Japánban a minimálbérek emelését fontolgatják amellett, hogy a vállalati szférát is béremelésekre próbálják ösztönözni. Eddig mindez nem volt túl sikeres, az elmúlt egy évben szinte semmi nem történt, pedig ez kulcsfontosságú lehet mind a reflációs stratégia, mind a recesszió leküzdése szempontjából.
Japánban soha nem látott mértékű monetáris stimulussal próbálják kihúzni a gazdaságot a több mint 15 éve tartó deflációs időszakból. Ez az úgynevezett reflációs stratégia kulcsfontosságú az ország növekedése szempontjából, és ezt jól tudja a japán kormányzat is. Viszont több vállalatvezető a gyenge belső keresletre hivatkozva nem tervezi egyelőre az árainak az emelését. Nyilatkozataikban nem túl optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban és terveik szerint inkább külföldön terjeszkednének. Ettől függetlenül a májusi inflációs adatok kedvezőnek mondhatóak és több felmérés szerint az inflációs várakozások is a Bank of Japan kedve szerint alakulnak. A júniusi előzetes adatok viszont újra a pénzromlás kedvezőtlen alakulását vetítik előre. A bemutatott idősorokból jól látszik, hogy a historikusan hosszan problémát jelentő deflációtól nem tudnak egyhamar megszabadulni a japánok. Az nem kérdés, hogy ilyen szintű monetáris expanzióval előbb vagy utóbb inflációt tudnak gerjeszteni. Ugyanakkor a kitűzött cél, miszerint két százalékos inflációt érnének el két éven belül, talán túl ambiciózusnak bizonyulhat. Jelen írásban tisztába tesszük azt is, hogy egyáltalán miért van szükség inflációra, és mit mondanak a közgazdaságtanban arra, hogy mitől van vagy éppen nincs drágulás.
A Bank of Japan legközelebb július 10-11-én ülésezik. Elsősorban azt fogják megvizsgálni, hogy a kötvénypiac stabilizálódik-e, majd a második negyedéves kilátásokat veszik számba. Ez az ülés lesz az első ellenőrzési pont arra vonatkozóan, hogy a reflációs stratégiájuk működik-e vagy sem.
Nőtt az inflációs nyomás Kínában - derül ki a statisztikai hivatal által frissen közzétett adatokból. A 12 havi fogyasztói árindex a májusi 2,1 százalékot követően 2,7 százalékos drágulást jelzett, és lassult a termelői árak csökkenése is. Elemzők szerint a gyorsuló infláció miatt csökkenhet a további monetáris lazítás valószínűsége.
Ezen a héten külföldről sokkal kevesebb adat érkezik, mint ahogy az elmúlt napokban megszokhattuk. Amire érdemes figyelni, az a Fed legutóbbi kamatmeghatározó ülésének jegyzőkönyve és a japán jegybank kamatmeghatározó ülése. A hazai naptárban több fontos esemény szerepel. Napvilágot látnak a júniusi államháztartási és inflációs adatok.
A kiskereskedelmi árrés szélesítése növeli a cigarettára kivetett adók mértékét, így egy átlagos doboz dohánytermék 16 százalékkal drágulhat. Ekkora drágulás már az inflációs mutatóban is jelentkezik, a teljes hatás 0,6 százalékpontos lehet.
Rezsidíjak, dohánycikkek, bankolási költségek - egy sor olyan lépése volt a kormányzatnak az elmúlt hónapokban, melyek az év hátralévő részében jelentősen megmozgatják az árakat. Bár az rezsicsökkentések több mint egy százalékponttal mérsékelhetnék azt inflációt, az egyéb intézkedések nagyjából vissza is hozzák azt.
Az előzetes eredmények szerint az eurózónában 1,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júniusban. Az érték az előző havi 1,4 százalékos szinthez képest egyértelmű növekedést jelez, ami az előző havi trendforduló után már biztosítja a dezinfláció végét. Elmondható, hogy deflációs veszélyről a továbbiakban szó sincs. Az érték a piaci várakozásokkal összhangban van, így piacmozgató hatása nem várható.
Magyarország háromból immár kettő, az inflációra és az államháztartási hiányra vonatkozó eurócsatlakozási feltételt teljesít - mondta Varga Mihály a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának (NVMT) közgyűlésén, csütörtökön Budapesten.
Az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 0,5%-ponttal 2,1%-ra csökkentette, ezzel párhuzamosan viszont a jövő évi előrejelzését 0,4%-ponttal 3,2%-ra emelte a ma teljes terjedelmében közzétett inflációs előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank szakértői stábja. Az anyagból kiderül, hogy a jövő évi megemelt inflációs előrejelzés jórészt a március óta bejelentett kormányzati adóemelő lépéseknek köszönhető. A piacokat mostanában kiemelten foglalkoztatja, hogy mi késztetheti a kamatcsökkentési sorozat megállítására, esetleges megfordítására az MNB-t. A mai inflációs jelentés kockázati forgatókönyveket bemutató része erre is választ ad. Eszerint a Monetáris Tanács úgy látja, hogy "A globális kockázatvállalási hajlandóság számottevő romlása és legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az eurózóna recessziójának elhúzódása esetén a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára is érdemben emelkedhet, ami szigorító monetáris politikai reakciót indokolhat".
Kikuo Iwata, a Bank of Japan alelnöke szerint további eszközök állnak a rendelkezésükre amennyiben tovább szeretnék folytatni a jegybanki lazítást. Készek akár a lefelé, akár a fölfelé mutató kockázatok kezelésére az árszínvonal és a növekedés kapcsán - jelentette ki a Reutersnek adott nyilatkozatában a 70 éves egykori professzor. Ugyanakkor hozzátette, hogy a rövid távú ingadozásokra nem kíván reagálni a jegybank. A közelmúltban megfigyelt jenerősödést és tőkepiaci hanyatlást az alelnök külső okokra vezette vissza.
Japánban több meghatározó vállalatvezető is rendkívül szkeptikus a japán gazdaságpolitika eredményeivel kapcsolatban. Sok vállalat számára egyedül a külföld felé fordulás kecsegtet növekedési lehetőséggel. Mindez pedig erőteljesen meglátszik beruházásaik irányán is - írja a Bloomberg. Gyenge belföldi keresletet érzékelnek továbbra is, aminek folytán nem emelnek árakat. Még a jen gyengüléséből eredő költségeiket sem hárítják át a fogyasztókra. Ezek fényében, egyelőre nem tűnik sikeresnek Japán reflációs stratégiája. Talán még várni kell a monetáris politika (modell szinten és késleltetett) hatásainak a gazdaságba való begyűrűzésére.
Az eurózóna májusi aggregált inflációs mutatója 1,4 százalékot mutat éves szinten. Az érték az előző havi 1,2 százalékos szinthez képest újra növekedést jelez, de a piaci várakozásokkal teljesen összhangban van, így pedig piacmozgató hatása mérsékelt lehet. Kiemelendő ugyanakkor, hogy ezen legfrissebb adat az első 2012 augusztusa óta, ami emelkedő inflációt jelez a régióban. Jelen érték viszont még mindig jelentősen az Európai Központi Bank 2 százalékos középtávú célja alatt van, így pedig a monetáris politikai döntéshozatal továbbra is nagyobb szabadságot élvezhet.
A keresletérzékeny termékek árváltozása, illetve az adóhatásoktól szűrt index alakulása is arra utal, hogy igen kicsi az inflációs nyomás Magyarországon. Úgy tűnik, a várakozások megtörtek.
Májusban 1,8% volt az éves drágulás üteme - jelentette ma reggel a KSH. A piaci elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az áprilisi 1,7%-ról 1,9%-ra gyorsul a pénzromlás, vagyis a fogyasztói árindex emelkedése kisebb lett a vártnál.
A következő napokban csak néhány fontosabb adat lát napvilágot, köztük a májusi inflációs statisztika. Az Egyesült Államokból is csak a hét második felében érkezik néhány fontosabb adat. Ma hajnalban kamatmeghatározó ülést tart a japán jegybank.
Egyelőre nem lassul tovább az infláció: májusban 1,9 százalék lehetett az éves fogyasztói árindex a Portfolio.hu által megkérdezett szakértők szerint az áprilisi 1,7 százalék után.
Az előző havi 1,2 százalékos rekordalacsony szintről 0,2 százalékponttal 1,4 százalékra emelkedett az eurózóna inflációs mutatója - derült ki az Eurostat előzetes méréseiből. A konszenzus a végső eredményekkel összhangban 1,4 százalék volt, így piaci reakciók nem várhatóak.
Vegyes képet festenek a frissen napvilágot látott, amerikai, ingatlanpiaci adatok. Áprilisban 16,5 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint egy hónappal korábban, az újonnan kiadott építési engedélyek száma viszont nőtt - derül ki a NAR által közzétett adatokból. A megkezdett építkezések száma november óta nem volt ilyen alacsony. Egy másik adat szerint csökkent az infláció.
A három éves rekordszintre lassuló infláció az USA-ban nem kell, hogy választ idézzen elő a Fedtől. Egyedül az inflációs várakozások módosulása az amire reagálniuk kellhet, hogy tartsák inflációs céljukat - közölte Charles Plosser, a Philadelphia Fed elnöke. Mondta ezt mindannak ellenére, hogy korábban többször is felmerült, hogy a Fed esetleg növelné eszközvásárlási keretét a deflációtól tartva.
Áprilisban 1,7 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás - jelezte a KSH. Az előző hónapban - szintén történelmi mélypontnak számító szinten - 2,2%-on állt a mutató. Előzetesen az inflációs várakozások 1,8 és 1,5% között szóródtak, a piaci konszenzus éppen 1,7% volt. Ennél alacsonyabb árindexre 1974-ben volt utoljára példa.
A legfontosabb hírek a forrongó Közel-Keletről.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Még nem tartunk annál a szintnél, mint a rendszerváltáskor, de nő a fogyasztás.
Ezt jelzik a termelési adatok.
Mutatjuk, miért.
Kösz, Irán.
Érdemes közelebbről is megnézni a számokat.
