Kamatot emelt az orosz jegybank
Meglepetésre kamatot emelt Oroszország központi bankja pénteken.
Meglepetésre kamatot emelt Oroszország központi bankja pénteken.
A tavaly kezdődött vírusválság a gazdaságot illetően lecsengőben van, a második félévben erős gazdasági felpattanásra számítanak az elemzők. A válságok végéhez közeledve a feltörekvő devizák, így a forint is erősödni szoktak, ám most gyökeresen más a helyzet. A nyugati világban, különösen Amerikában hosszú évek óta először felütötte fejét az inflációs félelem, amelynek hatására a hosszú lejáratú állampapírhozamok emelkedésbe kezdtek, a 10 éves amerikai államkötvény hozama már 1,7% felett van. A globális infláció megjelenése és az emelkedő hozamkörnyezet nyomás alá helyezte a jegybankot és a forintot is, ami már történelmi mélypontja közelében van. Mi lehet a játszma végkimenete? Erről kérdezte Hornyák Joci elemzőt Bence Balázs.
Ha gyakorlatban is kipróbálnád a forint kereskedést, tölts le egy demószámlát.
Gulyás Gergely ma a Kormányinfón öntött tiszta vizet a már régóta belengetett nyugdíjkötvény poharába: nem lesz ilyen lakossági állampapír. Ezzel egy 2,5 éves huzavona ért véget.
Az ázsiai tőzsdéken ma leginkább rossz hangulatban telt a kereskedés, Európa vezető börzéinél bizonytalan nyitást láthattunk, a délutáni órákra sem rajzolódott ki egyértelmű irány. A magyar börze a kedvező piacnyitás után beesett, ez leginkább a rekordszámú, koronavírus-szövődményekben elhunytak számának köszönhető. A tengerentúli tőzsdékkel kapcsolatban elmondható, hogy komoly piacbefolyásoló hatása lehet a Fed mai kamatdöntésének, illetve Jerome Powell elnök sajtótájékoztatójának – az amerikai jegybank döntését hazai idő szerint este hétkor ismerhetjük majd meg. A vezető amerikai tőzsdéken esést láthatunk, a befektetők feszülten várhatják a jegybankelnök felszólalását.
A fiatalokat és a nyugdíjaskorúak pénzügyeit érintette a leginkább a koronavírus-válság az utolsó negyedévben, ugyanakkor a fiatalok közel tizede óvatosabb gazdálkodással vagy félállás vállalásával növelni tudta a megtakarításait – derült ki az Intrum és a GKI kutatásaiból.
Már tényleg csak karnyújtásnyira van az újabb mérföldkő a magyar befektetési alapoknak, egyelőre azonban februárban sem tudta elérni a 7000 milliárd forintos szintet a szektor kezelt vagyona. A friss adatok szerint a briliáns évzárást egy meglehetősen álmos évkezdet követte, ebben szerepet játszhat, hogy a kategóriák teljesítménye jóval elmarad a tavaly év végén látott felfutástól.
Kis gyengüléssel kezdte a szerdai kulcsfontosságú napot a forint, így az euróval szemben 368 körül is járt, azaz nagyon közel a korábbi történelmi mélypontjához és mindez egy kulcsfontosságú amerikai jegybanki kamatdöntés délelőttjén történt.
A Román Nemzeti Bank 3,4 százalékos inflációra számít 2021 végére a korábban prognosztizált 2,5 százalékkal szemben - közölte kedden a román jegybank, amely közzétette a negyedéves inflációs jelentését.
Nagyon fontos, hogy a jegybank stabilan alacsonyan tartsa a hosszú lejáratú állampapír-hozamokat, amíg a gazdaság a kilábalás szakaszában van - mondta Haruhiko Kuroda, a japán jegybank elnöke kedden a parlamentben.
Az Európai Központi Bank nem tart az infláció emelkedésétől, miután az eurózónában még a koronavírus-válság miatti gyenge növekedési kilátások vannak a középpontban. Ugyanakkor az Egyesült Államokban egyre többen a pénzromlás érdemi növekedéséről beszélnek. Az inflációs várakozások növekedése turbulenciákat okoz a nemzetközi piacokon, amelynek a hatásai a magyar kötvénypiacon is érzékelhetők.
A vártnál nagyobb mértékben javult a ZEW gazdaságkutató intézet márciusi németországi gazdasági hangulatindexe.
Az utóbbi napokban megint erősödő piaci nyomás alá került a török líra, mivel a feltörekvő piacokkal kapcsolatos romló kockázatvállalási kedv az egyik legsérülékenyebb devizaként érinti őket. A tavalyi csúcstól még messze van a dollár-líra árfolyam, azonban a következő időszakban ismét felerősödhetnek a befektetői aggodalmak.
Az Európai Központi Bank célja, hogy megakadályozza a hozamemelkedést, mielőtt a válságból kilábaló európai gazdaságok készek lennének megbirkózni a magasabb finanszírozási költségekkel - nyilatkozta a Financia Timesnak Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza. Lane elmondta, hogy ha kell, az inflációs várakozásokat is le tudja törni a jegybank.
Izgalmas és tanulságos vita alakult ki a szakirodalomban az államadósság fenntarthatóságáról. A kiváltó ok, hogy az államadósságok a fejlett gazdaságok többségében a II. világháború óta nem látott szintekre emelkedtek a Nagy Pénzügyi Válságra és a Covid-19 válságra adott expanzív költségvetési politikák eredményeként.
A koronavírus-válság megjelenése óta a jegybankok úgy nyomtatják a pénzt, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne. A mennyiségi lazítás a konvencionális jegybanki eszközök egyik eleme lett, a kérdés, hogy meddig marad velünk. A kérdés azért is fontos, mert a korábbi válságokhoz képest új, hogy az inflációs félelmek feléledtek, és az extrém laza monetáris kondíciók fenntarthatósága megkérdőjeleződött.
A remek tegnapi amerikai teljesítménynek köszönhetően az ázsiai tőzsdéken ma többnyire jó hangulatban telt a kereskedés. Felemás nyitást láthattunk ma Európa piacain, a délutáni órákban leginkább rossz teljesítményt láthatunk a vezető tőzsdéken, a magyar börze végül mínuszban zárt. A tengerentúlon a korábbi napok komoly ralija után korrigál a tech-túlsúlyos Nasdaq index, de a Dow ismét új történelmi csúcsra tudott emelkedni.
Joe Biden amerikai elnök aláírta az 1900 milliárd dolláros mentőcsomagról szóló törvényt, miután azt megszavazta a kongresszus mindkét háza - írja a Reuters.
Lassan egy éve nem volt olyan magas a magyar tízéves kötvények referenciahozama, mint most, tavaly a járvány kitörésekor látott piaci turbulenciában láttunk hasonlót. Most elsősorban globális tényezők hajtják felfelé a hozamot, az utóbbi hetek amerikai hozamemelkedése alól mi sem tudjuk kivonni magunkat. A folyamatra már a jegybanknak is reagálnia kellett kedden az eszközvásárlási program módosításával.
A hétfői rossz teljesítményt követően erős felpattanást láthattunk tegnap az amerikai tőzsdéken, különösen a Nasdaq és a technológiai részvények teljesítettek jól, de nagyot ralizott a Tesla vezetésével az elektromosautó-gyártó szektor is. Az emelkedést a csökkenő kötvényhozamoknak, illetve az amerikai szenátus által elfogadott 1 900 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagnak köszönhettük.
Nőtt az infláció az Egyesült Államokban februárban, az árak épp az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékben nőttek. A jegybankon egyelőre nem nőtt a nyomás, de a Fed nem is a fogyasztói árindexet figyeli leginkább.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Inkább adóznak a bankok, mint hogy a kormányra bízzák a pénzüket?
A nap végére előkerültek az eladók.
Van, aki új világjárványtól tart.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?