Haruhiko Kuroda, a japán jegybank korábbi vezetője szerint Pekingnek cselekednie kell, ha el akarja kerülni a Japánéhoz hasonló sorsot – számolt be a South China Morning Post.
A Federal Reserve monetáris politikájának irányával kapcsolatban élénk vita bontakozott ki a közgazdászok körében. Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint az amerikai jegybanknak jelentős kamatcsökkentést kellene végrehajtania a következő ülésén – írta a Cnbc.
Az Európai Központi Bank nem fog gyorsabb kamatcsökkentéssel reagálni az euróövezeti gazdaság gyengülésére - írja a Bloomberg egy elelzmői felmérésre hivatkozva.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által működtetet online Árfigyelő rendszer a piaci verseny élénkítésén keresztül hatékony eszköznek bizonyult az infláció elleni fellépésben – világított rá Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a GVH Podcast legfrissebb adásában.
Bod Péter Ákos szerint Magyarország gazdasága alulteljesít a térség többi országához képest, gyenge valutával, magas inflációval és alacsony fogyasztással, miközben az erőltetett iparosítás és növekedési modell nem hozza a várt eredményeket. Emellett a multik kiszorítása és az alacsony szociális kiadások tovább rontják a gazdaság versenyképességét.
A gazdasági kihívásokkal küzdő magyar gazdaság egyik legfőbb problémája az államadósság, amely évtizedek óta meghatározza az ország gazdaságpolitikáját. Az adósság GDP-hez viszonyított aránya évtizedek óta a 70% körül mozog, és a jövőben is kulcskérdés lesz, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni ezt a mutatót. A magyar Alaptörvényben az államadósság kívánatos szintje 50%-ban van meghatározva, de a gazdasági helyzet és a globális környezet nem kedvez a cél elérésének – mondta el Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában.
Magyarország gazdaságpolitikai úttévesztésben van - hangsúlyozza Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen, aki szerint teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Az alábbiakban Matolcsy György prezentációjából szemezgettünk.
Varga Mihály bejelentette: januárban 3,2 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak. Ez nem túl jó hír a nyugdíjasoknak a nyugdíjszakértő szerint.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az InfoRádiónak adott interjúban részletesen beszélt a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről, különös tekintettel az infláció alakulására és a monetáris politikára.
Új argentin valutát vezettek be a Milei sokkterápia ellensúlyozására: a távoli La Rioja tartomány saját valutát, a chachót vezette be, hogy megpróbálja újraéleszteni haldokló gazdaságát.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A biztosítóknak 151 milliárd dolláros éves veszteséggel kell számolniuk a természeti katasztrófák miatt globális szinten, ez az összeg rosszabb években sokkal több is lehet - írja egy új előrejelzésre hivatkozva a Financial Times, amely az éghajlatváltozás és a városi terjeszkedés kihívásaira hívja fel a figyelmet.
A magyar a háztartások kétharmadának van pénzügyi megtakarítása, akiknek egyharmada tart állampapírt. Ez pedig azt is jelenti, hogy idén a GDP 2,1%-ának megfelelő kamatjövedelemhez jutnak a háztartások az állampapírjaik révén – olvasható az MNB friss jelentésében. Ezeknek a kamatoknak a közel felét állampapírba forgatnák vissza a megtakarítók, de mit szólnak ehhez a hazai megtakarítási piaci szereplők? Szeptember 17-én, a Portfolio Future of Finance konferenciáján kiderül. Mindeközben úgy tűnik, hiába szeretné a magyar kormány különféle intézkedésekkel előmozdítani a magyar háztartások fogyasztását, nekik más terveik vannak.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
Manapság mindenki a kamatcsökkentésről beszél, pedig a monetáris politika irányultsága szempontjából a 2007-es pénzügyi válság óta a likviditási trendek legalább ennyire fontosak. Idáig volt egy rejtett tényező a háttérben, ami a kamatemelések ellenére is nagyon támogató likviditási feltételeket tett lehetővé. Ez azonban megszűnni látszik és ennek messzemenő következményei lehetnek a részvénypiacokra is. Hasonlót már láttunk 2018-ban, akkor 20%-ot esett az S&P 500 index.
Jelentősen csökkent a török infláció augusztusban, a magas kamatok elkezdték letörni az áremelkedés mértékét.
Az utóbbi időszakban a magyar gazdaságra jelentős hatást gyakoroltak a nemzetközi és hazai problémák. Bár az infláció némileg mérséklődött, a bizalom továbbra is alacsony, amit a gyenge ipari teljesítmény és a beruházások visszaesése súlyosbít. A gazdasági növekedésre vonatkozó korábbi optimista kormányzati előrejelzések nem váltak valóra, Magyarország pedig továbbra sem tudja megfelelően kezelni a gazdasági sokkokat.
Közel négy éve a legkisebb ütemre lassult a török gazdaság növekedése az idei második negyedévben az első negyedévhez képest éves összevetésben, részben a kormány megszigorító intézkedéseinek a hatására, ami igen magas kamatszinttel párosul.
A piaci biztosítók, a vállalatok, az egészségpénztárak és bármilyen más forrás formális, jogszabályok által is szabályozott bevonása elkerülhetetlen - vetítette előre a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos Károly, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel a szervezethez tartozó tagvállalatok helyzetéről is részletesen beszéltünk. Elmondása szerint a helyzet általánosságban romlott, tagszervezeteik nagyobb része komoly pénzügyi problémákkal küzd. A fekvő- és járóbetegszolgáltatók helyzete kapcsán rámutatott arra, hogy sok szolgáltató egyre kiszolgáltatottabb helyzetben van az elszálló orvosi jövedelmek finanszírozása miatt. A szakember szerint bizonyos esetekben egyszerűen határt kellene szabni a bérekre, amelyek egyes esetekben már nem csak a nyugat-európai, de amerikai szinteket is meghaladják. A TritonLife alapító-társtulajdonosa arról is részletesen szólt, hogy milyen intézkedések megtételére lenne szükség, hogy jobb legyen a magyar egészségügy és egyúttal felvetette az egyén felelősségét a saját egészségéért. Ennek kapcsán részletesen beszélt saját példájáról is.
Kína gazdasága egyre áthatóbb válságtól szenved, a gyengülő munkaerőpiac és a lassuló gazdasági növekedés egyre nagyobb aggodalmat kelt a pekingi vezetésben – írja a piaci konszenzusnál is sokkal pesszimistább elemzésében a Hinrich Foundation. Különösen a fiatalok munkanélkülisége növekszik, így 2024-ben rekordot jelentő számú friss diplomás kerül kilátástalan helyzetbe. A problémát súlyosbítja a beruházások visszaesése és az ingatlanpiac válsága, ami most már deflációs környezetet teremtett. A helyzet kezelésére Kínának új gazdasági és társadalmi politikák kidolgozására lesz szüksége a stabilitás megőrzése érdekében.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
