Februárban is a legmagasabb inflációt mérték Magyarországon az EU-országok közül – derül ki az Eurostat szerdai adataiból. A következő hónapokban a drágulás meredeken visszaeshet elsősorban az olajárak zuhanásának köszönhetően, így a hazai vásárlókon is enyhülhet a nyomás.
Ötven bázisponttal 1%-ra csökkentette irányadó kamatát a lengyel központi bank egy mai ülésen, holott ez nem kamatdöntő ülésnek indult.
Az arany árfolyama nagyot ralizott az elmúlt években, miközben az ezüst korrántsem teljesített olyan jól, így új csúcsra emelkedett az arany/ezüst-hányados.
Rendkívüli ülésen 100 bázisponttal 9,75%-ra vágta az irányadó kamatot kedden a török jegybank. Az indok hasonló, mint a legtöbb fejlett gazdaságban: a koronavírus gazdasági hatásait kell ellensúlyozni.
Átlagosan közel 10%-ot értek el tavaly a nyugdíjpénztárak, a többféle portfóliót kínáló szolgáltatóknál sok esetben két portfólió is 10% felett teljesített. Az idei évet viszont nagyon megnehezítheti hozamszerzési oldalról a koronavírus, egyetlen részvényindexet vagy kötvénypiacot sem hagy érintetlenül a járvány terjedése, ilyen pánikra hajazó környezetben pedig nagyon nehéz pénzt keresni.
Nem véletlen tartja a mondás, hogy a készpénz a király (Cash is king), most ezeket az időket éljük. Pánikhangulatban lényegében mindentől szabadulnak a befektetők, ennek esik jelenleg áldozatul az arany is. Azonban hosszabb távra továbbra is érdemes lehet aranyat tartani a portfoliókban.
Tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak mindegyike pozitív hozamot ért el a nemzetközi tőzsdék és a BÉT jó szereplése, illetve a hazai kötvénybefektetések felértékelődésének köszönhetően - írja az MNB friss közleményében. Az átlagos nettó hozam 9,84 százalék lett.
Lengyelországban az elemzők által vártnál nagyobb volt a fogyasztói áremelkedés februárban.
Az orosz számvevőszék elnöke nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az alacsony idei olajárak miatt akár nullára lassulhat Oroszországban a gazdaság és 6 százalékra gyorsulhat az infláció.
Megoszlik az alapkezelői szektor képviselőinek véleménye arról, hogy megverhető-e a szuperállampapír által kínált 5%-os hozam. Van, aki szerint a befektetési eszközök megfelelő kombinációja megugorhatja ezt a feladatot, van, aki szerint a portfóliómenedzserek következő generációja hozza majd el a változást, és van olyan is, aki szerint egész egyszerűen nem verhető az 5% befektetési alapokkal. A Portfolio IWS konferenciájának alapkezelői paneljében szó volt arról is, hogy a világ nagyon gyorsan tud változni, ahogyan az emberek hozzáállása is, így könnyen lehet, hogy pár év múlva a MÁP+ már nem is lesz a befektetési térképen.
Érdekes és dinamikus párbeszéd alakult ki a Portfolio IWS konferenciájának első, makrogazdasági témákat felölelő panelbeszélgetésében. A beszélgetést nem meglepő módon a koronavírus és annak gazdasági hatásai vitték el. A Virovácz Péterből, Zsiday Viktorból, Tardos Gergelyből és Regős Gáborból álló szakértő gárda kitért többek között arra, hogy fél szívvel fél karantén nem elég, világméretű karantént kellene bevezetni. Ahhoz, hogy nem menjenek csődbe a cégek, óriási fiskális stimulusra van szükség, de elhangzott az is, hogy legyen már recesszió végre.
A januári 3,7%-ról 3,8%-ra tovább emelkedett az MNB számára is kiemelten fontos adószűrt maginflációs mutató Magyarországon, azaz bő 11 éves csúcsra emelkedett – derült ki a jegybank inflációs mutatóinak mai közléséből.
A januári 7 éves csúcsról (4,7%) "csak" 4,4% százalékra süllyedt februárban az éves alapú áremelkedés üteme Magyarországon, miközben a maginfláció 4%-ról 4,1%-ra, 7 éves csúcsra gyorsult, a negyedéves évesített maginfláció pedig 5%-ra, több mint 6 éves csúcsra ugrott - közölte a KSH. A Portfolio elemzői konszenzusa 4,1%-ra lassulást valószínűsített a főadat kapcsán, míg az MNB 4,2%-ra lassulást várt, azaz a tényadat január után most is mérsékelten magasabb lett a várakozásoknál. A havi alapú áremelkedés üteme 0,3 százalék volt februárban, a maginflációé pedig 0,5%.
Februárban 4,1%-os lehetett az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők előrejelzése szerint. A holnap megjelenő adat tehát enyhülést hozhat, hiszen januárban nagy meglepetésre 4,7%-os inflációról számolt be a KSH.
Egyre többen kongatják a vészharangot: a koronavírus már betört Európába, és nem látszik, hogy hol van a vége. A járvány elleni védekezés súlyos gazdasági következményekkel járhat, a mélyen integrált Európában egymás után dőlhetnének be a gazdaságok. De ki jelentene először recessziót, és mely országokban okozhatna tartósan kárt egy kiterjedt járvány? Ezt mutatjuk meg a legfőbb gazdasági mutatók, az érintett ágazatok és a gazdasági kapcsolatok figyelembevételével.
A koronavírusnak egyértelmű hatása lesz a következő negyedévek gazdasági teljesítményére és ezáltal a vállalati profitokra – véli Hans-Jörg Naumer, az Allianz Global Investors Tőkepiaci és Tematikus Elemzések globális vezetője. A szakember szerint a vírus átírja a befektetési piacot is, el kell gondolkodni a részvénysúly fokozatos emelésén a portfólión belül, még akkor is, ha egy meglehetősen volatilis piacnak nézünk elébe. Szerinte az USA és Kína között húzódó kereskedelmi háború szempontjából mindegy, ki nyeri az amerikai elnökválasztást, a hozzáállás nem fog változni, és ezen mindenki csak veszíteni fog.
Lassult és még inkább elmaradt az inflációs céltól a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben februárban az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) gyorsbecslése szerint.
Tavaly júniusi indulása óta az eddigi leggyengébb havi értékesítési adatát produkálta februárban a szuperállampapír, a 214 milliárd forintnyi lejegyzett mennyiség még a gyenge karácsonyi szezont is alulmúlta. De mi lehet az oka ennek? A más lakossági állampapírokból átáramló pénzek láthatóan visszaestek, volt időközben egy váratlanul magas inflációs adat, egy többször is rekordot döntő gyenge forint és még a forgalmazók jutalékát is csökkentették. Lenti cikkünkben azt járjuk körbe, hogy az imént felsoroltak mennyiben járulhattak hozzá a MÁP+ értékesítésének visszaeséséhez, illetve azt, hogy mennyire lesz tartós vagy csak átmeneti ez a jelenség. Egy biztos, a kezdeti szuperállampaípr-őrület láthatóan kifulladt.
A várakozásoknak megfelelően sem a 0,9%-os alapkamaton, sem a valódi monetáris eszközként működő kamatfolyosó határain nem változtatott mai kamatdöntő ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól az egynapos betéti kamatláb -0,05%-on, a hitelkamat pedig 0,9%-on marad.
Orosz tankok ellen készülődnek.
Csak találgatja egyelőre a rendőrség, hogy történhetett.
Ugyanakkor Donald Trump is hibás jelölt.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
