Az év legnagyobb részében arra számítok, hogy 2% felett lesz az infláció az Egyesült Államokban, de ha sikerül kontroll alatt tartani a járványt és így az ellátási láncok zavarait enyhíteni, akkor remélhetőleg év végére 2% körülre mérséklődik az infláció – mondta a Biden-kormány egy évének eredményeit áttekintő CNBC-interjúban Janer Yellen amerikai pénzügyminiszter, a Fed volt elnöke.
Bár tegnap délután még úgy tűnt, hogy a bitcoin akár ki is törhet a hónapok óta tartó eső trendből, végül hirtelen hangulatromlás következett be a piacon és az emelkedés komoly mínuszokba fordult át, amely ma reggel is láthatók az árfolyamokon. Ugyan az ehhez hasonló mozgásokat szokás valamilyen eseményhez kötni, azonban a mostani esetben az egyetlen ilyen az orosz központi bank által kiadott jelentés volt, amelyben a kriptovaluták használatának és bányászatának betiltását szorgalmazta – viszont ez jóval a lefordulás előtt jelent meg. A mostani piaci mozgás sokkal inkább egy általános piaci tendencia része, hiszen a részvénypiacokon is ugyanez a negatív hangulat figyelhető meg és kriptovaluták is akkor indultak el lefelé, amikor tegnap a tech szektort elkezdték ütni az amerikai tőzsdéken.
Szokatlanul nagy volt a megosztottság az Európai Központi Bank Kormányzótanácsában a tavaly december 16-i kamatdöntő ülésen arról, hogy az infláció durva megugrása mennyire lesz tartós jelenség és a monetáris politikai időhorizonton biztosan vissza fog-e térni a pénzromlás üteme a jegybank 2%-os céljához, vagy sem, éppen ezért nyitva kell tartani minden lehetőséget a monetáris politika korrekciójára – derült ki a jegybank kamatdöntési jegyzőkönyvéből.
A világ legtöbb országa minden létező eszközzel igyekszik visszafogni az egyre nehezebben kordában tartható inflációs nyomást, egymást érik a jegybankok kamatemelései és az állampapírhozamok is egyre magasabbra szöknek a tengerentúlon és Európában is. Mindeközben a világszerte látható dinamizmusokkal szembemenve kamatot vágott ma Kína, azzal a tisztán kommunikált céllal, hogy segítsék az ország gazdaságának stabilizálását. Kinek remek hír ez? Például a növekedési potenciáljaik alapján árazott tech-cégeknek.
Az éves magyar infláció 7,4% volt decemberben, de Magyarország ezzel is csak ötödik az inflációs rangsorban az Európai Unióban. A dobogóról történő "lemaradásunk" alighanem a rögzített lakossági energiaáraknak köszönhető. Két ország is volt, ahol 10% feletti áremelkedést mértek. Az eurózóna inflációja 5% volt a hónapban, és ennek az áremelkedésnek a felét az energia drágulása tette ki.
Egyes élelmiszerek árának a befagyasztásáról döntött a kormány. Ilyenre még nem volt példa az elmúlt 30 évben, amióta piacgazdaság működik. Braunmüller Lajos és Hornyák József, a Portfolio elemzői mondják el, hogy mi várható az árstop miatt. Mire számíthatnak a termelők, a beszállítók, a láncok? Ki járhat jól és ki veszíthet? Mennyire segít visszaszorítani az inflációt? Ezekről is beszélünk a podcastban.
Az Egyesült Királyság inflációja 30 éves csúcsra ugrott decemberben, az ellátási gondok, a magas energiaárak és a felpattanó kereslet miatt.
Gyengül a forint az euróval szemben kedden, a jegyzés 358 fölött van. Az év első napjainak erősödése egyelőre kifutott, az előző napok nem a forintról szóltak, ahogy elromlott a befektetők hangulata.
2014 óta először változtatta meg az inflációs kockázattal kapcsolatos álláspontját a japán jegybank. Az ország több éve a defláció ellen harcol, de most az energiaárak és az élelmiszerárak emelkedése miatt megnőtt az inflációs kockázat - írja a Financial Times. A hírre a jen gyengült.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Horvátországban szeptember elejétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn.
Az ellátási láncok akadozása, illetve az általános infláció miatt áremelés jön a hazai IKEA áruházakban is - értesült a Pénzcentrum.
A Fed látványos fordulattal zárta az előző évet, és ennek a pálfordulásnak a visszhangja az újév első kereskedési hetére is rányomta a bélyegét. Vajon mi okozhatta ezt a fordulatot, és mit várhatunk ezután a piacokon?
Küszöbön van a bérmegállapodások bejelentése, mivel az Auchan, az OBI és a Metro esetében is célegyenesbe fordultak a tárgyalások - írja a Világgazdaság, amely szerint a munkaerőhiány segít a szakszervezeti érdekek érvényesítésében. A jelentős béremelés pedig az árak gyors növeléséhez vezet.
Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése is jelzi, hogy a kormány határozottan közbelép, ha elszabadulnak az árak - mondta az agrárminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Nagy István arról is beszélt, hogy az eredetileg tervezett 3 hónapnál tovább is fennmaradhat az intézkedés.
Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.
A lakásárak alakulását általában nominálértéken vizsgáljuk, noha az infláció erősödésével egyre inkább indokolt reálértéken, vagyis az inflációval korrigálva is megnézni azt, hogy mi történik a lakáspiacon. A továbbiakban éppen ezért egyrészt megvizsgáljuk, hogy településtípusonként mi történik a reálértéken mért lakásárakkal, másrészt egy nemzetközi összehasonlítást teszünk néhány, Magyarországhoz hasonló méretű ország bevonásával.
Nagy meglepetésre az infláció nem mérséklődött decemberben, sőt. Az infláció 14 éves csúcsán maradt, miközben a maginfláció 20 éves csúcsra szökött. Egyes előrejelzések szerint 2022-ben még magasabb lehet az átlagos infláció mértéke. Összefoglaltuk, mi az infláció jelentése, mit mutat a KSH inflációs jelentése, milyen mértékű jelenleg az infláció Magyarországon, mekkora infláció várható 2022-ben, illetve milyen eszközökkel védheti meg megtakarításait az inflációtól.
Kellemetlen meglepetést okozott, hogy decemberben sem csökkent az infláció a KSH friss statisztikája szerint, a novemberi 7,4 százalékon stagnált az áremelkedési ütem. Mivel éves adatról beszélünk, ezért érdemes kicsit több kitekintést tenni, ráadásul külön pikantériát ad a világjárvány két éve és a kormány árstopja néhány alapvető élelmiszer esetében.
Sem Donald Trump, sem Joe Biden kormánya nem sajnálta a pénzt válságkezelésre, amelynek a gyors gazdasági visszapattanás mellett 10% feletti költségvetési hiány lett az eredménye az Egyesült Államokban. A válság éveinek fiskális politikája nyilvánvalóan fenntarthatatlan, de nagy kérdés, hogy a költekezésre egyébként is hajlamosabb demokrata vezetés mellett milyen ütemű mérséklődésre számíthatunk az amerikai fiskális politikában. A Fitch Solutions elemzésében a kilátásokat és az eddigi fejleményeket figyelembe véve tett előrejelzést az amerikai költségvetési- és államadósság-pályáról.
Nem a legjobb helyek a turisták számára.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Nagyot javult egy hét alatt.
Villámgyorsan fordult át a piaci hangulat.
Érdemes tudatosan bankot választani, ha pénzre van szükségünk.
Indul a Digitális Állampolgárság Program.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
