Biztonsági aggályokat vetnek fel és rombolhatják a közbizalmat a koronavírus elleni orosz oltóanyag importjára és esetleges használatára vonatkozó magyar tervek, mivel azt még nem engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) - figyelmeztetett csütörtökön az Európai Bizottság.
Washington újabb szankciókat rendelt Irán ellen, amelyek többek között az iráni hírszerzési miniszter, illetve az ország legfőbb vezetőjének ellenőrzése alatt álló Bonjad Mosztazafan alapítvány ellen irányulnak - jelentette be szerdán Washingtonban Donald Trump elnök kormányzata.
A legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a natanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvázolását kérte múlt héten Donald Trump amerikai elnök, akinek két hónapja van hátra hivatali idejéből, de az elnök végül elállt ettől a súlyos lépéstől - közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő.
Nem fog unatkozni Joe Biden, ha egyszer átveszi a világ legerősebb katonai erejével és legnagyobb gazdaságával rendelkező Egyesült Államok irányítását: egy rakás olyan nemzetközi krízissel kell szembenéznie, melyet elődje, Donald Trump, sőt még volt főnöke, Barack Obama sem tudott megoldani. Néhány amerikai érdekek ellen fellépő ország Trump alatt csak még erősebb lett: ilyen Észak-Korea, amely már atomfegyverekkel rendelkezik vagy éppen Irán, amely számos régiós konfliktusba kezdett el beavatkozni. De eltávolodott az Egyesült Államoktól például Törökország is és Kína expanziója is felgyorsult a régióban. Emellett tombol a koronavírus-krízis és Trump teljesen elhanyagolta a klímaváltozás kérdését, ami hosszú távon kritikus problémává hízhat. Mit tervez Joe Biden kezdeni ezekkel a fenyegetésekkel, krízisekkel? Nézzük.
Az olajárak az elmúlt napokban folyamatosan emelkedtek, de most némi megtorpanás tapasztalható a nagyobb ralit követően. Ez természetesen főleg továbbra is a koronavírus-járvány alakulásának köszönhető, de más tényezők is szerepet játszanak. A Pfizer és BioNTech hétfői 90 százalékos hatékonyságú koronavírus-vakcina bejelentése felfelé hajtotta az árfolyamot, de hónapokig is eltarthat mire a szélesebb közönség is megkaphatja az oltóanyagokat, hiszen hatalmas logisztikai kihívást jelent ez. Ennek köszönhetően továbbra sem várható gyors gazdasági kilábalás és a korlátozások feloldása sem, márpedig ezekre szükség lenne az olajkereslet fellendüléséhez. Rövid távon egyelőre jóval több a negatívum, ami lefelé hajthatja az árakat, ugyanakkor a hosszabb távú kilátások, 2021 második felétől már jobbnak tűnnek. Tehát egyelőre nem érdemes arra számítani, hogy a november eleje óta tartó rali folytatódhat, amit az elmúlt napok korrekciója is alátámaszt.
Szabályos hackervadászatot indított az Egyesült Államok kibervédelmi parancsnoksága: a szokásos védelmi intézkedések mellett aktív, offenzív lépéseket is tesznek, hogy meggátolják külföldi hatalmak beavatkozását az amerikai elnökválasztás folyamatába.
Az Egyesült Államok orosz kormányzati intézményt és iráni vállalatokat szankcionált az amerikai választási folyamatba történt beavatkozási kísérleteik miatt - jelentette be pénteken az amerikai külügyminisztérium.
Szélsőjobboldali csoportok nevében küldözgetnek fenyegető e-maileket iráni hackerek amerikai demokrata-párti szavazóknak – állítják a Wall Street Journal amerikai hírszerzési forrásai.
Irán mától korlátozások nélkül adhat el és vásárolhat fegyvereket, hiszen lejárt az országra vonatkozó, 13 évig érvényben lévő ENSZ-fegyverembargó. A perzsák történelmi napként ünneplik a mai napot, már akcióba is lendülnek, hogy fegyvereket adjanak és vegyenek a nemzetközi piacon - írja a CNBC.
A koronavírusos megbetegedések miatt Irán kórházai már nem tudják fogadni az egyéb betegeket, kivéve a sürgős eseteket - jelentette be pénteken az egészségügyi minisztérium illetékese.
18 iráni bankot szankcionált a Trump-kormány annak érdekében, hogy a választások előtt maximális nyomást gyakoroljon a perzsa országra – írja a Financial Times.
Légi közlekedési megállapodást írt alá Izrael Jordániával, aminek értelmében az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein felől érkező repülőgépek átrepülhetnek az izraeli légtéren - közölte csütörtökön az izraeli közlekedési minisztérium.
Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) előrejelzése szerint emelkedni fog a világ olajkereslete a következő húsz évben, a tetőzés valamikor a 2030-as évek végére várható, aztán lassan elindulhat a csökkenés.
Washington előkészületeket tett diplomatái visszavonására Irakból, miután figyelmeztette Bagdadot arra, hogy bezárhatja az amerikai nagykövetséget - adta hírül hétfőn a Reuters nyugati diplomatákat és iraki tisztségviselőket említve híre forrásaiként.
Tegnap katonai összecsapás robbant ki Azerbajdzsán és Örményország, illetve az általuk támogatott Arcah Köztársaság katonái közt; már több tucat civil és katonai áldozata lehet az egyre intenzívebb harcoknak. Mindkét ország mozgósította a hadseregét és sajnos úgy néz ki, nyílt háború fog kirobbanni a két ország közt, ha csak nem talál a nemzetközi közösség egy gyors és korrekt megoldást a több évtizede húzódó területi konfliktusra. Az örmények katonai erejüket tekintve nem túl jó esélyekkel indulnak a háborúba, a természeti adottságok viszont az ő malmukra hajtják a vizet.
Szaúd-Arábia támogatta a háttérből az Egyesült Arab Emírségeket és Bahreint, hogy egyezzenek ki Izraellel, viszont ők maguk nem akarnak az amerikai elnökválasztásig hasonló alkuba belemenni – írja a Guardian három magas rangú szaúdi bennfentes forrásra hivatkozva.
Az amerikai elnökválasztás közeledtével és az izraeli-arab kiegyezéssel ismét előtérbe került Irán kérdése, ráadásul napvilágot látott egy titkosszolgálati jelentés is, melyből kiderül, hogy a perzsa ország merényletet tervez egy amerikai nagykövet ellen. Egyre több elemző aggódik amiatt, hogy Trump egy Irán elleni háborúval próbálja majd menteni a választási esélyeit és amiatt is, hogy ha véletlenül megnyeri a választásokat, 2021-re Amerika hadban fog állni a síita országgal. Bidentől ezzel szemben elnéző és diplomatikus fellépést várnak Iránnal szemben, aki még a Trump által felrúgott atomalkuba is visszaléphet. Az igazság az, hogy jó eséllyel egyik elnök sem akar Iránnal háborúzni, ha netán viszont mégis konfliktus lesz a közel-keleti országgal, ez valószínűleg nem azon múlik majd, hogy éppen ki lesz az amerikai elnök.