Szeptemberben 2,6%-os lehetett az infláció Magyarországon, éppen annyi, mint egy hónappal ezelőtt - legalábbis ez derül ki a Portfolio körkérdésére adott elemzői válaszokból. A holnap megjelenő hivatalos inflációs adat előtt tehát arra számít a piac, hogy az erős belső kereslet továbbra sem helyez érdemi nyomást az árakra.
A kamatok fokozatos emelése a leginkább megfelelő monetáris politikai megközelítés az inflációval kapcsolatos bizonytalanságok közepette - fogalmazott a Fed elnöke kedden Clevelandben, vagyis ismét megerősítette, az USA központi bankjának idei kamatemelésre vonatkozó előrejelzését. Janet Yellen beszédében azt mondta, a Fed három tekintetben is rosszul ítélte meg az inflációs kilátásokat.
Augusztusban éves bázison 1,9%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ezzel pedig már második egymást követő hónapja kúszik lassan felfelé az éves árdinamika. A maginflációs index 1,7%-on stagnált.
Ismét beállította legutóbbi négyéves csúcsát augusztusban a brit infláció. Londoni pénzügyi elemzők azonban továbbra sem számolnak azzal, hogy a Bank of England - a brit jegybank - belátható időn belül emeli mélységi rekordon tartott alapkamatát.
A piac inflációs előrejelzései túlzottan nagyok - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egri közgazdasági vándorgyűlés szünetében. Nagy szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, és erre a jegybank a nem konvencionális eszköztárával reagálhat.
A vártnál csak egy hajszállal lett magasabb az augusztusi infláció, az árak átlagosan 2,6%-kal nőttek. Mindez fontos a szeptemberi kamatdöntés szempontjából, az MNB ugyanis a jelek szerint elkötelezett a további lazítás mellett, ez az utolsó adat, ami megfontolásra késztetheti.
A júliusi 2,1% után augusztusban 2,5%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - derül ki a gazdasági szakértők előrejelzéseiből. A Portfolio felmérése szerint azonban az elemzők a következő másfél évben nem számítanak az infláció elszaladására. Év végéig már nem emelkedik tovább a fogyasztói árindex, és 2018 végén is alig haladja majd meg a 3%-os inflációs célt.
A nyári hónapok 2 százalék körüli inflációs rátáit követően az őszre fordulva a fogyasztóiár-index emelkedésére számíthatunk. Ráadásul az elmúlt hónapokban a maginflációs mutató is fokozatos gyorsulást mutatott, így piaci elemzésekben egyre gyakrabban merül fel, hogy a hazai infláció akár már a közel jövőben elérheti a 3 százalékos jegybanki célértéket. A jegybanki mélyelemzések ettől eltérő képet mutatnak. Számításaink szerint az éves infláció átmeneti emelkedés után az év végéhez közeledve ismét süllyedni kezd. Az inflációs cél fenntartható, tartós elérése továbbra is legalább 2019-ig várat magára. Cikkünk az infláció alakulását aktuálisan leginkább meghatározó tényezőket foglalja össze.
Ördögi körbe került Venezuela: az összeomlott gazdaság miatt kialakult hiperinfláció kezelésére őrült tempóban nyomtatja a pénzt az ország jegybankja, ezzel viszont tovább súlyosbítja az egyébként is reménytelennek tűnő helyzetet.
Az MNB Monetáris Tanácsa keddi közleményében világosan megerősítette, hogy kész a monetáris kondíciók tovább lazítására nem konvencionális eszközökkel - válaszolta a jegybank a Reuters kérdésére. Mindez azért volt fontos, mert sokan félreértették a keddi közlemény utolsó két mondatát, ezt igyekezett most tisztába tenni az MNB.
Az előzetesen várt 1,8 százalék helyett csak 1,7 százalék volt az infláció júliusban az Egyesült Államokban. Ez pedig ismét a Fed óvatosságát támaszthatja alá, nem is véletlen, hogy hirtelen megütötték a dollárt a hírre.
Júliusban éves bázison 2,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH által ma közölt statisztikából. Az adat összhangban volt a Portfolio által megkérdezett elemzők konszenzusával. Közben az éves meginflációs index értéke 2,6%-ra emelkedett, amire három éve nem volt példa. Ez jól mutatja, hogy a felszín alatt fokozatosan erősödik az inflációs nyomás a magyar gazdaságban.
Az elmúlt hónapokban az üzemanyagárak csökkenése jelentősen mérsékelte a hazai inflációt, ez a trend azonban júliusban véget érhetett: a júniusi 1,9%-ot követően júliusban 2,1%-ra gyorsulhatott az árszínvonal-emelkedés éves üteme - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Bár a szakértők többsége egyértelműen emelkedő inflációt vár, egy esetleges rezsicsökkentés, illetve célzott áfacsökkentés a választások közeledtével még bekavarhat az összképbe.
Leghamarabb 2019-ben jöhet az első kamatemelés a Magyar Nemzeti Banktól - véli a Portfolio 11 elemű elemzői konszenzusában részt vevő 7 szakértő, sőt többek szerint az sem teljesen kizárt, hogy még további monetáris lazítás jön. Ennek lehetőségét egyébként a múlt havi jegybanki kamatdöntési közlemény is megpendítette, így több elemző akkori értékelése szerint váratlanul laza hangvételűre sikerült a kommüniké. Erre egyébként lehet, hogy holnap is szükség lesz, mert a forint újra beerősödött.
Júniusban éves bázison 1,6%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ezzel pedig immár negyedik egymást követő hónapja csökken az éves mutató értéke. A maginflációs index 1,7%-on stagnált.
Júniusban 1,9%-os volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon - jelentette a KSH. A májusi 2,1%-os inflációs adat után a szakértők az áremelkedési ütem mérséklődésére számítottak, az előrejelzések 1,8-2,0% között szóródtak, a konszenzus 1,9% volt. Vagyis az adatot pontosan eltalálta a piac.
Hiába a gyors bérnövekedés és az erős fogyasztási kereslet, ez az árak alakulásán alig hagy nyomot. A Portfolio által megkérdezett elemzők válaszai alapján 2% alá csökkenhetett az infláció júniusban, köszönhetően az üzemanyagárak nyár eleji esésének. A következő hónapokban azért erősödni fog az árak emelkedési üteme, de csak visszafogott mértékben.
A június 20-i Monetáris Tanácsi közleményt több elemző is meglepően laza hangvételűnek titulálta, mert a felfelé mutató inflációs kockázatok helyett továbbra is inkább a lefelé mutatóakat domborította ki az MNB, így az akkori ülésről ma közzétett rövidített jegyzőkönyvnek fokozott jelentősége van. Ebben a döntéshozó testület több tagja az eurózóna felőli alacsonyabb importált infláció esélyeire, az idehaza történelmi mélyponton lévő inflációs várakozásokra, az áfa-csökkentésekre és a dinamikus béremelkedések egyelőre nem látható inflációs következményeire utalt. Ezekkel a tényezőkkel indokolják tehát, hogy miért látnak esélyt a lefelé irányuló inflációs kockázatok felerősödésére és miért várják most fél évvel későbbre, 2019 elejére a jegybanki 3%-os inflációs cél elérését. Az akkori ülésen mindegyik jelen lévő jegybankár a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntött.
Júniusban a májusi 1,4%-ról 1,3%-ra csökkent az eurózóna éves inflációs indexének értéke - derült ki az Eurostat ma közzétett előzetes adataiból. Az éves bázisú maginflációs mutató azonban emelkedni tudott, 0,9%-ról 1,1%-ra.
Az automatizálás és a munkavállalói érdekképviseletek szerepének gyengülése miatt az elmúlt évtizedekben nagyon fellazult az ellentétes irányú kapcsolat a munkanélküliségi ráta és béremelkedési ütem között, vagyis hiába vált egyre feszesebbé a munkaerőpiac, a dolgozók nem tudtak annyival magasabb bért követelni maguknak, mint korábban - állapítja meg a Bank for International Settlements (BIS) 2017-es jelentésében. A Phillips-görbe kilaposodása a monetáris politika jövőbeli alakulása szempontjából is nagyon fontos jelenség.
Az amerikai légierő támaszpontjait pásztázták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Újabb botrány pattant ki az oroszok segítése miatt.
A segélyezés körüli csalásokkal vádolják az EU-t.
Gennagyij Anascsin vezérezredest teljes csendben rúgták ki.
A jelenlegi több pólusú geopolitikán csak még több erőtér kialakulása segíthet?
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
