Az őszi hónapokban tetőzhet az infláció, majd 2022 közepére visszaeshet a járvány előtti szintre – állapította meg friss elemzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A szervezet ugyanakkor kiemelte, hogy továbbra is megvan annak kockázata, hogy a több piacon tapasztalható hiány tartós marad és gátolja majd a várakozások horgonyzását.
A lengyel jegybank 0,1%-ról 0,5%-ra emelte az irányadó kamatrátát, holott az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank szinten tartja a kamatot.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamaiban 4,3 százalékra gyorsult a fogyasztói árak éves emelkedése augusztusban a júliusi 4,2 százalékról. Augusztusban az energiaárak emelkedése 2008 szeptembere óta a legnagyobb, 18 százalék volt a júliusi 17,4 százalék után, az élelmiszerárak emelkedése pedig 3,1 százalékról 3,6 százalékra ugrott.
Alapvetően jó volt a hangulat kedden a világ tőzsdéin, a vezető európai és amerikai részvényindexek is emelkedtek. Kifejezetten jól teljesített a technológiai szektor, de a nyersanyagárak emelkedésével a kitermelővállalatok részvényárfolyama is emelkedett.
Egyre szebb hozamokat látni a forintos befektetési alapok háza táján: a legjobban teljesítő sorozatok közé 25%-os idei eddigi hozammal be sem lehet kerülni, ezek kivétel nélkül nyersanyagpiaci és részvényalapok. Előbbiek jó szériája a nyersanyagpiaci válsággal és az inflációs félelmekkel is összefügg. A legnagyobb vagyont kezelő sorozatok hozamai is emelkednek, de messze nem ezek hozzák a legtöbb pénzt most a konyhára.
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa keddi monetáris politikai ülésén 25 bázisponttal, 1,50 százalékra emelte a román alapkamatot.
A gázárak elszállása miatt kialakult európai energiaválság annyira komoly üggyé nőtte ki magát, hogy hétfőn az eurózónás, kedden pedig mind a 27 tagállam pénzügyminiszterei erről egyeztetnek, kedd este az informális EU-csúcson is ez lesz az egyik téma, szerdán a környezetvédelmi miniszterek tárgyalnak róla, az október 21-22-i kétnapos rendes EU-csúcson pedig szintén ez lesz az egyik fő téma. Az Európai Bizottság pedig elhalasztotta a mára tervezett egyik energiapiaci kommunikációját, részben valószínáleg azért, mert egyre több tagállam veti fel, hogy a mostani krízis tompítására és egy újabb hasonló elkerülésére közösen kellene beszereznie a gázt és olajat az EU-nak a közös tárolási kapacitások feltöltésére.
Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.
Két és fél éves csúcsra gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme Törökországban szeptemberben.
A piacon az amerikai monetáris szigorítás okoz aggodalmakat, de a mennyiségi lazítás kivezetése mindaddig nem tragikus, amíg a növekedés fennmarad - írja blogján Zsiday Viktor befektető. A gond akkor lehet, amikor a befektetők rájönnek, hogy a kínai gazdaság belassul. Zsiday szerint erre komoly esély van, a kínai vezetés számára ugyanis már nem az a prioritás, hogy a lakosság gazdagodjon, sokkal inkább az egyenlőtlenség csökkentése a prioritás. A fentiek mellett a forintárfolyamról is ír a befektető.
A szupermagas infláció miatt Venezuelában denominálták a nemzeti valutát, hat nullát vágtak le a végéről és már forgalomba is kerültek az új bankók.
Előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz a magyar hosszú hozamok jelentős emelkedése, ha az MNB folytatja az állampapír-vásárlási programjának leépítését – emelték ki legújabb elemzésükben az UniCredit Bank szakértői. Az elemzők szerint az idei 7 százalék körüli tempó után 2022-ben is 5,4 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság, a jegybank pedig a jövő év végére 2,5 százalékra emelheti a kamatot.
A héten teszi közzé a KSH a szeptemberi fogyasztói árindexet, azaz a héten megtudjuk, tovább gyorsult-e az áremelkedés Magyarországon. Az infláció már így is magas, 4,9% volt augusztusban, és a Magyar Nemzeti Bank már nyár elején elkezdte a monetáris szigorítást, de az őszi hónapokban még tovább gyorsuló áremelkedést láthatunk. A héten ezen kívül egyéb fontos adatközlések is lesznek, az amerikai munkaerőpiaci adatokra például nagyon kíváncsi lesz a piac.
Erdogan török elnök ezer új piac felállítását rendelte el országszerte, hogy így biztosítson megfelelő árú fogyasztási termékeket egy közel 20%-os éves infláció mellett, amiről szerinte egyébként a boltok tehetnek – számol be a hírről a Reuters.
Mondhatni az egész ország a kormány által belengetett, több százezer forintra rúgó szja-visszatérítéstől zeng, egyes családok félmillió vagy akár egymillió forintot meghaladó összeget is visszakaphatnak jövőre. Mivel sok pénzről van szó, nem árt azzal okosan bánni, így összegyűjtöttünk pár ötletet, mibe lehetne fektetni az szja-visszatérítést.
Az inflációs félelmek közepette jelentős lefordulást láthattunk az európai részvénypiacokon pénteken reggel, de aztán enyhült az eladói nyomás, a magyar BUX pedig a jó teljesítmény nyomán történelmi csúcson zárt. Ebben már az is segített, hogy egy remek hírt tettek közzé Amerikában: a Merck egy olyan szájon át bevezető gyógyszert fejlesztett, ami drasztikusan csökkenti a kórházba, súlyos állapotba kerülés veszélyét, ez pedig az egész járványkezelés kifutásában döntő fontosságú lehet. Ez és két feldolgozóipari bmi adat is segített abban, hogy az amerikai részvénypiacokon a negyedév első kereskedési napján összességében határozott emelkedés bontakozott ki. Az emelkedést az is fűtötte, hogy péntekre várták a piacok azt is, hogy a nagy infrastruktúra-csomagról végre megszületik a megállapodás a Képviselőházban. A délutáni órákban komoly emelkedés volt a kriptopiacon is, technikai (short-zárás) és minapi fundamentális okok (Fed és SEC felőli üzenetek) miatt.
Az az Orbán Viktor kormányfő által péntek reggel bejelentett döntés, hogy minden nyugdíjasra egységesen kiterjeszti a kormány a 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot novemberben, „még az eddigi legoptimistább várakozásokat is meghaladja” – kommentálta oldalán Farkas András. A nyugdíjszakértő azt is megjegyezte, hogy mindez 146 milliárd forintos többletkiadást jelent az idei költségvetésnek, akár a minap kibocsátott dollár- és eurókötvények terhére, és azt is összefoglalta, hogy milyen további kifizetések várnak még a nyugdíjasokra a 2022-es parlamenti választások előtt.
Továbbra is messze a bővülés és a zsugorodás 50 pontos határvonala felett alakult szeptemberben az amerikai feldolgozóipar két kulcsfontosságú aktivitási mutatója, és az egyik vezető szakértő szerint az alkatrész-ellátási problémák mellett is „tűzforró” az ágazat, miközben rekordközeli a kielégítetlen megrendelés, és mindezek miatt elszálltak a késztermékek árai.
Közzétették az Egyesült Államokban a személyes fogyasztások augusztusi árindexét - azt az inflációs mutatót, amelyre a Fed leginkább figyelembe vesz. Az index tovább emelkedett az előző hónaphoz képest, de csak kis mértékben, azaz összességében nincs meglepetés.
Negatívan értékeli a cseh jegybanktanács csütörtöki döntését az alapkamat emeléséről Andrej Babis kormányfő.
A titkosszolgálatok tanácsának ellenére tesz így.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
