Úgy néz ki, egyre súlyosabb a helyzet Szíriában: az Egyesült Államok légiereje közvetlen légicsapást mért az iráni Kudsz erők egyik műveleti központjára és a forradalmi gárda egyik kiképzőközpontjára.
Az elmúlt hetekben kifejezetten boldogak lehettek a hazai autósok, egyre alacsonyabb árakkal lehet ugyanis találkozni a magyar benzinkutakon, a benzin hazai jegyzése például már a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti ár alatt jár. Az üzemanyagárak alakulását számos tényező befolyásolja, a legfontosabb viszont egyértelműen az olajár nemzetközi változása - adódik tehát a kérdés, hogy mi történt az elmúlt hetekben az olajpiacon, ami a magyar benzinár eséséhez vezetett, és ami talán ennél is fontosabb: mir elehet számítani a következő hetekben és hónapokban?
Precíziós légicsapást hajtott végre az amerikai haderő Szíriában, több, iráni Iszlám Forradalmi Gárda Haddtest és Iránbarát milíciák által használt lőszerraktárra – jelentette be a Pentagon.
Az eredeti ötről tizenegyre nő az angolul csak tégláknak becézett BRICS létszáma. Az erről szóló bejelentés az éves csúcstalálkozón érkezett, amit idén augusztusban a dél-afrikai Johannesburgban tartottak. A 2009-ben létrejött csoport Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködését takarja, a meghívás elfogadása esetén 2024. január elsejével Egyiptom, Etiópia, Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Argentína is taggá válik. Közös törekvésük a dollártól való függés mérséklése, a nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi rendszer diverzifikálása. Ugyanakkor nem egységes az egyes országok viszonya a Nyugathoz, és egyéb konfliktus is terheli a belső együttműködést. Lehet-e a BRICS a Nyugat-kritikus államok legfontosabb pólusa, vagy megmarad egy integrációra és mélyülésre képtelen egyeztetési felületnek?
Szakértői körökben gyakran emlegetik annak tényét, hogy az Izrael és Hamász közti háború nem csupán zsidókról és palesztinokról szól, hanem két befolyásos és ambiciózus nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és Irán egyfajta proxikonfliktusa is zajlik a háttérben. Ennek erős testamentuma az, hogy Irakban és Szíriában az elmúlt hetekben több tucat támadás történt amerikai támaszpontok ellen, az Egyesült Államok légiereje pedig a héten lebombázta az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest egyik fegyverraktárát Szíriában. Most úgy néz ki, hogy folyamatosan eszkalálódik a feszültség a két nagyhatalom közt, vannak, akik már félnek, hogy hamarosan iráni és amerikai katonák összecsapására is sor kerülhet.
Egyre nagyobb kihívást jelent a repülőtársaságoknak az olyan útvonalakon való közlekedés, mint a Közel-Kelet, a biztonsági óvintézkedések miatt a repülési idő jelentősen meghosszabbodhat – írja a Bloomberg.
Tegnap jött a hír, hogy az Egyesült Államok légiereje lebombázott egy olyan szíriai fegyverraktárat, melyet az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest használ. Az incidensről videó jelent meg.
A jemeni húszi lázadók lelőttek egy amerikai pilóta nélküli repülőgépet (UAV) Jemen partjainál - erősítette meg az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint szerda este.
A Szíriában és Irakban állomásozó amerikai csapatok elleni folyamatos támadásokra válaszul az amerikai fegyveres erők megsemmisítettek egy szíriai lőszerraktárat - Közölte az amerikai fegyveres erők Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerda este.
A Hamász október 7-ei, Izrael elleni támadását követően azonnal feszült lett a hangulat Libanon déli határvidékén is. Itt az a Hezbollah az úr, amely ezer szállal kapcsolódik Iránhoz, és már körülbelül negyven éve Izrael egyik legfőbb ellenlábasa. A radikális síita szervezet kiterjedt hálózatot működtet szerte a világban, jelentős fegyverarzenáljuk miatt pedig az izraeli eszkaláció első számú gyújtópontja lehet. Egyelőre még nincs jele annak, hogy a radikális iszlamisták általános támadásra készülnek, de lehet, hogy ez csak átmeneti állapot.
Kína korábban hagyományosan semleges pozíciót vett fel a közel-keleti konfliktusokban. Az izraeli-Hamász háború viszont most komoly kihívást jelent a keleti nagyhatalom számára – írja a Nikkei Asia.
Oroszország egyre kritikusabb Izrael Gázai övezetbeli fellépésével szemben, és az Iránnal és Szaúd-Arábiával fenntartott stratégiai és gazdasági kapcsolatait helyezi előtérbe - írta a CNBC.
A Jemen nyugati harmadát irányításuk alatt tartó húszi lázadók múlt héten üzentek hadat Izraelnek, elmondásuk szerint a Palesztinok felé tanúsított kegyetlen bánásmód miatt. Kik ezek az emberek, ki támogatja őket, hogyan kerültek hatalomra és mennyi veszélyt jelentenek valójában a régió egyik legerősebb államára? Nézzük.
Irán előre szólt az Egyesült Államoknak, hogy rakétatámadást fognak végrehajtani az iraki Al-Aszad légitámaszpont ellen 2019-ben, ezzel sikerült elkerülni amerikai katonák halálát és egy eszkalálódó háborút a perzsa állammal – jelentette ezt ki Donald Trump volt amerikai elnök egy kampányrendezvényen.
Eldöntötte Vlagyimir Putyin orosz elnök, hogy indul a következő elnökválasztáson, erről hamarosan hivatalos bejelentés várható – értesült a Reuters bennfentes forrásokból.
A török külpolitikát górcső alá vevő cikksorozatunk ötödik részének főszereplője Szaúd-Arábia lesz. Rijád és Ankara viszonya az elmúlt harminc évben számtalan hullámvölgyet megjárt már, a régió fekete báránya, Irán ugyanakkor összehozhatja a Közel-Kelet két kulcsfontosságú szereplőjét. Nézzük, hogyan.
Az Egyesült Államok nem keresi a konfliktust, de kész háborúba menni Irán és a Hezbollah ellen – ezt az üzenetet többször is megküldték amerikai tisztségviselők a két érintett hatalomnak – írja a New York Times.
Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjével tárgyalt Iszmail Haníje, a Hamász palesztin iszlamista szervezet vezetője Teheránban az elmúlt napokban - közölte szombaton a Hamász egyik vezetője a libanoni al-Majadín televízióban.
Törökország visszahívta izraeli nagykövetét a Gázai övezetben zajló bombázások miatt – írja a Reuters. Edogan elnök ma már nyilatkozott a konfliktus kapcsán, akkor is elítélően beszélt Izraelről.
Veszélyes ellenségnek nevezte Lengyelországot Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke és arra figyelmeztette őket, hogy ha „folytatják a jelenlegi irányt,” elveszthetik az államiságukat – írja a Reuters.