszerződés. A Déli-Kuril-szigetekkel kapcsolatban tartósult a patthelyzet: Oroszország a szigetekről, Japán területi követeléseiről nem akar lemondani. A vita fenntartása ugyan érdeke Japánnak, de elmérgesedése nem, a térségben ugyanis egy sokkal fenyegetőbb ellenféllel néz szembe: Kínával. Ezért a Kuril-szigetek ügye még vélhetően hosszú ideig befagyott konfliktus lesz, a második világháborút végre lezáró orosz–japán békeszerződés pedig továbbra is várat magára.
A becsültnél is nagyobb mértékben csökkent a japán gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben, amikor a globális ellátási láncok zavarai miatt visszaesett az export, a fogyasztók vásárlási hajlandóságát pedig a koronavírus-járvány fogta vissza.
Mintegy száz japán parlamenti képviselő látogatott el kedden a vitatott megítélésű Jaszukuni-szentélybe a Pearl Harbor elleni japán támadás nyolcvanadik évfordulója alkalmából.
Oroszország a Japánhoz közeli csendes-óceáni Kuril-szigetek egy távoli részére telepítette Bástya nevű parti rakétavédelmi rendszerét – írja a Reuters.
A kínai külügyminisztérium sürgős találkozóra hívatta be Japán pekingi nagykövetét, miután a volt japán miniszterelnök, Abe Sinzó kijelentette, sem országa, sem az Egyesült Államok nem nézheti tétlenül, ha Kína megtámadja Tajvant – írja a Reuters.
Japán lényegében minden külföldinek megtiltja a belépést keddtől, még az üzleti és oktatási célból érkezőknek is – jelentett be Fumio Kisida miniszterelnök a Japan Times szerint.
A japán gazdaság a vártnál sokkal nagyobb mértékben esett vissza a harmadik negyedévben. A visszaesést a globális ellátási láncok nehézségei, a járványterjedés miatti rossz fogyasztói hangulat okozta.
Újraválasztotta szerdán a japán parlament alsóháza miniszterelnöknek Kisida Fumio japán kormányfőt, miután a politikus által vezetett Liberális Demokrata Párt ismét győzelmet aratott az október végén tartott választásokon.
A pozíciójában nemrég megerősített japán miniszterelnök, Kisida Fumio nagyszabású fegyverkezésbe kezdene, az ország védelmi költségvetését a GDP 1 százalékáról 2 százalékra emelve. Japán elsősorban a Kína jelentette fenyegetésre adna ezzel választ. A Kínai Népköztársasággal Japánnak területi vitái is vannak, de még inkább Tajvan kínai lerohanásától tart. Japán ilyen esetben már elvileg segítséget nyújthatna Tajvannak, mivel a pacifista japán alkotmány néhány évvel ezelőtt történt újraértelmezése miatt szövetségesei mellett is beavatkozhat egy háborús konfliktusban. Japán fegyverkezése azonban rossz emlékeket ébreszt a térségben, mindenekelőtt Dél-Koreában, amely a második világháború vége előtt három és fél évtizedes, kegyetlen megszállást szenvedett el az akkor még militarista Japántól.