Szijjártó Péter azon kijelentésére, hogy Horvátország nem megbízható olajszállító, éles reakció érkezett a horvát külügyminisztertől és az olajtranzitot végző JANAF menedzsmentjétől is. Utóbbi megerősítette a Portfolio múlt heti információját, miszerint a vezetéküzemeltető JANAF éves szinten 14 millió tonna körüli olajmennyiséget is fel tudna juttatni az Adria kőolajvezetéken Magyarország és Szlovákia irányába, és így teljes mértékben helyettesíteni tudná a két ország az orosz olajat, amelyet a Barátság II. vezetéken Ukrajnán keresztül kap. Erősen provokatív kérdést is belerakott a JANAF menedzsmentje a válaszba, amelyben azt firtatta, hogy „a magyar fél miért kerüli el a kőolaj JANAF rendszeren keresztül történő szállítását”.
A Lukoil-ügyben az Európai Bizottságtól és Horvátországtól kapott levél "azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, (de) van egy másik nagy baj is a horvát opcióval. Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország", így ez "a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot" – ezt rögzítette péntek reggeli Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Óriási bizonytalanság övezte a Mol és a horvát olajvezetéket üzemeltető partnercég közti olajszállítmányokat, ugyanis bár az elmúlt hónapokban szállított a Janaf olajat a Molnak, a hivatalos szerződés azonban december végén lejárt, megállapodás híján pedig nem lehetett tudni, hogy mekkora számlát fog kiállítani a horvát fél és milyen mennyiségre és időtávra tud majd újabb szerződést kötni a Mol. Most azonban úgy néz ki, hogy pont kerülhet a történet végére.
Jövő évben indul és 2027-re el kell készülnie az Algyő és Újvidék közötti 128 km-es új olajvezetéknek, amelynek költsége mintegy 150 millió euró lesz, és előreláthatóan évi 5 millió tonna lesz a kapacitása – ezek a fontos részletek derültek ki Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter közleményéből, miután tegnap találkozott Budapesten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Nemrég a Portfolio is beszámolt róla, hogy a Mol után Slovnaft is éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat. Hernádi Zsolt nemrég úgy fogalmazott, hogy a Janaf egyszerűen visszaél a kiszolgáltatott helyzetükkel. A Janaf kedden tette közzé negyedik negyedéves és egyben a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó jelentését, a cég nyeresége pedig igencsak megugrott az időszak során, jócskán felülmúlva ezzel az előzetes várakozásokat.
Az elmúlt hetekben hangos volt a sajtó a Mol és a horvát olajvezetékeket üzemeltető partnercég, a Janaf adok-kapokjától, a Mol éles hangnemben kritizálta a szerintük méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakat, amire gyorsan reagált is a Janaf. Csütörtökön újabb fejlemény történt az ügyben, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége, a Slovnaft is feszólalt a horvát partnercég árazásával szemben. De adódik a kérdés: tényleg méltánytalanul drága a horvát tranzit? Egyáltalán, mekkora összegekről folyik a látványos és hangos vita?
Mostanában sokat lehetett olvasni a Mol és a horvát partnercég Janaf elmérgesedő viszonyáról: a hazai olajvállalat vezetője többször is éles hangnemben szólalt fel a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjakkal szemben, amire a Janaf több közleményben is reagált. Hivatalos szerződés hiányában nagy a bizonytalanság, hogy mikor és mennyi olajat (és mennyi pénzért) szállít az olajvezeték-üzemeltető a Mol számára, most ezzel kapcsolatban adott ki közleményt a Slovnaft, a magyar vállalat szlovákiai finomító cége.
A Mol a Janaf állításaira válaszolva egy közleményben ismét kijelentette, hogy "a horvát olajvezeték-üzemeltető továbbra is aránytalanul magas, és tisztességtelen árat kér szolgáltatásaiért". A magyar olajcég szerint ez egy egyszerű európai árösszehasonlítás alapján bárki számára egyértelművé és nyilvánvalóvá válik - hozzáteszik: tény, hogy az elmúlt években a Janaf jelentősen megemelte szolgáltatásainak árát, amelyek ennek következtében az európai referenciaár többszörösébe kerülnek.
Nem az e heti volt az első eset, hogy Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója felszólalt a szerinte méltánytalanul magas horvát tranzitdíjak ügyében, most azonban a horvát olajvezetékeket üzemeltető Janaf reagált a vezető kijelentéseire.
Ahogy arról a Portfolio tegnap beszámolt, a Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető bejelentette, hogy olajszállítási és tárolási szerződést kötött a Mollal, miután a két félnek több mint egy éven át tartó tárgyalás után sikerült megállapodnia. A hazai olajcég ma reagált a hírre, és a közleménynek nem éppen pozitív a kicsengése. Arra, hogy a Mol egyfajta kényszerhelyzetben cselekedhetett a Barátság kőolajvezeték körüli bizonytalanság miatt, és emiatt volt kénytelen elfogadni a sokszoros tranzitdíjat, már tegnapi cikkünkben utaltunk azután, hogy kiderült: állítólag az ukránok felől jött a jelzés a Molhoz, hogy leállhat a vezetéken a szállítás.
A Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető ma azt közölte, hogy jelentős méretű olajszállítási és tárolási szerződést kötött a Mollal, de az üzlet pénzügyi vonatkozásaival, és időhatározójával kapcsolatban nem közölt információt a vállalat.
Az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat az év első három hónapjában 35,8 millió euró összbevételt könyvelt el, 38 százalékkal többet, mint az előző év ugyanezen időszakában; nettó nyeresége 15,1 millió euró volt, 68 százalékkal több, mint 2022 első negyedévében - közölte a cég.
Olajszállítási szerződést kötött az első negyedévre vonatkozóan a Janaf horvát olajvezeték-üzemeltető vállalat a Mollal - közölte a horvát vállalat igazgatósága.
Gyűlnek a szomorú pillanatok a kötvénypiacon is.
A megnövekedett díjaktól is félnek.
Hányan ingáznak hazánkban?
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
