Friss londoni elemzői helyzetértékelések szerint nem ugrik tovább az olajár vörös-tengeri összetűzések miatt, inkább a hajózási szállítási költségekből lehetnek inflációs problémák.
A mögöttünk álló szűk 20 év során számos piaci szereplő figyelte közelről a réz és az arany árának egymáshoz viszonyított alakulását, mivel a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott réz és a klasszikus menekülőeszközként szolgáló arany hányadosa szorosan együtt mozgott a piaci hozamok alakulásával. Ez a korreláció azonban látványosan megszűnt nemrég, a réz/arany arányszám és a 10 éves amerikai kincstárhozam alakulása élesen elvált egymástól - felmerül a kérdés, hogy elromolhatott a fontos gazdasági előrejelző mutató? Ennek járunk utána elemzésünkben, illetve azt is megnézzük, hogy mi befolyásolhatja az arany és a réz árát, illetve a hozamok alakulását.
Pár napon belül kapható lesz az a lakossági állampapír, amely 20,6%-os kamattal ketyeghet idén. Az előző évi inflációra az elődjeihez hasonlóan várhatóan 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, így messze ez lesz idén a legjobb kamatot biztosító állampapír a piacon. Csakhogy van egy csavar a történetben.
Látványosan nem tud talpra állni a magyar kiskereskedelmi forgalom: 2023-ban gyakorlatilag a 2021-es volument hozta végig, a 2022-es kiugrás pedig részben az üzemanyagár-stopnak, részben pedig a választás előtt kiosztott helikopterpénznek köszönhető. A fogyasztás drámai mértékben zuhant itthon miközben Európában a koronavírus-járvány utáni kilábalást követően sikerült szinten tartani a boltok forgalmát. 2024-ben jöhet a fordulat Magyarországon is, miután a dolgozók megkapják az emelt béreiket.
A szakértők többsége egyetért abban, hogy a megemelt árú lakossági földgáz átlagárának a havi fogyasztási súlyok alapján való mérése nem szerencsés. Ugyanakkor eddig nemigen született olyan írás, amely bemutatta volna, hogy konkrétan hogyan kellene mérni a földgáz-árindexét ebben a különleges helyzetben. Ez a cikk erre igyekszik válaszolni, bemutatva többféle megoldási lehetőséget. A lényeg az, hogy a megemelt árú földgázfogyasztás éves súlyozásán alapuló magyar árindex 2023-ban 18,7-18,8% lett volna, 1,1-1,2 százalékponttal magasabb, mint a ténylegesen mért. Az éves árindex azonban így is egy számjegyű lett volna, igaz, nem októberben, hanem novemberben.
Az ÁKK-nak nincs olyan célja, hogy érdemben emelje a mostaniról a lakosság kezében lévő állampapírok arányát. Elégedettek vagyunk a piaci részesedésünkkel - mondta el Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója a Telexnek adott interjúban. Kurali szerint nem kell tartani attól, hogy alacsonyabb inflációs környezetben a lakosság elkezdené visszaváltani a PMÁP-okat, mivel alacsony infláció mellett a többi befektetési lehetőség is nagyjából ugyanolyan, vagy még rosszabb lesz.
Tavaly novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 ezer, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 428 ezer forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
2022 júniusában volt utoljára 10 ezermilliárd forint felett a lakossági állampapírokban kezelt állomány, ezt sikerült újra megugrani tavaly év végén. A munka oroszlánrészét a Prémium Magyar Állampapír végezte el, a PMÁP 62%-os állománybővülésének köszönhető, hogy a MÁP+ 1500 milliárdos mínusza ellenére is 10 ezermilliárd felett zárt a piac.
Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az európai munkavállalók fizetésemelési követelései jelentősen késleltethetik az Európai Központi Bank korai kamatcsökkentését, amit Christine Lagarde, az EKB elnöke is kiemelt a várható kihívások között a davosi Világgazdasági Fórumon. Az euróövezeti jegybank már fenntartásait fejezte ki a bérek növekedése és azok az inflációra gyakorolt lehetséges kihatása miatt – írja a Financial Times.
Az Európában rekordalacsonynak tekinthető munkanélküliség a többi fejlett gazdasághoz viszonyítva még mindig magas, az Egyesült Államokban például sokkal kisebb a ráta. Ennek részben módszertani okai vannak: mélyebbre tekintve a munkaerőpiac helyzete nem annyival kedvezőtlenebb az EU átlagában az USA-hoz mérve, mint ahogy az a munkanélküliségi adatokból látszik. Európában inkább a munkanélküliség területi eloszlásával van baj, egyes országokban valóban magas a munkanélküliek aránya, míg másutt kínzó munkaerőhiánnyal küzdenek. Jó hír, hogy a munkanélküliség várhatóan egyre kevésbé lesz probléma ezekben az országokban, de a kormányok addig is sokat tehetnének a helyzet javításáért – ha a politikai szempontok engednék.
2023 végén is tartott még az év során tapasztalt élénk munkavállalói aktivitás Magyarországon. Az utolsó negyedévben 20,9%-kal több pályázat érkezett a meghirdetett állásokra, mint az előző év azonos időszakában. Az ország két vármegyéjét leszámítva mindenhol nőtt a jelentkezések száma, a legnagyobb arányban Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében – derült ki a Profession.hu legújabb negyedéves jelentéséből.
Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n. Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.
A szemfülesek már észrevehették, hogy január 20-ától új kamata van minden idők legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapír sorozatának, a 2033/I-nek: mostantól 17,85%-os kamattal ketyeg.
Azzal, hogy egyre közelebb kerül az Európai Központi Bank kamatcsökkentése, olyan nagy amerikai befektetők jelennek meg az európai államkötvények piacán, mint a Vanguard és a Candriam – számol be a hírről a Bloomberg.
A nyomás alatt levő olasz gazdaság 2024-es növekedési kilátásai attól függnek, hogy a kormány milyen gyorsan tudja felhasználni az EU által megítélt helyreállítási forrásokat. A kamatcsökkentés segíthet, ám ennek hatásai csak lassan érvényesülnek majd – véli az ING Bank elemzője.
Már a gazdaságban is komoly fennakadásokat okoz a jemeni húszi lázadók tevékenysége a Vörös-tengeren, hiszen egyre több cég számol be szállítási nehézségekről és átmeneti leállásokról. Közben a konfliktus miatt a szállítmányozási költségek jelentősen emelkedtek az elmúlt hetekben. A helyzet kezd hasonlítani 2021-hez, amikor a globális logisztika szinte összeomlott, hozzájárulva az infláció jelentős emelkedéséhez.
Egy eurócentet sem hagy veszni a kormány az uniós pénzekből, a tavalyi 2200 milliárd után idén legalább 2000 milliárd uniós forrás érkezésére számítanak – mondta a vg.hu-nak a pénzügyminiszter. Megerősítette: idén 5,2%-os éves inflációval és 3,6%-os GDP-növekedéssel számolnak.
Az elemzők által vártnál jelentősen jobban, 2021 júliusa óta nem látott szintre emelkedett a Michigani Egyetem amerikai fogyasztói hangulatindexe januárban.
Makrogazdasági szempontból szerencsétlen, befektetési szempontból szerencsés volt a tavalyi év, idén viszont számos tényező van, ami mindkét területen bizakodásra ad okot - mondták az OTP elemzői a bank pénteki sajtóeseményén. A rendezvényen kiderült az is, hogy milyen irányba mehet idén az infláció, a globális és hazai gazdaság, vagy hogy részvénybe vagy kötvénybe kell-e fektetni idén.